Bajnai: Nincs könnyebb út, csak hosszabb

Számos külföldi delegáció, sok-sok útlezárás, több helyszínen megemlékezések: ez történt szombaton, a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulóján. Az ünnepségek a Kossuth téri zászlófelvonással kezdődtek, és az Operában tartandó díszelőadással végződnek. Bajnai Gordon miniszterelnök az Operaházban elmondta: nem szabad hátradőlni, mert minden egyes nap meg kell küzdeni azért, amit eddig elértünk.

A rendszerváltás folyamata befejezetlen, és az is marad, mert minden nap újra meg kell teremteni és tökéletesíteni azt, amit az ország eddig elért - mondta Bajnai Gordon miniszterelnök a vasfüggöny átvágásának 20. évfordulója alkalmából rendezett díszelőadáson beszélt az Állami Operaházban szombat este. (1989. június 27-én Horn Gyula magyar külügyminiszter és osztrák partnere Alois Mock átvágta a technikai határzár részét képező vasfüggönyt.)

Ehhez a napi, megújuló küzdelemhez adhat erőt, hitet és önbizalmat a húsz évvel ezelőtti bátor tett, amely a nemzet közös sikere és öröksége. Minden felelős politikusnak ki kell mondania, nincs olyan nap, amikor végérvényesen hátradőlhetünk, mondván, elértük a célt, mert ha így tennének, akkor az ország végérvényesen leszakadna. "Nincs könnyebb út, csak hosszabb" - hangsúlyozta a kormányfő.

40 százalékkal vagyunk elmaradva

A húszéves harmadik Magyar Köztársaságnak fel kell nőnie a függetlenséghez, miként egy húszéves fiatalnak, aki már nem hivatkozhat a szüleire - saját lábára kell állnia; a szabadsághoz a felelősségnek is párosulnia kell. A rendszerváltás után néhány nappal egy magyar napilapban Dahrendorf politikai gondolkodó azt mondta, egy ország politikai berendezkedésének átalakításához hat hónapra, a gazdaság átalakításához hat évre, a társadalmi-kulturális átalakuláshoz pedig hatvan évre van szükség - fogalmazott Bajnai Gordon és kiemelte, ma Magyarország az Európai Unió átlagos fejlettségétől negyven százalékkal van elmaradva. "Még ha mindent a lehető legjobb módon is teszünk, akkor is innentől még húsz-huszonöt év, hogy Magyarország az Európai Unió átlagos jólétét magáénak tudja", ezt tudnunk és látnunk kell - jelentette ki.

Bajnai Gordon igazi nemzeti sikernek, a magyarság modernkori sikertörténetének nevezte, hogy Magyarország szabad, független, a többi európai állammal egyenrangú szövetséges országgá vált. Ez olyan eredmény, amiért kivétel nélkül minden kormány tett valamit, és amire kivétel nélkül minden magyar polgár büszke lehet. A miniszterelnök szerint ez akkor is így van, ha ma sokan rosszkedvűen gondolnak a rendszerváltásra, mert az sok tekintetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.

A rendszerváltáskor úgy tűnt, a szabadság és a jólét is megvalósítható rendeletek útján. Mostanság azonban azt látni, hogy mindannyiunk szabadsága sérül, amikor nemzeti tragédiáink színhelyeit gyalázzák meg, és amikor valakinek azért kell rettegnie saját hazájában, mert cigánynak született. A jólétről pedig hamar kiderült, hogy nem rendelteken múlik, az állam önmagában nem képes megteremteni, mert a jobb jövőért személyes erőfeszítésre van szükség. A legtöbben az országban tisztességes munkát és tisztességes bért szeretnének, amiért a gazdasági válság idején nap mint nap újra meg kell küzdeni. A nemzetközi gazdasági válság kikényszeríti a rendszerváltást azokon a területeken, ahol ez mindmáig nem ment végbe - mondta, ide sorolva az adórendszert, amely megbecsüli a munkát és arányosan több terhet rak a tehetősekre. Olyan jogszabályok, hatóságok kellenek, amelyek kivétel nélkül minden ember számára garantálják a biztonságot, a rendet és a nyugalmas életet - fogalmazott.

Ünnepség a Kossuth téren, emlékülés az Országházban

A szombaton napközben a vasfüggöny lebontásának emléknapja alkalmából emlékülést tartottak az Országházban. A 36 ország részvételével megrendezett ülésen az 1989-es események részvevőin kívül többek között Horst Köhler, a Németországi Szövetségi Köztársaság szövetségi elnöke, valamint Heinz Fischer, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke tartott ünnepi beszédet. A megemlékezőket levélben üdvözölte Barack Obama amerikai elnök, valamint Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter is - tájékoztatta a kormányszóvivői iroda az [origo]-t.

A 20 évvel ezelőtti történtekre emlékezve, a Kossuth téren külföldi meghívottak részvételével katonai tiszteletadással és zászlófelvonással kezdődött az emléknap programja. A külföldi delegációkat Sólyom László köztársasági elnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Szili Katalin parlamenti elnök fogadta.

A parlamenti emlékülésen az előadók ünnepi beszédükben méltatták a 20 évvel ezelőtti eseményeket. Az emlékülés résztvevői az ülés során megtekintették az 1989 - A csodák éve című, erre az alkalomra készített rövidfilmet is. Barack Obama amerikai elnök a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulójára írt levelében az Ausztriát és Magyarországot elválasztó szögesdrót-kerítés lebontását a magyar és osztrák kormány bátor döntésének nevezte, amely a határ lebontásával a szabadság térnyerését eredményezte.

Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszter szintén levélben emlékezett meg a 20 évvel ezelőtti eseményekről. A Vasfüggöny lebontását levelében a magyar kormány és a magyar nép felelős és bátor döntésének nevezte. Levelében hangsúlyozza: "A vasfüggöny megnyitása, az NDK-beli menekültek felkarolása Magyarországon, kiutazásuk engedélyezése 1989 szeptemberében, - mindezek elengedhetetlen mérföldkövek voltak az 1989. november 11-én, a berlini fal leomlásához, valamint az európai államok Európai Unióban történő egyesüléséhez vezető úton. Magyarország az új, demokratikus Európa egyik nagy építőmesterének bizonyult."