Baka: Baj van az eljárások hosszával

Nem hisz a bíródinasztiák létezésében, felgyorsítaná az ítélkezést, és akár azt is el tudja képzelni, hogy élőben közvetítsék a tárgyalásokat. A parlament csak nagy nehezen, harmadik nekifutásra választotta meg, szerinte azonban az ismételt jelölés nem az ő személyi ambíciójának a jele. Interjú Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság új elnökével.

- Nagyon szeretett volna a Legfelsőbb Bíróság elnöke lenni? Végül is két leszavazás után harmadszor is nekifutott, vállalta a jelölést, volt önben ambíció.
- Azért ez nem ilyen egyszerű. Köztársasági elnök úr jelölését megtiszteltetésnek vettem. Volt bennem annyi ambíció, hogy elvállaljam a jelölést, de miután leszavaztak a parlamentben, nem vállaltam újra a jelölést. Nem jelentkeztem, nem voltam permanens jelölti státuszban, hanem bírói munkát végeztem. Amikor több mint egy év elteltével az újrajelölést elnök úr felvetette, már új helyzet volt, hiszen velem szemben korábban csak azt fogalmazták meg, hogy nincs hazai bírói gyakorlatom. Úgy gondolom, hogy az ítélőtáblai bírói tevékenységem után ez már nem állt, tehát elvállaltam a jelöltséget. Hogy a parlamentben mi történt a második szavazáson? Az történt, hogy minden párt jelezte, hogy támogat, de mégsem kaptam elég szavazatot. A harmadik alkalom már ennek logikus következménye volt: ha a pártok valóban támogattak, akkor feltételezhető volt, hogy ezt ki is tudják majd fejezni a parlamenti szavazás során.

- Azt mutatják a bizalmi felmérések, hogy bár a bíróságok jó helyen állnak a hazai intézmények közt, de így is legfeljebb gyenge közepes a bizalmi indexük. Emellett ha valakinek ma Magyarországon perre kell vinnie az ügyét, már szinte le is mond arról, hogy záros határidőn belül az igazához jusson. Mi ennek az oka?
- Több dolgot vetett fel, az egyik a bíróságok megítélése, ami sok mindentől függ. Azt azért látni kell, hogy a bíróságra nem önként megy az ember. Akkor megy, ha muszáj, ha ügyes-bajos dolga van, vagy bíróság elé idézik valamilyen bűncselekmény miatt. Ha valamit kényszerből csinál az ember, akkor nyilván nem örül neki, nem szívesen megy. A bírósági eljárás végeredményével is - mondjuk egy polgári perben - legalább az egyik fél elégedetlen, de azt sem lehet kizárni, hogy mindkét fél elégedetlen lesz, mert senki sem azt kapja meg, amit kért. Amit azonban joggal elvárhatunk a bíróságtól, hogy az ügyeket ésszerű időn belül, objektíven, függetlenül és pártatlanul, magas szakmai tudással intézze el.

- Épp "az ésszerű idő", ami Magyarországon jelenleg nem működik.
- Igen, ezt tudjuk, de azért egy kicsit helyesbítenék: baj van a perelhúzódásokkal, baj van az eljárások hosszával, de ez nem az egész magyar bírósági rendszerre jellemző, csak bizonyos bíróságokra. A statisztikák mutatják, hogy a fővárosra, Pest megyére, néhány kisebb bíróságra jellemző.

- Mit lehet tenni a kiegyenlítés érdekében? Ön az OIT elnökeként a bíróságok költségvetése felett is befolyással bír.
- Sokféle eszköz van, több eszközt kellene használni. A legkézenfekvőbb, hogy több bírót, több számítógépet, anyagi eszközt kell rendelkezésre bocsátani. Ennek komoly költségvetési korlátja van. A magyar költségvetésben a bírósági rendszer erősen alulfinanszírozott, az új anyagi eszközök bevonásának komoly akadályai vannak. Azonban vannak olyan eszközök, amelyek használhatók: az igazgatási munka megerősítése, az eljárási törvényben előírt határidők betartása és betartatása. El tudok képzelni olyan jogszabály-módosításokat, amelyek változásokat hoznak a bíróságok illetékessége vonatkozásában. Döntés született arról, hogy a meredeken emelkedő számú fizetési meghagyási eljárásokat a közjegyzők kapják, és a bírósági rendszerből kiviszik. Ennek az intézkedésnek a hatása a bírósági munkára egyértelmű, a megítélése már ellentmondásosabb, de itt most csak azt akarom jelezni, hogy vannak jogalkotási eszközök, amelyeket igénybe vehetünk.

