Megcsonkítva adták ki a hátrányos MTV-szerződéseket

Csak a töredékét hozták nyilvánosságra a Magyar Televízió székházszerződéseinek, amelyek az Állami Számvevőszék szerint hátrányos feltételeket tartalmaznak a közpénzből gazdálkodó intézmény számára. Az eredetileg ígért 600-700 oldal helyett 54 került csak elő, de ezekből is kiderül például, hogy az MTV akkor sem számíthat komoly kárpótlásra, ha késéseket szenved el. A hiányosságokra a köztévét felügyelő kuratórium elnöke adhatna magyarázatot, de ő napok óta elérhetetlen. A fideszes elnökhelyettes azt ígérte: még ma este pótolják a hiányosságok egy részét.

Nem tartotta be a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnöksége azt az ígéretét, hogy "teljes terjedelmében" nyilvánosságra hozza a köztévé sokat vitatott székházszerződéseit. A Magyar Televízió idén átköltözik a Szabadság térről az óbudai Bojtár utcába: ott épült fel az új, korszerűnek nevezett gyártóbázis és székház. Ennek a költözésnek a hátterét adják a 2007-ben kötött úgynevezett székházszerződések, melyek lényege, hogy a köztévé 40 évre bérbe vette az új székház és gyártóbázis közel 61 000 négyzetméteres telephelyét az ingatlan tulajdonosától, a Millenniumi Média Kft.-től (MM Kft.).

A székházszerződéseket vizsgálta az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2007-ben, és megállapította, hogy a szerződéskötést megelőző közbeszerzési eljárásban voltak aggályos elemek, a döntés előkészítésében akadtak hiányosságok, a szerződések pedig a köztévére nézve hátrányos feltételeket tartalmaznak. A szerződések nyilvánosságra hozását az ÁSZ kritikáira hivatkozva kövelték régóta a kuratóriumi elnökség fideszes és KDNP-s delegáltjai.

A közmédiumot felügyelő közalapítvány június 10-i elnökségi ülésén hozott döntést a szerződések kiadásáról, majd közel két hétbe telt, mire valóban meg is jelent egy dokumentum a közalapítvány honlapján. A június 22-én, hétfő késő este közzétett anyag mindössze 54 oldal, holott korábban a kuratórium vezetősége több száz oldalas szerződésekről beszélt. Czeglédi László, a kuratórium elnöke éppen a terjedelemmel indokolta az [origo]-nak, hogy a döntésük után nem tudták azonnal megoldani a "hat-hétszáz oldalas" dokumentum elektronikus közzétehetőségét. Hétfőn, néhány órával a nyilvánosságra hozás előtt is még több száz oldalasra becsülte a megállapodások összterjedelmét Balogh László elnökhelyettes az MTI-nek.

A székházszerződések közül a bérleti szerződés tartalmazza a megállapodás gyakorlati részleteit, erre vonatkozott az ÁSZ bíráló megállapításainak többsége is. Ezt a dokumentumot az MM Kft. részéről Barinka Péter ügyvezető, a köztévé részéről Rudi Zoltán akkor elnök írta alá. A bérleti szerződést nem lehet elolvasni teljes terjedelmében a közalapítány honlapján: a mellékletei kimaradtak, pedig a szerződés kimondja, hogy ezek "a szerződés elválaszthatatlan részeit képezik".

Ellenőrizhetetlen késések

A mellékletek témáinak felsorolása olvasható csak a dokumentumban, ebből kiderül, hogy a D jelű melléklet tartalmazza az előre meghatározott időpontokat, amikor az egyes bérleményrészeket át kell adni a köztévének. A bérelt terület egy részét ugyanis felújítandó épületek teszik ki, a Magyar Televízió egyes épületrészek felújítását is megrendelte. Mivel nem nyilvános ez a melléklet, nem lehet tudni, voltak-e késések, csúszások az átadásokkal.

A szerződés egyébként nem ad lehetőséget a köztévének komoly kárpótlásra késések esetén. A késésnek eleve csak akkor lesz következménye, ha a határidő letelte után 45 nappal sem történik meg az átadás a bérbeadónak felróható okból. Ilyenkor is mindössze annyi történik, hogy ha végre birtokba adják a bérleményrészt, a televízió az érintett részre vonatkozóan annyi bérletidíj-mentes napra jogosult, amennyi nap a késés volt. A szerződésben a televízió kifejezetten lemondott arról a jogáról, hogy a díjmentes napokon túl "bármilyen további követelést támasszon bármely késedelemmel kapcsolatban".

A szerződés megkötését már 2007-ben is ellenző Balogh László, a kuratórium fideszes elnökhelyettese az [origo]-nak csütörtökön azt mondta: tudomása szerint voltak késések, csúszások a technikai átadásnál. Balogh felkérte a menedzsmentet, hogy a kuratóriumi elnökség következő ülésére készítsen beszámolót a technikai átadások menetéről.

