Jogerős ítélet mondja ki a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását

Az elsőfokú ítéletet helybenhagyva, jogerősen feloszlatta a cigányságot sértő megnyilvánulásairól ismertté vált Magyar Gárda Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla. A Gárda-gyűlések valószínűleg folytatódnak, az egyesületet vezető Vona Gábor Jobbik-elnök szerint ugyanis az egyének gyülekezési jogát nem lehet korlátozni. Egységes szervezetként azonban nem léphet fel a Gárda, nem tarthat tagtoborzásokat és tisztavatásokat sem.

Jogerősen feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön kihirdetett ítéletében. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Bíróság 2008. december 16-án mondta ki a Magyar Gárda Egyesület feloszlatását, ezt hagyta helyben csütörtöki döntésével az ítélőtábla.

A Gárda az elsőfokú bíróság döntése ellenére is zavartalanul tartott gyűléseket. A vezetők arra hivatkoztak, hogy az Egyesület és a Mozgalom nem ugyanaz, a gyűléseket pedig a Mozgalom tagjai tarják. Az ítélőtábla azonban az ítélet indoklásában erre utalva azt mondta: a Mozgalom az Egyesület szerves része, a döntés tehát a mozgalomra is kiterjed.

"Foglyul ejtették a közönséget"

Az ítélőtába hozzátette: a Gárda korábbi vonulásai helyszínéül szándékosan olyan településeket választott, ahol nagy volt a társadalmi feszültség. Ráadásul a bíróság szerint ezek olyan kis települések voltak, ahol megvalósult "a foglyul ejtett közönség" fogalma, vagyis azokat az embereket is érintette a felvonulás, akik nem akartak részt venni a tüntetéseken. A felvonulások pedig kirekesztésre és gyűlöletkeltésre alkalmasak voltak az ítélőtábla szerint.

Video a csütörtöki tárgyalásról

A bíróság szerint a gárdisták egyenruhája, a felvonulásokon elhangzó beszédek önmagukban belefértek volna a gyülekezési szabadságba, együttesen azonban alkalmasak voltak a félelemkeltésre. A demonstrációk pedig tovább élezték a településeken uralkodó társadalmi feszültségeket - mondta indoklásában a bíróság.

Nem hagyják annyiban

Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője az ítélethirdetés után azt mondta: a döntés ellen a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) fognak fordulni. Amennyiben az LB nem fogadja be a keresetüket, akkor pedig a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak.

Az egyesület elnöke, a Jobbik nevű pártot is vezető Vona Gábor azt mondta: az egyesület feloszlatását elismeri, az egyének gyülekezési jogát azonban nem lehet korlátozni. Vona ezzel arra utalt, hogy a Gárda a továbbiakban is tartani fog gyűléseket. Vona hozzátette: szerinte az ítélet politikai nyomásra született meg.

Gárda-egyenruha lehet, tisztavatás nem

Azt sem tehetik meg ezután, hogy egy magánszemély mögé bújva szerveznek rendezvényeket - értelmezte az ítéletet az [origo]-nak Simon Éva, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) politikai szabadságjogokkal foglalkozó programvezetője. A gyakorlatban ez például azt jelenti, hogy nem szervezhetnek toborzásokat, tisztavatást, nem szervezhetnek gyűléseket, nem léphetnek fel egységesen úgy, mint a Magyar Gárda.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feloszlatott egyesület volt tagjai magánszemélyként nem jelenthetnek be rendezvényeket, a gyülekezési jog alapján ugyanis ehhez joguk van. Ilyen esetekben a rendőrség dolga lesz eldönteni, hogy egy adott rendezvény valójában kapcsolódik-e a Gárda szervezetéhez - erre utaló jel lehet például, ha a felszámolt szervezet honlapján meghirdetik a rendezvényt - mondta Simon Éva. A rendőrség szóvivője kérdésünkre annyit mondott, minden esetben, ahogy eddig is, a gyülekezési törvényt fogják figyelembe venni.

