A nyilvánosság kizárásával, zárt ajtó mögött ül össze július 4-én, szombaton az MSZP kongresszusa - először a júniusi európai parlamenti választáson elszenvedett csúfos vereség óta. A helyszín - ahogy erre Lendvai Ildikó pártelnök külön fel is hívta a figyelmet - szimbolikus: a XIV. kerületben található Vasúttörténeti Park mozdonyfordítójában gyűlik össze a több mint 680 küldött, hogy értékelje a múltat és meghatározza a következő időszak menetrendjét.
Van mit értékelni: a 2002 óta hatalmon lévő, de több mint egy éve már kisebbségből kormányzó szocialista párt áprilisban éppen csak átvészelte Gyurcsány Ferenc kormányfő távozását és utódjának botrányokkal tarkított kiválasztását, a június 7-i EP-választáson pedig látványosan gyenge eredményt produkált. Az MSZP mindössze 17 százalékot és ezzel 4 mandátumot szerzett a 22 magyar európai parlamenti helyből, miközben a radikális jobboldali Jobbik alig három százalékkal és egy mandátummal maradt le tőle.
A párt támogatottsága jelenleg történelmi mélyponton van, az elmúlt hetekben megjelent több közvélemény-kutatás alapján mindössze a választók 12-13 százaléka adná a kormánypártra a voksát. A konzervatív Nézőpont Intézet júniusi felmérése még ennél is nagyobb visszaesést jelzett, felmérésük szerint - először süllyedve a lélektani 10 százalék alá - 9 százalékon áll az MSZP, fej fej mellett a Jobbikkal.
Az európai parlamenti választás lehangoló végeredményét a szocialista pártvezetés először egy pártértekezleten akarta értékelni, de végül összehívták a kongresszust, ahogy azt elsőként, már a választás másnapján Szili Katalin házelnök javasolta. A kongresszus hivatalos menetrendjéről annyit tudni, hogy vitaindítót mond Lendvai Ildikó pártelnök, Bajnai Gordon miniszterelnök és Mesterházy Attila, a parlamenti frakció vezetője. A küldöttek ezt követően több mint hat órában vitáznak majd, míg az esemény végén a szokások szerint az országos elnökség az elhangzottak alapján megfogalmazza, a résztvevők pedig megszavazzák a kongresszusi határozatot.
Az elmúlt hetekben a fő kérdés az, hogy lesznek-e személyi felelősei a mélyrepülésnek és milyen változtatásokat mer bevállalni a párt a 2010-es választások előtt. Eredetileg négy lehetséges forgatókönyv volt, ezekről egészen péntekig egyeztettek a küldöttcsoportok vezetői, és az országos elnökség. Végül az első forgatókönyv ment át, Lendvai Ildikó pártelnök péntek délutáni bejelentése alapján már biztos, hogy a kongresszus - az országos választási bizottság kibővítésén túl - nem foglalkozik személyi kérdésekkel, vagyis nem tartanak bizalmi szavazást.
A bizalmi szavazás kérdését bő egy héttel az EP-választás után Ujhelyi István alelnök dobta be először egy elnökségi ülésen, mondván, jobb lenne, ha a pártvezetés bizalmi szavazást kérne maga ellen. Mivel az ülésen a fiatalabb pártvezetők, így Mesterházy Attila alelnök, Vadai Ágnes, Varga László és Bárándy Gergely támogatták a bizalmi szavazást, a helyzet tisztázását célzó felvetésből az elmúlt hetekben egyre inkább elharapódzó generációs vita lett, elindítva a párton belül a fiatalok és az idősek harcát. Az [origo]-nak az egyik, fiatalok közé sorolt szocialista vezető korábban azt állította, nem annyira életkor alapján szerveződött csoportokról van szó, sokkal inkább a párt legfelsőbb vezetése szeretné mindenáron elkerülni a bizalmi szavazást és megtartani pozícióját. (A belső ellentétekről és érdekharcokról szóló cikkünket itt elolvashatja.)
A kongresszuson országos választási bizottságot (ovb) már biztosan kibővítik a párt meghatározó képviselőivel. Ez a testület irányítja majd az országgyűlési választásokig a pártot, Lendvai megfogalmazása szerint a "párt ideiglenes politikai kormánya"-ként. A párt alapszabálya meghatározza, hogy kikből áll a választási bizottság, de lehetőséget ad arra, hogy további embereket vonjanak be.
A pártelnök péntek délután annyit árult el, hogy a bizottság olyan emberekkel egészül ki, akik a megyei jogú városok, a falvak, a vidék szempontjait képviselik, illetve a kormánnyal való közvetlenebb kapcsolatot biztosítják. Az [origo] az egyik szocialista elnökségi tagtól úgy tudja, hogy Botka László szegedi polgármester, Molnár Csaba kancelláriaminiszter és Ficsor Ádám titokminiszter beemelése várható a testületbe.
Eredetileg még három lehetséges forgatókönyv volt: a második verzió szerint sem lett volna tisztújítás egészen a következő választásig. A harmadik és negyedik lehetséges forgatókönyv alapján viszont már a szombati kongresszus nekilátott volna a személyes kérdések megoldásának, de míg az előbbi bizalmi szavazást és az elnökséget érintő tisztújítást javasolt, addig a negyedik verzió teljes, a pártszervezet minden szintjére kiterjedő tisztújítást irányzott elő. Az [origo]-nak egy névtelenséget kérő elnökségi tag már korábban azt mondta: sok híve a teljes, alulról felfelé jövő tisztújításnak sincs mostanság, mert mindenki tudja, hogy hosszú és időigényes, és így elvonja a figyelmet a jövő évi választásokról.
