Gumibotot kaphatnak a közterület-felügyelők, biztonságosabbá válhatnak a sportesemények, és szigorúbban büntetnék egyebek mellett a fegyveres rablások elkövetőit is a büntető törvénykönyv (Btk.) átfogó módosításával - közölte hétfőn Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter. A miniszter szerint a módosítás a két nyomtávú büntetőpolitika megvalósítását szolgálja, vagyis egyrészt nagyobb szigorra, súlyosabb büntetésekre épít, másrészt védené a sértetteket.
Bevezetik az erőszakos többszörös visszaesők fogalmát. Ez azokra a bűnözőkre vonatkozik, akik legalább három alkalommal erőszakos bűncselekményeket követnek el egymás után. Háromszoros rablás esetén akár 12 évre is ítélhetnek valakit. Növekednének a büntetési tételek a fegyverrel elkövetett rablások és betörések esetében is, ezek elkövetői legalább öt évet kapnának. (Egy februárban életbe lépett jogszabály alapján már az ilyen bűncselekmények előkészülete is büntetendő.) A rendőrök és a pénzügyőrök elleni támadás esetén is emelnék a büntetési tételeket. "Aki Molotov-koktélokkal vagy féltéglákkal hajigálja a rendőröket az számítson arra, hogy sok évre börtönbe kerül" - közölte Draskovics.
Jogos önvédelem
Változtatnának a sértettek védelmének gyakorlatán is. Ha valakit megtámadnak, akkor az a jövőben jogosan megvédheti magát, nem lesz "kitérési kötelezettség". Javasolják a "megelőző jogos védelem" lehetőségét. Ennek értelmében az állampolgárok kiépíthetnek olyan technikai rendszereket, amelyek kockázatosabbá teszik az elkövetők számára a támadást. Kikötik azonban hogy ezek nem irányulhatnak élet ellen, és a berendezés működésére is fel kell hívni a figyelmet.
Módosítják a "tevékeny megbánás" szabályait is. Aki három évnél kevesebbel büntethető cselekményt követ el és megállapodik a jóvátételről a sértettel, az akár teljes mértékben mentesülhet a büntetés alól. A sértettek azért is hamarabb hozzájuthatnak majd a kártérítéshez, mert az ítélet kimondásával a kár megtérítéséről is rendelkeznie kell a bíróságnak. Ha a kár összege világosan kiderül, nem kerül az eset a polgári bírósághoz is.
Négy év előzetes
Új elem, hogy a szabadságvesztést részben fel lehet majd függeszteni. Ezzel meg lesz a lehetősége a bírónak, hogy miután az elkövető már letöltötte büntetése egy részét, szabadon engedjék. Különösen súlyos bűncselekmények esetén az előzetes letartóztatás ideje négy évre emelkedne. Ezzel párhuzamosan két évre csökkentenék az előzetes letartóztatás határidejét azok esetében, akiket öt évnél rövidebb szabadságvesztés fenyeget.
A Btk. módosításával felgyorsítanák a bírósági eljárásokat is. Ennek érdekében tárgyalási őrizetbe vételt rendelhet el a bíró, ha a gyanúsított nem jelenik meg a tárgyaláson, és a bíróság elé állítás határideje harminc napra emelkedik. Bővülnek a tárgyalásról való lemondás lehetőségei: a vád és a védelem együtt javaslatot tehet a büntetésről a bírónak.
Akár 108 milliós büntetés
Emelkedne a pénzbüntetések alsó és felső határa: 75 ezer forint lesz a legkisebb, 108 millió forint a legnagyobb kiszabható büntetés.
A bűnözők elleni összefogás értelmében módosítják a sporttörvényt is, ennek értelmében az esemény szervezőinek kell majd a személyi és technikai feltételeket előteremtenie a biztonság érdekében. A felelősséget is a rendező viseli, a rendőrségnek pedig meg lesz az a joga, hogy ne engedélyezze az esemény megtartását. Nincs külön program azonban arra, hogy az állam támogassa az ezzel járó fejlesztéseket. "Ha nincs biztonság, nincs meccs. Véget kell vetni a sporthuliganizmusnak. Ehhez pedig dokumentálás, biztonsági személyzet, egyénre szóló beléptetés szükséges" - közölte a miniszter.
Fidesz: maszatolás-szerű a javaslat
Bővítik a közterület-felügyelet hatáskörét: a felügyelők önvédelemből használhatnak majd gumibotot, de sokkal szűkebb körben, mint a rendőrök.
A Fidesz szerint a Btk.-módosítás elkésett és maszatolásszerű. Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke közölte, a törvénymódosítás nem valós változásokat eredményez, hanem az alkalmatlanság palástolására szolgál.
Idén kevesebb bűncselekmény
A miniszter arról is beszélt, hogy a Fidesz "három csapás" elnevezésű javaslatának és a kormány előterjesztésének van közös eleme: határozottabban fel kell lépni az erőszakos bűncselekményeket többször egymás után elkövetők ellen, ám a kormány szerint ezt alkotmányosan kell tenni. A "három csapás" azonban Draskovics szerint nem alkotmányos, mert elvonná a bírótól a mérlegelés lehetőségét. Fontos különbség a kormány javaslata és a Fidesz amerikai importterméke között, hogy az ellenzéki párt előterjesztése szerint lényegében mindegy, hogy mit követett el valaki három alkalommal - mondta. Az ellenzéki párt azt javasolta, hogy a harmadik súlyos, erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén automatikusan életfogytiglant szabjanak ki a bíróságok. (Erről bővebben ebben a cikkben olvashat!)
Draskovics beszámolt arról, hogy az év első három hónapjában negyedével csökkent az ismertté vált bűncselekmények száma az elmúlt év azonos időszakához képest, vagyis a tavalyi 113 ezerrel szemben valamivel több mint 80 ezer bűncselekmény vált ismertté az első negyedévben. "A csökkenés drámai, szinte valamennyi bűncselekményi kategóriában érzékelhető, érzékelhető az ország valamennyi térségében, megyéjében, különösen azokban, ahova a rendőri erőket ezekben a hetekben-hónapokban koncentráltuk" - közölte a miniszter. Draskovics ugyanakkor figyelmeztetett, hogy miközben az erőszakos bűncselekmények száma is csökken, növekszik a testi sértések, a garázdaságok száma, ezért bizonyos bűncselekmények elkövetőivel szemben szigorúbb törvények szükségesek.