"Az ultrahang még belefér, a CT már nem"

Debrecen határában az egykori szovjet laktanya jelenleg menekülttáborként működik. Az [origo] itt találkozott Falsival, egy tízéves afgán fiúval és édesanyjával. A fiú veséjében egy ötcentis ciszta van, amelyet folyamatosan ellenőrizni kell, a vizsgálatok egy részét és egy esetleges operációt viszont nem támogat a tb. A törvény a befogadotti státuszban lévő családnak csak a sürgősségi ellátást teszi lehetővé.

Az afgán tévén látható összes slágert kívülről fújja, mivel énekes szeretne lenni, amúgy pedig biciklizni és focizni szeret legjobban Falsi, egy menedékjogot kérő afgán család középső gyereke. A fiú szüleivel, nyolcéves öccsével és 15 éves bátyjával kilenc hónapja él a debreceni táborban. Minden nap legalább egyszer kilép a kapun, mert Debrecenbe jár iskolába, néha biciklijén elviharzik a boltba, de előfordul, hogy kelletlenül hagyja el a tábort, mert anyja orvosokhoz viszi. Falsi jobb veséjében ugyanis van egy ötcentis ciszta.

Az elmúlt években nem sok időt töltött iskolapadban: családjával körülbelül hét évvel ezelőtt hagyta el Afganisztánt, majd hat évig hivatalos papírok nélkül élt Iránban, ahol testvéreihez hasonlóan nem járhatott iskolába, asztalos apja viszont talált munkát. "Tudtuk, hogy papírok nélkül előbb vagy utóbb tovább kell állnunk" - mondja Falsi 34 éves édesanyja, a nyugodt és mosolygós Ferzone a Menedék - Migránsokat Segítő Egyesület narancssárga falú debreceni irodájában.

Papírok nélkül embercsempészekkel Magyarországra

Szűk egy évvel ezelőtt az apa bevételeiből félretett pénzből a család ismét útra kelt: előbb embercsempészek segítségével Törökországba mentek, ahol egy szobában töltött 27 nap után a Balkánon át jutottak Magyarországra. Összesen két hónapig tartott az út Irántól a magyar határig, és alighogy az embercsempészek kitették őket, rendőrökbe botlottak. Szerencséjükre.

"Összességében nagyon sokat gyalogoltunk az út alatt. A nagyobbik fiam asztmás, és a nagy gyaloglások nem tettek jót neki. Törökország egy részén autóval vittek minket, de olyan is volt, hogy csak mentünk étel és víz nélkül. Amikor átléptük a magyar határt, a rendőrök Békéscsabára vittek minket, ahol a legnagyobb fiam rögtön kórházba került, mert a sok gyaloglás és a víz hiánya miatt nagyon felerősödött az asztmája. Akkorra már elhagytuk a gyerekek ruháival megpakolt két bőröndöt, az összes poggyászunk egy válltáska volt" - mondja akadozva oroszul Ferzone családja történetét. Apját és nagybátyját megölték, Iránban maradt anyjáról és egyik testvéréről pedig hónapokkal korábban hallott utoljára. Azóta nem működik az a mobilszám, amin addig hívni tudta őket.

Nem nevezi háborúnak a háborút, helyette problémát emleget, a tálibokat is csak egyszer említi, amikor arról beszél, hogy miattuk nem tudott iskolába járni, mert elvették az afgán nők valamennyi jogát. Férjével az iszlámról áttért a katolikus vallásra, az azonban nem derül ki, hogy ez még Afganisztánban történt-e, vagy utána. "A problémák előtt nagyon szép életet éltünk, volt saját házunk. Aztán elkezdődött a fejetlenség, és nagyon veszélyessé vált minden: elfoglalták a házunkat az akkor hatalmon lévők. Nagyon féltettük a gyerekeinket, mert voltak olyan ismerőseink, akiktől elrabolták a gyerekeket. Nem volt víz, nem volt villany. Egyszerűen nem volt ott tovább maradásunk" - mondja.

Magyarul tanulnak, és maradnának

"Harasó" - vágja rá mosolyogva, amikor családja debreceni életéről faggatom. Reggelit, meleg ebédet és főleg konzervekből álló vacsorát kapnak, az ötfős család kollégiumi körülményekhez hasonlóan egy szobában él az egykori szovjet kaszárnyában, ahol a zuhanyzók, közös helyiségek a folyosón vannak. Nemrég kérvényezték, hogy átkerülhessenek a kicsit komfortosabb részre az egyesület irodája mellé, ahol saját konyhasarokkal, zuhanyzóval és vécével felszerelt lakásokban élnek a családok. Ferzone és férje tagjai annak a kilenc felnőttből álló csoportnak, amelynek tagjai a tábor 800 lakója közül magyar nyelvtanfolyamra járhatnak.