- Aki bíróságon jár, az látja, hogy óriási papírhalmokat tologatnak, az ügyek szinte kizárólag papíralapon futnak. Lát-e arra esélyt, hogy belátható időn belül átálljanak a bíróságok elektronikus ügykezelésre?
- Teljesen elektronikus ügykezelés biztos nem lesz. Papíralapú ügykezelés mindig volt és mindig - vagy legalábbis belátható időn belül - lesz. Azt azonban nagyon fontosnak tartom, hogy az elektronikus eszközöket, a belső anyagokhoz való hozzáférést, a kommunikációt javítsuk. Ehhez én hozzá is szoktam, hiszen strasbourgi bíró koromban az egyik oldalról megkapta az ember a papíralapú dokumentumot, az ügyet, a másik oldalról a véleményezés, a háttéranyagokhoz való hozzáférés, az adatbázisok elérése, a bírók közötti kommunikáció számítógépen zajlott. A számítógép készségszintű használata alapkövetelmény volt. Itthon ezen a területen még nagyon sok javítanivaló van, át kell tekinteni az egész információs rendszert.

- Személyi oldalról alkalmas a bírói kar ennek a célnak az elérésére? Gyakorló ügyvédek gyakran panaszkodnak erélytelen, hezitáló bírókra. Például egy Budapesten két éve zajló perben a felek még mindig a perbeli legitimációt vitatják. Egy másik ügyvéd azt tapasztalta, hogy a bíró két módosítással van lemaradva a jogszabály ismeretében. Ön szerint van tennivaló ezen a téren?
- Ezeket az ügyvédi észrevételeket nem kommentálom, mert nem ismerem ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát és a hátterét. Nagyon fontosnak tartom azonban a bírók továbbképzését. Ma már eleve más a helyzet, egy bíróságra a fogalmazók versenyvizsga révén juthatnak be, válogatni lehet a jelentkezők közt. Míg a jogi szakmában a túlképzés általában káros és problémás, számunkra ez előny, hiszen válogathat az ember. De fontosnak tartom, hogy ne csak a bekerülés, hanem az életpálya során is folyamatos képzés valósuljon meg. Ez nem azt jelenti, hogy mindenki ugyanazon továbbképzésen vegyen részt, mert erős a szakosodás, fontos, hogy a bírók választhassanak a területük szempontjából fontos kurzusok közül. Lényegesnek tartom azt is, hogy a képzés kötelező legyen, bizonyos idő alatt bizonyos számú tanfolyamot el kelljen végezni. Ezeken a képzéseken ráadásul találkozhatnak az azonos szakterületen dolgozó bírók, és meg tudnak beszélni szakmai kérdéseket. Azt azonban látni kell, hogy a továbbképzésre egyre kevesebb pénz van, ami súlyos probléma.

- A felvételire visszatérve: valódi versenyvizsgaként működik ez? Nem a bíróságok vezetői döntik el, hogy kit vesznek fel a bizonyos szintet elért jelentkezők közül?
- Az akadémia által szervezett központosított versenyvizsga egy viszonylag új elem, és nagyon fontos. Nem is az a lényeg, hogy hova kerül a fogalmazó, hanem, hogy bekerül a rendszerbe. És ha már bent van, akkor nagyon fontos, hogy mondjuk ne csak az ítélőtáblán tevékenykedjen - mert hisz' nem ott lesz majd bíró -, hanem dolgozzon más bíróságon is, elmenjen a megyei bíróságra is vagy a fővárosba. Ezt célzó megállapodások vannak is, például a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Bíróság közt. Nem vagyok benne biztos, hogy nem lehetne ezt a rendszert még finomítani, de lényegesen jobb, mint a korábbi, amikor nem voltak egységes bekerülési feltételek.

- Tehát nem lesznek bíródinasztiák? Az a kritika azért rendszeresen megfogalmazódik, hogy némelyik bíróság kissé családias.
- Azt hiszem, ezek túlzások. Ilyen alapon ügyvéddinasztiákról is beszélhetünk, talán még jobban, mint bíródinasztiákról, mert a bírói pálya azért nem volt olyan népszerű. A bíródinasztia túlzás. Persze azért ne zárjuk ki, hogy egy családban valaki a papa vagy a mama foglalkozása iránt érez kedvet, mert látta, megismerte.