Ezek alapján ha egy szabályosan bejelentett rendezvényen, amivel kapcsolatban nem lehet bizonyítani, hogy a feloszlatott Magyar Gárda szervezte volna, a résztvevők gárdista egyenruhában vonulnak fel, de egyébként nem sértenek törvényt, az jogszerűnek minősül. Ugyanakkor ha valaki egy feloszlatott szervezet nevében tevékenykedik, az az egyesülési joggal való visszaélésnek számít, ez pedig legfeljebb egy éves börtönbüntetést jelenthet.

A csütörtöki tárgyalás a tavaly márciusi első tárgyalástól eltérően rendbontás nélkül kezdődött meg. Az [origo] tudósítója szerint az elsőfokú tárgyalásoktól eltérően a Magyar Gárda tagjai elenyésző számban voltak jelen.

Vona Gábor és Gaudi-Nagy Tamás az ítélet után

Lezárták a környéket

Az ítélőtábla környékét a rendőrség kordonokkal zárta le. A lezárás a II. kerületi Fekete Sas utca, Henger utca, Tölgyfa utca által határolt terültet érinti - jelentette tudósítónk, aki a tárgyalás előtt több tucat rendőrt és több rendőrautót látott a környéken.

A csütörtöki tárgyalásra csak előzetes regisztráció után, korlátozott számban lehet bejutni. A 2008. március 12-én tartott első tárgyalási napon ugyanis a gárdisták sorfalat álltak a bíróságon, az egyesület tagjai azt akarták ellenőrizni, ki mehet be a tárgyalóterembe. Később az elsőfokú tárgyalások idejére a Főváros Bíróság épületéhez vezető utcákat lezárták, és a bíróság épületébe, illetve a tárgyalóterembe csak szigorú ellenőrzés után lehetett bejutni.

Az elsőfokú eljárás során Öcsödi Ágnes bírónőt fenyegetés is érte, aki ezután elfogultság miatt nem folythatta a pert. Decemberben már Pataki Árpád hozta meg a feloszlatásról szóló ítéletet két bírósági nap után.

Vona Gábor Jobbik-elnök (jobboldalon) a tárgyaláson. További képekért kattintson a fotóra!

Az ügyészség kezdeményezte

A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület feloszlatását 2007 decemberében kezdeményezte a Fővárosi Főügyészség mások jogait és szabadságát sértő tevékenysége miatt, miután a Magyar Gárda felvonulást tartott Tatárszentgyörgyön, ahol többek között a cigányság szegregációját követelték. A felvonulást a legfőbb közjogi méltóságok is cigányellenesnek minősítették.

A Magyar Gárda Kulturális és Hagyományőrző Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom kettéválasztását a 2008 májusi tárgyalási napon jelentette be Gaudi-Nagy Tamás, a Magyar Gárda jogi képviselője. Az ügyészség álláspontja szerint a két szervezet ugyanaz, az elsőfokú ítélet kihirdetéskor Pataki Árpád bíró azt mondta, a két szervezet viszonya leginkább szimbiózisként írható le.

Az ítélet indoklásában a bíró azt mondta: a Magyar Gárda azzal, hogy létrehozott egy mozgalmat, olyan tevékenységnek adott keretet, amely Tatárszentgyörgyön jogszabályba ütköző rendezvénybe torkollott. Az ott elhangzott beszédek többek között az úgynevezett "cigánybűnözést" állították a középpontba és ezzel sértették a cigány kisebbség méltóságát. Pataki Árpád szerint a közvéleményben olyan képzet keletkezhetett, hogy "Jön a gárda és majd rendet csinál!", ez a cél pedig alkotmányosan nem elfogadható. A bíró ugyanakkor elmondta, bár a Magyar Gárda Mozgalom és Magyar Gárda Egyesület szorosan együtt tevékenykedett, de az ítélet a mozgalomra közvetlenül nem terjed ki.

Vona Gábor, az egyesület elnöke az ítélethirdetés után azt mondta: "a Magyar Gárda feloszlathatatlan, a Magyar Gárda folytatni fogja nemzetmentő és társadalommentő tevékenységét a jövőben is".