Egy másik melléklet - a C jelű - hiányzása miatt nem lehet tudni azt sem, pontosan mit is takar az ingatlanok üzemeltetése, amit a bérbeadással együtt vállalt az MM Kft. 2009-ben a köztévé által fizetendő havi üzemeltetési díj 183 ezer euró, azaz körülbelül 50 millió forint. A C mellékletből derülne ki, milyen szolgáltatásokért fizet ki ennyi pénzt a televízió havonta. Csupán annyi bizonyos, hogy a havi 50 millióban nincsenek benne a közüzemi szolgáltatások díjai és költségei. A szerződés rögzíti, hogy a víz, csatorna, elektromos áram, gáz és távfűtés árát a köztévé külön köteles fizetni.

11,9 millió euróba kerül a székház 2009-ben

Az Állami Számvevőszék kifogásainak egy része a bérleti díj mértékére vonatkozott. Az ingatlan bérleti díját a szerződés négyzetméter-alapon, euróban határozta meg, a pénzt havonta előre kell kifizetni forintban. 2009-ben összesen 11,9 millió eurót kell kifizetnie a köztévének, ebben már benne van a bérleti díjon felül az üzemeltetés és a felújítások költsége is.

Mivel az euróban meghatározott összeget forintban kell fizetni, a köztévé ki van téve az árfolyam-ingadozás kockázatának. Ráadásul a szerződés a bérleti díj forint-euró árfolyamának nem a szokványos Magyar Nemzeti Bank deviza-középárfolyamot határozza meg, hanem "az ennél minden esetben kedvezőtlenebb, első osztályú adósoknak felszámított kereskedelmi banki vételi árfolyamon történik" - hívta fel rá a figyelmet az ÁSZ jelentése. A szerződésben ez úgy szerepel, hogy a bérlő forintban fizet, és a bank által a kiemelt partnerei számára ajánlott euró eladási árfolyam alapján kell meghatározni az összeget.

A számvevőszék jelentése szerint a megállapodásban rögzített bérleti díjjal egyébként is rosszul jár az MTV, mert az összegbe nem kalkulálták bele, milyen előnye van az MM Kft.-nek abból, hogy 40 évre szól a szerződés, így biztosított a hosszú távú, teljes kihasználtság.

A bérleti- és üzemeltetésidíj-biztosíték rendszerével is kiszúrt saját magával a Magyar Televízió - mutatott rá az ÁSZ. A jelentés szerint "a szokásos bérleti szerződéseknél is kedvezőtlenebb" a kialakított rendszer, és ez kedvezőtlen a köztévé likviditására és költségeire nézve is. A szerződés 12 hónapnyi bérleti díjnak megfelelő kauciót illetve bankgaranciát ír elő, míg az ÁSZ szerint a piaci szokás csak 3 havi kaució. A bankgarancia mintáját is egy olyan melléklet tartalmazza, amelyet a közmédiumot felügyelő közalapítvány nem tett közzé.

Egyes szerződéseket közzé sem tettek

A bérleti szerződésen kívül még négy megállapodás tartozik a székházszerződéseknek nevezett dokumentumegyütteshez - derül ki a számvevőszék jelentéséből. A tévé bérletidíj-fizetésére ad biztosítékot ezek közül kettő: a Czeglédi László kuratóriumi elnök által is szignált támogatásengedményezési szerződés, valamint egy úgynevezett feltételes engedményezési szerződés. Ez a két megállapodás megtalálható a közalapítvány honlapján. Az ÁSZ jelentésében felsorolt maradék két szerződést azonban nem hozták nyilvánosságra. Az egyik egy együttműködési megállodás, a másik pedig egy elővásárlási jogot alapító szerződés. Az utóbbi megállapodásban szintén talált a számvevőszék kivetnivalót. A jelentés szerint az a baj vele, hogy a vételárnál a mindenkori piaci árat veszi figyelembe, és nem biztosít semmilyen kedvezményt a Magyar Televízió számára.

Az [origo] szerette volna megkérdezni a közalapítványi kuratórium elnökét, Czeglédi Lászlót arról, hogyan és miért apadt 54 oldalasra a több száz oldalasnak beharangozott dokumentum és miért hagytak ki belőle fontos részeket. Czeglédit kedd óta nem tudtuk elérni a mobiltelefonján.

Balogh László, a kuratórium fideszes elnökhelyettese csütörtök délután azt mondta az [origo]-nak: ígéretet kapott a titkárságvezetőtől arra, hogy a hiányzó két szerződést még ma este közzéteszik a honlapon. A bérleti szerződés mellékleteinek nyilvánosságra hozataláról a kuratórium legközelebbi, július 8-i ülésén fognak dönteni - tette hozzá.