Egy utolsó esélyt ad az EU-nak a Jobbik

A legtöbb közvélemény-kutatás szerint az Európai Parlamentbe jutásra leginkább esélyes kispárt a Jobbik, amely eddig elsősorban a cigánybűnözés kifejezés használatáról és a Magyar Gárdáról volt ismert. Az uniót bürokratikusnak és korruptnak tartó párt EP-listavezetője, Morvai Krisztina szerint ki kell mondani, hogy Magyarország vagy egyenrangú tagállama lesz az uniónak vagy ki kell onnan lépni. Azért jó dolog is van szerinte az unióban: a biztonságos gyerekjátszóterek.

2002-ben a Fidesz veresége után három történelem szakos egyetemista arról beszélt, hogy szükség lenne egy új, radikális jobboldali pártra - 2009-re ebből egy olyan párt lett, aminek a közvélemény-kutatások szerint minden esélye megvan arra, hogy képviselőt küldjön az Európai Parlamentbe.

Hét év alatt azonban jó néhány fordulat történt. A Vona Gábor, Kovács Dávid és Szabó Gábor által alapított Jobboldali Ifjúsági Közösség eredetileg a MIÉP által üresen hagyott területet akarta betölteni a radikális oldalon. 2003 végén alakultak párttá, ekkor vették fel a Jobbik Magyarországért Mozgalom nevet.

Az SZDSZ-t mindvégig politikai ellenfelüknek tartották "szélsőségesen liberális" nézeteik miatt, a Fidesszel és a MIÉP-pel azonban változó volt a viszony. Eleinte bírálták a MIÉP-et is, a 2006-os önkormányzati választáson mégis együtt indultak MIÉP-Jobbik Harmadik Út néven. A Fidesszel épp ellenkezőleg alakult a viszony: eleinte együttműködtek bizonyos kérdésekben, később azonban támadták a Fideszt, a mostani kampányban pedig már egyértelmű a szembenállás. Orbán Viktor is kijelentette a Heti Válasznak adott május végi interjújában, hogy a Jobbikot tartja politikai ellenfélnek.

A Jobbik eleinte kisebb akcióiról, például a 2003-as karácsonyi keresztállításról volt ismert, az országos ismertséget azonban kis túlzással egyetlen szó hozta meg: 2006-ban elkezdték használni a rendszerváltás előtt alkalmazott cigánybűnözés kifejezést.

Európai Parlamenti programjukban részletesen leírják, hogy mit értenek ez alatt: szerintük létezik a bűnözésnek egy sajátos, a többségi társadalomhoz tartozók bűnelkövetésétől jellegében és arányaiban eltérő formája, a cigánybűnözés. A Jobbik szerint ez nem jelenti a cigányság kollektív megbélyegzését, mert ennek nem genetikai, hanem szocio-kulturális okai vannak. A kifejezéssel ugyanakkor azóta tartó éles vitákat provokált a párt, mely ezért sokak szerint rasszista és gyűlöletkeltő, amiért az Országos Cigány Önkormányzat tüntetést is tartott 2007 februárjában a Jobbik székházánál.

Tovább fokozódott a feszültség a Jobbik körül, amikor elnöke, Vona Gábor megalakította a Magyar Gárdát. A hivatalosan hagyományőrző kulturális egyesületként működő gárda a médiába elsősorban felvonulásaival került be, 2008 decemberében a bíróság ki is mondta a feloszlatását. Mivel azonban hivatalosan ez csak a Magyar Gárda Kulturális Egyesületre vonatkozik, a Magyar Gárda Mozgalom, vagyis a ténylegesen létező és tevékenykedő szervezet továbbra is működik.

Bár a Jobbik alapvetően megosztó párt, volt olyan akciójuk, mely szinte osztatlan elismerést aratott a közvéleményben. 2008 decemberében a ferencvárosi önkormányzati választáson Novák Előd, a jobbikos küldött számos szabálytalanságot tárt fel, így neki köszönhetően kiderült, szinte több párt is a tilosba tévedt a voksoláson.

A Jobbiknak van a legnagyobb esélye a kispártok közül, hogy képviselőt küldhessen az EP-be a Szonda Ipsos adatai szerint. A Medián felmérései szerint hónapok óta 4 százalék a Jobbik támogatottsági eredménye a biztos szavazók körében, a kutatóintézet szerint azonban a kis pártoknál jellemző, hogy jobban teljesítenek az előzetes adatoknál. Könnyen lehet, hogy a mostani eredményt akarják ugródeszkának használni a 2010-es választásokhoz - Morvai Krisztina, a Jobbik listavezetője az [origo]-nak azt mondta, a mostani program és a 2010-es kampányprogramjuk között mindenképpen van hasonlóság.

A programban kifejtik, hogy az EU antidemokratikus, korrupt és bürokratikus, és szerintük nem igaz az, hogy az EU-nak jelenlegi formájában nincs alternatívája. A Jobbik szerint a legfőbb magyar külpolitikai cél védőhatalmi státuszt elfogadtatni a határon túli magyar közösség számára. A gazdaságpolitikával kapcsolatban elsődlegesnek tartják, hogy propagandát folytassanak Brüsszelben a neoliberális gazdaságpolitika ellen, valamint azért, hogy elengedjék a magyar államadósságot. A Jobbik felülvizsgálná Magyarország csatlakozási szerződését, nem tennék lehetővé, hogy 2011-től külföldiek is vásárolhassanak részesedét a magyar termőföldben és a magyar gazdáknak adott támogatást is azonnal megemelnék.