Falsi leginkább focizni szeret, felnőttkorában énekes akar lenni
(A képre klikkelve további fotó látható)

A család jelenleg befogadotti státuszban van, ami azt jelenti, hogy egy éven át Magyarországon tartózkodhatnak, de a Bevándorlási Hivatal egy évnél rövidebb idő után is visszavonhatja az engedélyüket, igaz, meg is hosszabbíthatja azt. A család fellebbezett, menekültstátuszt kért, amellyel korlátlan ideig maradhatnának Magyarországon. A kérelmet várhatóan júniusban bírálják el. Szívesen maradnának akár örökre is, munkát vállalnának, és normális életük lenne - mondja az anya, amikor egy labdával a kezében betoppan Falsi.

Státusztól függ, kinek mit támogat a tb

Falsin négyéves korában, Iránban jelentkeztek az első vesebetegségre utaló tünetek: reggelente alhasi fájdalmai voltak, hányinger gyötörte, és súlyhiányos volt. Pár év múlva egy iráni orvos azt javasolta, várjanak fél évet, nézzék meg, változik-e a fiú veséjében lévő ciszta. Amikor a kontroll esedékes lett volna, a család már úton volt Magyarország felé.

Falsi anyja a Menedék Egyesülethez fordult segítségért. A befogadotti státuszban lévő emberek a jogszabály szerint sürgősségi ellátásban részesülhetnek, a többi kezelést - így Falsi vesevizsgálatainak egy részét és egy esetleges műtétet - a társadalombiztosítás nem állja. "Az ultrahang még belefér, a CT-vizsgálat már nem. Ezt úgy kell elképzelni, hogy ha van egy rossz fogad, a kihúzásért nem kell fizetni, a tömésért viszont igen" - mondja Adóba Éva, az egyesület munkatársa. Az orvosi papírok szerint az elmúlt három hónap alatt a fiú veséjében lévő ciszta két centit nőtt.

Ferzone kézitáskájával érkezett a család kilenc hónappal ezelőtt Magyarországra

A tavaszi CT-vizsgálatra végül egy alapítvány teremtette elő a pénzt. "Azt mondta az orvos, hogy szükség lenne CT-re, de a tb és így a Bevándorlási Hivatal nem fizeti ki. Utánajártam, és kiderült, hogy a teljes hasi CT 43 ezer forint" - mondja Adóba. Egy, az erőszak áldozatainak megsegítésére szakosodott alapítvány előteremtette az összeget, a CT pedig megerősítette a diagnózist, és az orvos újabb vizsgálatokat javasolt.

Kardos Róbert urológus az [origo]-nak a vesecisztákról általában, a konkrét ügy ismerete nélkül azt mondta, sok esetben nem kell semmit tenni egy vesecisztával, viszont elengedhetetlen a rendszeres kontroll. Operálni általában akkor kell, ha nagy, ha bizonyos részeket nyom, ha zavarja a vese működését, vagy ha daganatos. Szerinte az orvos döntését egy sor dolog befolyásolja, például a ciszta elhelyezkedése. Mint mondta, minden eset más, látatlanban nem lehet véleményt mondani, annyit mindenesetre ki lehet jelenteni, hogy egy ötcentis ciszta egy gyerek veséjében nagynak számít.

"Évente 4-5 komolyabb orvosi esettel találkozunk, de mi csak olyan emberekkel kerülünk kapcsolatba, akik maguktól keresnek fel minket. Korábban volt egy agydaganatos fiatalember, aki kérelmezői státuszban volt, így rá más törvények vonatkoztak, amelyek alapján rajta minden vizsgálatot el lehetett végezni. Mivel Falsiék befogadottak, ők pont kimaradnak a vizsgálatok egy részéből" - mondja Adóba.

A perzsától a szerbig

Falsi megmutatja, hol szokott jelentkezni a fájdalom, de nem szívesen beszél róla, Ferzone szerint, amikor bátyja műtéttel és kórházzal ijesztgette, Falsi gyorsan kijelentette, hogy neki tulajdonképpen már nincs is semmi baja, meggyógyult.

Falsi szülei szívesen átköltöznének a kaszárnyából az alapítvány szomszédságába

"Az anyanyelvem fárszi (azaz perzsa - a szerk.), English, a little Deutsch, orosz, Serbian and magyar. All the language small-small (Minden nyelv kicsit-kicsit - a szerk.). A small Kosovo I understand (Egy kis Koszovót is értek - a szerk.)" - mutatja Falsi, hogy milyen nyelveken tud. Néha ő tolmácsol az anyjának, ad egy kis ízelítőt magyar tudásából is: "nagyon nehéz" - mondja egy kis akcentussal.