Kedden döntött a fővárosi közgyűlés pénzügyi és közbeszerzési bizottsága a Margit híd kivitelezői pályázatára beadott ajánlatokról. Az [origo] a zárt ülés több résztvevőjétől úgy értesült, a Strabag Zrt. és a Hídépítő Zrt. alkotta konzorcium nyerte el a munkát, nettó 21 milliárd forintos ajánlattal, míg a másik ajánlattevőt, a Vegyépszer Zrt-t kizárták a pályázatból.
Az eredményt hivatalosan csak július 24-én hozzák nyilvánosságra - mondta az [origo]-nak Tüttő Kata, a bizottság szocialista elnöke, aki nem kívánta kommentálni az [origo] értesülését. Mint mondta, ezt az időpontot határozták meg az eredetileg június végére tervezett eredményhirdetés elhalasztásakor, és ehhez a törvény szerint tartaniuk kell magukat. Július 24-én a testület tart még egy ülést, amelyen döntenek az úgynevezett lebonyolítói pályázat eredményéről is.
Az eredményhirdetés elhalasztására azért volt szükség, mert akkor még nem állt rendelkezésre az az összeg, amelyért a jelentkezők elvállalnák a munkát. A közgyűlés június 28-án a korábban tervezett 13 milliárd mellett újabb 17,1 milliárd forintot biztosított a beruházásra, a Hídépítő és a Strabag konzorciuma azonban 21 milliárdos, a Vegyépszer pedig 22 milliárdos ajánlatot tett.
A beadott pályázatokon ebben a szakaszban már nem lehetett változtatni, nem volt lehetőség utólag módosítani a feltételeken. Ha ezt megtennék, bárki sikerrel támadhatná meg a döntést a Közbeszerzési Döntőbizottságnál - mondta az [origo]-nak Nyáry Krisztián, a városháza kommunikációs igazgatója.
Mindkét beérkezett ajánlat jóval magasabb, mint amennyit eredetileg a rekonstrukcióra szántak, és nem is tartalmaznak minden költséget: a híd alatt futó, 600 milliméter átmérőjű vízvezetéket például a Közgép Zrt. újítja fel nettó 174 millió forintért, de külön munka lesz a szobrok restaurálása, az ideiglenes villamossínek megvalósítása vagy a díszkivilágítás kiépítése is. A felújítás teljes költsége várhatóan meghaladja a 30 milliárd forintot (az ár növekedéséről részletesen korábbi cikkünkben olvashat).
Feszített tempó
Becker László, a főváros főmérnöke egy múlt szerdai sajtóbeszélgetésen szintén azt mondta, az árat a rövid határidő növelte meg jelentősen. Egyrészt a vártnál fél évvel később kapták meg az építési engedélyt - ingatlancserét kellett végrehajtani a főváros és a II. kerületi önkormányzat közt -, másrészt a főváros ragaszkodik ahhoz, hogy a hídon 2010 augusztus végén megindulhasson a közúti forgalom. Ennek okáról Kerényi László közlekedési ügyosztályvezető az [origo] érdeklődésére azt közölte: a Margit híd jelentős szerepet tölt be a fővárosi közlekedésében, ezért még az előtt szeretnék visszaadni a forgalomnak, hogy a nyári szabadságolások után újra megnőne a gépjárműforgalom.
A múlt csütörtöki közgyűlési vitában Hagyó Miklós szocialista főpolgármester-helyettes más érvet is talált: szerinte a beruházást azért is kell minél hamarabb megkezdeni, mert 2011-ben már szükség lesz a hídra, az év első felében ugyanis Magyarország lesz az EU soros elnöke. Hagyó visszautasította Katona Kálmán MDF-es képviselő állítását, hogy a beruházás "választási jellegű" lenne. Katona arra célzott, hogy a tervezett átadás után alig két hónappal, 2010 októberében önkormányzati választások lesznek.
Kartelles múlt
Korábban a fővárosi önkormányzat egyik, neve elhallgatását kérő munkatársa az [origo]-nak azt mondta, a hídépítéssel és felújítással csak kevés cég foglalkozik, így szerinte a vállalkozók lényegében akkora összeget kérnek, amekkorát csak akarnak. Havainé Mally Eszter, a Vegyépszer vállalkozási igazgatója szerint viszont az ajánlati árak reálisak, hiszen nagyon feszített tempóban kell majd dolgozni.
Az utóbbi évek beruházásai alapján azonban valóban egyértelmű, hogy a magyar hídépítőpiac zárt: a most egymás ellen induló két cég, a Vegyépszer és a Hídépítő korábban többször is dolgozott együtt: a két cég konzorciuma építette a dunaújvárosi Duna-hidat, és mindkét cég (a Hídépítő érdekeltségébe tartozó Hídtechnika Kft.-vel és a Közgéppel együtt) részt vett a Szabadság hidat felújító SZABADSÁG-HÍD Konzorciumban. A Megyeri hidat építő M0 Északi Duna-híd konzorciumot a Hídépítő és a Strabag alkotta, alvállalkozójuk pedig az a Ganz Acélszerkezet Zrt. volt, amelynek 50-50 százalékos tulajdonosa a Hídtechnika és a Vegyépszer.
A Margit híd felújítására pályázó cégek mindegyike keveredett már kartellgyanúba. A Strabag és a Hídépítő is érintett volt például az eddigi legnagyobb bírsággal végződött kartellügyben: a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004-ben mintegy hétmilliárd forint bírságot szabott ki öt építőipari cégre, amelyek felosztották maguk közt a 2002-ben kiírt autópálya-építési pályázatokat. A GVH által a cégeknél talált emlékeztetők és egyéb dokumentumok szerint a cégek részletesen kidolgozták, melyik vállalkozás milyen árajánlatot nyújtson be az egyes sztrádaszakaszokra, hogy mindegyik cégnek jusson legalább egy megrendelés.
A GVH 2005-ben több más cég mellett a Hídépítőt, a Strabagot és a Vegyépszert is jelentős - összesen több mint 425 millió forintos - bírsággal sújtotta, amiért 2001-2002-ben megállapodtak több főútvonal felújításának, illetve elkerülő utak építésének elosztásáról. A GVH által lefoglalt feljegyzések tanúsága szerint a cégek megjelölték, hogy az egyes pályázatokat milyen sorrendben adják be, illetve mely vállalkozás milyen jellegű munkát kíván vagy éppen nem kíván végezni.