- Meghallgatásain ön beszélt arról, hogy javítani kell a bíróságok nyilvánosságán. Ennek egy része az ítéletek nyilvánossága, ami még mindig nem teljesen megoldott. Valamilyen logika szerint ugyan felkerülnek anonimizált ítéletek a bíróság honlapjára, de ha egy adott ügyben akarom a teljes leírt, indokolással ellátott ítéletet megkapni, az ma nem lehetséges.
- Az anonimizálás nem a bíróságok által előírt megoldás, hanem a személyiségi jogok védelmét szolgáló szabályok alkalmazása. A bírósági ítéletek széles körben hozzáférhetők, ugyanakkor a személyiségi jogok védelme a bíróságokra is kötelező, mi nem tehetünk mást, betartjuk a jogszabályokat és anonimizáljuk az ítéleteket.

- Azért kérdezem ezt, mert egy bírósági ítélet nem személyes dolog, az a Magyar Köztársaság egy hivatalos döntése, ugyanúgy, mint egy jogszabály.
- Ez pontosan így van, de tulajdonképpen a döntés maga most is megismerhető. A tényállásokból, a jogi megoldásokból következtetni lehet arra, hogy milyen álláspont alakult ki egy-egy jogterületen Az ítéletekben nem a felek neve a fontos, hanem a jelenség, a jogi probléma és az arra adott bírói válaszok.

- Az utóbbi időben, néhány nagy érdeklődésre számot tartó ügy kapcsán fokozottan érzékelhető az a probléma, amit a sajtó jelenléte okoz a tárgyalóteremben. Látszik, hogy a bíróság erre nincs felkészülve. Hogyan lehet ezt megoldani?
- Azt hiszem, ez a probléma nincs a helyén. A tárgyalás nyilvános, de tudomásul kell venni, hogy a tárgyalóteremben munka folyik. Egy mozdulatnak, egy szemvillanásnak - például egy szembesítésnél - is jelentősége lehet. Mindent értékelnie kell a bírónak: a tanúk nyilatkozatát és viselkedését is. A tárgyalótermi munkát nagyban befolyásolhatja, veszélyeztetheti, ha ott tumultuózus jelenetek alakulnak ki, tévéstábok tevékenykednek, ide-oda mennek. Egyensúlyt kell teremteni a nyilvánosság követelménye és a bírósági munka közt. E vonatkozásban a büntető és polgári eljárási törvényeink nincsenek összhangban, át kellene újra gondolni a szabályozást. A másik oldalról pedig jobban kellene élni azokkal az eszközökkel, amelyeket más országokban is használnak. El tudok képzelni fix kamerákat, a tévétársaságok pedig vagy hozzácsatlakozhatnának a rendszerhez, vagy megkaphatnák a felvételeket.

- Az [origo] már kétszer is beleütközött abba a problémába, hogy élőben szerettünk volna közvetíteni tárgyalást, de a tanácsvezető bíró azt megtiltotta. Ön szerint tehát elképzelhető lenne, hogy élő közvetítést adjanak a tárgyalóteremből?
- Igen, el tudom képzeli, ha ennek a feltételeit megteremtik. Adott esetben azt is el lehet képzelni - ha erre a műszaki feltételek adottak -, hogy ezeket a tárgyalásokat, a fix kamerák képeit felteszik az internetre. Ez például a strasbourgi bíróságon így működik. Természetesen nem minden tárgyalás felvételéről van itt szó, hanem csak kiemelt, nagy érdeklődésre számot tartó néhány ügyről.

- Akkor tehát eljárásjogi akadálya nincs az élő közvetítésnek, csak műszaki?
- Nyilván ennek a megoldásnak az eljárásjogi alapjait is meg kell teremteni.

- Mi a célja, hogyan festene a bírósági szervezet hat év múlva, amikor lejár a megbízatása? Milyen változásokat szeretne elérni?
- Általánosságban fogalmazva: jobb állapotban szeretném átadni, mint ahogy átvettem. Ez az alapkövetelmény ahhoz, hogy ezt a periódust sikeresnek érezzem. Hatékonyabb, nagyobb megbecsülést élvező bíróságokat szeretnék látni hat év múlva. Úgy gondolom, a polgár elvárhatja, hogy azt érezze, az ügyében felelősen, szakértelemmel, függetlenül ítélkeztek, és - ez a legnehezebb - hogy az ügyét ésszerű időn belül befejezték. Azt szeretném, hogy hasonló elbírálást kapjon mindenki, bárhol éljen az országban, bárhol legyen peres ügye, ne érje előny vagy hátrány azért, mert egy adott bíróságon pereskedik. Uniós vagy ha úgy jobban tetszik, európai színvonalú bíróságokat és bírósági igazgatást szeretnék.