Szeptember elsejétől Balajti László váltja a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatói székében Laborc Sándort - közölte hétfőn a kormány. A Kormányszóvivői Iroda ugyanabban a közleményben számolt be Balajti jelöléséről, amelyben Laborc távozását is bejelentette. (Erről itt olvashat.)
Balajti jelenleg annak a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak (NBSZ) a főigazgatója, amely információval látja el az NBH-t. Az NBSZ hajtja végre az olyan engedélyköteles titkosszolgálati műveleteket, mint például a lehallgatás, az objektumok védelme vagy a postai levelek ellenőrzése.
Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes tagja az [origo]-nak azt mondta: az, hogy a Fidesz támogatni fogja-e Balajtit, nagyban függ attól, hogy az új főigazgató fel fogja-e tárni az adatgyűjtési botrányhoz hasonló törvénytelenségeket. Határozottabban fogalmazott viszont egy titkosszolgálati ügyekben jártas fideszes politikus, aki azt mondta: ha a Fidesz kormányra kerül, egészen biztos, hogy nem Balajtinak fogják hívni az NBH főigazgatóját.
Gulyás József, a nemzetbiztonsági bizottság SZDSZ-es tagja pedig azt mondta: nem tartja szerencsésnek, hogy Balajtit Ficsor Ádám titkosszolgálati miniszter mindenféle egyeztetés nélkül jelölte. Gulyás szerint a titkosszolgálatok kapcsán jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy túl sokszor kerülnek reflektorfénybe, nem egyszer kétes ügyek miatt, ráadásul politikai alapon ítélik meg a működésüket. Pár hónappal a kormányváltás előtt az egyeztetés mellőzése biztos nem segít oldani ezt a helyzetet - tette hozzá.
Szilvásy György korábbi titkosszolgálati miniszter 2007. október 30-án jelentette be, hogy Laborcot az NBH, Balajtit az NBSZ élére nevezi ki. Amíg a Fidesz Laborcot hevesen támadta a KGB akadémián szerzett diplomája miatt, addig Balajti ellen nyilvánosan nem fogalmazott meg kritikát. Laborc kinevezését az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága végül nem támogatta, és Balajti megkapta ugyan a bizottság jóváhagyását, a fideszes tagok ellene szavaztak.
A NBSZ főigazgatóját kinevezése óta több alkalommal is meghallgatta a nemzetbiztonsági bizottság. Mivel azonban ezek zárt ülések voltak, így az erről szóló jegyzőkönyvek nem nyilvánosak. Tóth Károly, a bizottság MSZP-s alelnöke az [origo]-nak azt mondta: Balajtit Laborccal szemben a bizottság zárt ülésein nem érte személyes támadás, érdemi kifogást nem fogalmaztak meg vele szemben.
Kinevezése után azonban Laborc mellett Balajtit is támadta a Fideszhez közel álló Magyar Nemzet. A napilap 2007. december 7-i cikkében konkrétumok megnevezése nélkül azt írta Balajtiról, hogy jó politikai kapcsolatai miatt került pozícióba. A Miniszterelnöki Hivatal tagadta a cikk állításait, a tárca szerint Balajti kinevezését annak köszönheti, hogy 22 éve dolgozik az NBSZ-nél.
Tény azonban, hogy Laborccal szemben Balajtit jóval kevesebb támadás érte. Tóth Károly szerint ehhez valószínűleg hozzájárult az is, hogy az NBSZ csak az NBH megrendelésére dolgozik, ráadásul a megszerzett információkat nem is elemzi, így az NBH-től eltérően nincs kitéve politikai támadásoknak.
Kinevezése után Balajti neve mindössze egyetlen alkalommal, a tavaly ősszel kirobbant adatgyűjtési ügy kapcsán bukkant fel a hírekben. Miután a Fidesz azt állította, hogy a titkosszolgálat ellenzéki képviselőket hallgatott le, Balajti az MTI-nek azt mondta: ha egy képviselő adatokkal rendelkezik arról, hogy lehallgatták, akkor köteles feljelentést tenni az ügyészségen. Akik pedig hamis váddal állnak elő, azokkal szemben az NBSZ megteszi a szükséges lépéseket - közölte Bajalti.
Az NBH új főigazgatójáról nem küldött hivatalos életrajzot sem a nemzetbiztonsági bizottság, sem az NBH. Az NBH titkárságán mindössze annyit közöltek az [origo]-val, hogy Balajti végjárta a ranglétrát az NBSZ-nél, többek között volt igazgató- és főigazgató-helyettes is. Laborccal ellentétben nem tanult Moszkvában, diplomáját a Pécsi Tudományegyetemen szerezte - közölte az NBH titkársága.
Tóth Károly ehhez annyit tett hozzá, hogy Balajti neve nem merült fel a milliárdos adócsalással gyanúsított Együtt Egymásért Egy-Másért Közhasznú Alapítvány kapcsán sem. Az alapítványban több egykori NBH-s is dolgozott, a titkosszolgálat pedig egyes tevékenységeit az alapítványon segítségével leplezte.