Fél év után előrukkolt a nagy kvótabiznisz titkával a KvVM

Több hónapos titkolózás után csütörtökön végre elárulta a környezetvédelmi minisztérium, hogy 28,2 milliárd forinthoz jutott Magyarország azzal, hogy szén-dioxidot adtunk el más országoknak. Belgiumnak és Spanyolországnak adtunk el tavaly 8 millió tonna klímaváltozásért felelős gázkapacitást. A minisztérium korábban négy különböző időpontot is megadott az [origo]-nak, hogy mikor fognak elszámolni a közpénznek minősülő bevétellel, de egyik határidőt sem tartották be.

28,2 milliárd forinthoz jutott Magyarország azzal, hogy a felesleges szén-dioxid-kvótáinkat eladtuk más országoknak - jelentette be csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó Imre környezetvédelmi miniszter.

A 2005-ben aláírt kiotói klímaegyezmény teszi lehetővé, hogy ha egy ország kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint amennyit a nemzetközi egyezmény lehetővé tesz a számára, akkor a felesleget eladhatja a megengedettnél többet szennyező országoknak. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tavaly októberben jelentette be, hogy 2 millió tonna szén-dioxidot adtunk el Belgiumnak, év végén pedig azt, hogy további 6 millió tonnát értékesítettünk Spanyolországnak.

A minisztérium akkor azzal büszkélkedett, hogy a világon elsőként Magyarország adott el szén-dioxid-felesleget. Többször kijelentette a minisztérium, hogy különösen magasan áron sikerült túladni a feleslegen, és azt állították: Magyarország az eladási szerződésekben azt vállalta, hogy a befolyó pénzek egészét olyan beruházásokra költi, ami mérhető szán-dioxid-kibocsátásokat eredményez itthon. (A nagy kvótabizniszről szóló cikkünket itt olvashatja.)

Bár a tárca sikertörténetként kezelte a felesleg értékesítését, a bevétel sorsa hosszú hónapokon keresztül zavaros volt. Oláh Lajos, a tárca korábbi államtitkár tavaly októberben azt mondta az [origo]-nak, várhatóan novemberben árulják el, mennyit kerestünk az üzlettel. Novemberben a tárca év végi, év végén januári időpontot ígért. Oláh januárban az [origo]-nak azt mondta: az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága előtt fognak beszámolni erről, ha ez nem történik meg, akkor is legkésőbb április 30-ig nyilvánosságra hozzák az összeget.

A tárcának végül egyik ígéretét sem tartotta be - erről itt olvashat -, pedig közpénzről van szó, az ezzel történő elszámolást pedig jogszabály írja elő.

Csütörtöki sajtótájékoztatóján Szabó az [origo]-nak a kommunikációs zűrzavart azzal indokolta, hogy a minisztérium év végén egy harmadik üzlet megkötéséről is tárgyalt, az árak nyilvánosságra hozatala pedig rontotta volna a tárgyalási pozíciókat. Az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságát ezért decemberben csak zárt ülésen tájékozatták a bevételekről - mondta Szabó. Végül a harmadik üzletet mégsem sikerült nyélbe ütni.

A minisztérium az [origo] kérdésére nem volt hajlandó részleteket elárulni, hogy az egyes üzletekből mekkora bevétel származott. Faragó Tibor, a minisztérium szakállamtitkára ezt azzal magyarázta, a szerződések nem engedélyezik, hogy az egyes üzletekről külön-külön beszámoljanak. A szakállamtitkár szerint az eladásokról kötött szerződésekbe is csak a vásárló ország kormánya, illetve a magyar kormány beleegyezésével lehetne betekinteni. Faragó szerint erre jelenleg nincs lehetőség.

Az összeget azért csütörtökön hozta nyilvánossága a KVvM, mert a kormány szerdán döntött a kvótakereskedelemből befolyó pénzek felhasználásról. A 28,2 milliárdot olyan pályázatokra fordítják, amelyek javíthatják az épületek energiahatékonyságát. A Zöld Beruházási Rendszer nevű programra panelépületek, lakóépületek, középületek fenntartói pályázhatnak, többek között nyílászárók cseréjére, hőszigetelő beruházásokra, energetikai felújításokra. A tárca szerint ez abban fog különbözni a jelenleg futó hasonló programoktól - például a panelprogramtól -, hogy a beruházásoknak mérhető, ellenőrizhető szén-dioxid-csökkenést kell eredményezniük. Az első pályázatokat június végén írhatják ki - ígéri a minisztérium.