Mivel szombaton a személyi kérdések közül csak az ovb kibővítése lesz napirenden, már biztosnak tűnik, hogy ősszel az elnökséget érintő, tisztújító kongresszust tartanak, ennek időpontját is kitűzhetik szombaton. Ezt várhatóan november végén vagy decemberben tartanák, miután az Országgyűlés elfogadta a jövő évi költségvetést. (Ezzel egybevág, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök az elmúlt napokban többször beszélt arról, hogy felgyorsították a büdzsé előkészítését, így akár már novemberben, a szokásos menetrendnél hetekkel hamarabb elfogadhatja a parlament a jövő évi költségvetést.) Ezen a kongresszuson dőlnek majd el 2010-es választással kapcsolatos legfőbb kérdések is: a választási program, a miniszterelnök-jelölt személye és az országos lista összetétele.
Tisztázni a kormányhoz való viszonyt
Lendvai Ildikó pártelnök szerdán a kongresszus előtt álló feladatokra vonatkozó kérdésekre azt válaszolta: fontosak az MSZP szervezeti és személyi vitái, de csak "eszközként szolgálnak ahhoz, hogy a párt visszataláljon a választóhoz". A pártelnök ehelyett inkább azt emelte ki, hogy a kongresszusnak értékelnie kell az elmúlt éveket, és egyértelműen meg kell határoznia a párt kormányhoz való viszonyát a ciklus még hátralevő szakaszában. Pár napja kiszivárgott az a javaslat, amelyet Lendvai fűzne a kongresszusi határozathoz, ebből az derül ki, hogy következetesen támogatni kell a kormányt. A pártelnök a javaslatban pártjának rója fel, hogy nem sikerült a reformot "kormánydiktátumból" társadalmi üggyé tenni.
Az [origo]-nak név nélkül nyilatkozó szocialista képviselők kivétel nélkül arra számítanak, hogy az elkövetkező pár hónapban már csak azért is stabil marad a párt és a Bajnai-kormány viszonya, mert a párt most járna a legrosszabbul, ha kihátrálna a válságkezelő kormány mögül. Az egyik képviselő úgy fogalmazott: ha már Gyurcsány Ferenc távozásakor sikerült elkerülni az előre hozott választást és vállalták a népszerűtlen és a baloldali értékekkel nehezen összeegyezethető intézkedéseket, akkor a "legnagyobb hülyeség lenne" nem kitartani a tavaszi választásokig.
Ugyanakkor egy csütörtökön kiszivárgott anyag szerint a szombati kongresszuson kéréseket fogalmaznak majd meg a kormány számára, olyan szociális jellegű változtatásokat kérnek majd, mint a közcélú foglalkoztatás bővítése, a szociális kríziskezelő program folytatása és az ápolási díjban részesülők tevékenységének munkaviszonyként való elismerése. Bajnai Gordon beszédet mond szombaton, elsősorban a kormány eddigi tevékenységéről és az őszi feladatokról. Gyurcsány Ferenc előző kormányfő szintén ott lesz a tanácskozáson, de ő nem fog felszólalni.
Változtatást sürget a tagság
Az [origo]-nak névtelenül nyilatkozó szocialista képviselők egy dologban valamennyien egyetértettek: elkeseredett hangulat jellemzi majd a kongresszust, ami akár parázs vitát is generálhat. Az egyik, idősebbek közé sorolt politikus azt tartja fő hibának, hogy a párt támogatottsága hiába csökkent "tragikusan", nem jól gazdálkodik az idővel. "Az EP-választás után senki nem számított ilyen kegyelmi hangulatra, hogy a Fidesz ennyire nem fogja kihasználni a győzelmét. Ennek ellenére azóta sem az újraépítkezéssel foglalkozik a párt" - mondta az egyik, névtelenséget kérő szocialista politikus. Szerinte a kongresszus jól is elsülhet, mert utána őszig megint lesz három hónap arra, hogy a pártvezetés "akár a fiatalokkal, akár más bevont erőkkel" rendezze a sorait. Ugyanakkor hozzátette, önmagában a fiatalok beemelése az irányításba és általában a fiatalítás nem fogja azt jelenteni, hogy "mind a kétmillió fiatal átpártol, és az összes első szavazó majd az MSZP-re fog szavazni".
"Ha nem is nyíltan, de már napirenden van a téma, hogy ki mihez kezd a választások után, ha nem jut be a parlamentbe" - ismerte el kérdésünkre egy másik MSZP-s képviselő. Ő kívülállónak számít a párton belüli generációs harcokban, mégis az állította, nemcsak a frakcióban, hanem megyei, helyi szinten is az egyértelműen a változtatást sürgeti a párt tagsága, mert világosan látják, hogy ez így nem mehet tovább. "A fiatalításra már megvan az igény a pártban, ahogy az emberekben is, akiknek elegük van ugyanazokból a savanyú pofákból" - jelentette ki. Hozzátette, szó sincs arról, hogy "le kell írni" a tapasztalt, idősebb politikusokat, de azoknak "át kellene adniuk a helyüket és átmenni a második sorba".