"Hűek kívánunk maradni eszményeinkhez, ezért nem vállalunk közösséget a párt jelenlegi vezetésével, meghirdetett elveivel, megosztó stílusával" - jelentette be közleményben kilépését az SZDSZ-ből a párt 12 alapító tagja. Ennél részletesebben nem indokolták döntésüket, de egyikük, Konrád György író az MTI-nek azt mondta, Retkes Attila, a párt vasárnap megválasztott elnöke "nyegle modorban" beszélt az SZDSZ korábbi vezetőiről, első sajtótájékoztatóján pedig olyan dolgokért kért bocsánatot, amelyeket nem ő tett, ami így Konrád szerint váddá alakult át.
"Nagyon rossz emlékeket ébreszt, hogy a párt új elnöke lemondásra szólította fel a frakcióvezetőt" - mondta az [origo]-nak Bauer Tamás korábbi parlamenti képviselő, aki 2007-ben lépett ki az SZDSZ-ből. Szerinte komoly az a veszély, hogy a belső harcok miatt a szabad demokraták a kisgazdák sorsára jutnak. Hasonlóan fogalmazott az MR1 műsorában Tölgyessy Péter, aki 1991-1992 között volt az SZDSZ elnöke: "Lehet rettenetes vége is. Közel van az SZDSZ, hogy esetleg kisgazda-irányba megy el, leszakad a frakció a pártról".
"Az SZDSZ szempontjából tragikus a helyzet" - mondta Kőszeg Ferenc, a párt első ügyvivői testületének tagja és korábbi képviselő. Úgy véli, nagyon erős csalódottság van a tagságban, Retkes Attila elnökké választása pedig protestszavazás volt, amivel a tagság kifejezte elégedetlenségét a korábbi vezetéssel szemben. Valószínűleg nem véletlen, hogy a korábbi emblematikus vezetők, Kuncze Gábor, Pető Iván és Magyar Bálint nem is voltak ott a küldöttgyűlésen - jegyezte meg Kőszeg.
Bauer szerint "Fodor Gábor volt az utolsó személyi tartalék a pártban, akinek még volt némi tekintélye a közvélemény szemében". Úgy véli, hogy azok a politikusok, akik képesek lehetnének megjeleníteni a liberális politikát, már elhasználódtak, az újaknak - Retkesnek és az új ügyvivői testületnek pedig hiányzik az ismertségük "és valószínűleg a felkészültségük" is ahhoz, hogy mozgósítsák a Bauer szerint egyébként nagyszámú liberális választót.
"Az SZDSZ rettenetes bajban van, főleg a hit veszett ki - nemcsak az SZDSZ politikusaiból, hanem a közönségükből" - mondta az MR1 Kossuth Rádió reggeli műsorában Tölgyessy Péter, aki 1991-1992 között az SZDSZ-nek elnöke volt. Tölgyessy szerint a vasárnapi választásnak csekély volt a valós tétje. "A régi nagyok" ugyanis már kihúzódtak a pártból, és Fodor Gáborék néhány nyilatkozattal azt is sejtetik, hogy esetleg új pártot alapítanának. "Kóka János és a régi nagyok másik fele" pedig ott ül ugyan a parlamentben és megszavazza a kormány előterjesztéseit, "de minden mozdulatukon látszik, hogy nem hisznek az SZDSZ jövőjében, és ódzkodtak is minden felelősségvállalástól" - mondta Tölgyessy.
Valahol elromlott
"Ez a folyamat már legalább 5-10 évvel ezelőtt elkezdődött" - mondta az [origo]-nak Hack Péter korábbi képviselő, aki 2002-ben lépett ki a pártból. Kőszeg nála régebbre, az MSZP-vel 1994-ben kötött koalíciót nevezte a kényszerpálya kezdetének, Bauer szerint pedig ennél is régebben, 1990-1992 közt romlott el valami. Az akkori belső problémák, az antikommunizmus és a liberalizmus viszonyáról folytatott viták indították el a folyamatot, amit persze azóta sok más lépés súlyosbított, egészen a Gyurcsány- majd a Bajnai-kormány mellett történt felemás kiállásig.
"A húszéves történet vezetett ide, de közvetlenül, amivel érdemes foglalkozni, az az utolsó egy év" - mondta Tölgyessy, aki szerint az SZDSZ felmondta a koalíciót, de szinte mindig megszavazta a kormány előterjesztéseit. Fodor megpróbált ebből kitörni - mondta Tölgyessy -, de "azonnal megtörték a gerincét", vagyis a baloldali értelmiség visszaterelte Fodort Gyurcsány Ferenc mellé, csak azért, hogy nehogy jöjjön a Fidesz.
Hack Péter szerint ugyanakkor a régóta tartó válság jele volt, hogy a tagság fokozatosan lemorzsolódott, gyakorlatilag megszűntek a helyi csoportok, 5-6 ember jelent meg egy vidéki fórumon, így ezekről le is szoktak. Ennek intő jelnek kellett volna lennie a pártvezetés számára - véli Hack -, de az elvesztette a kapcsolatot a tagsággal és így a realitással. 1994-ben olyan jól sikerült a párt médiakampánya, hogy azóta mindig erre próbáltak építeni, érdemi párbeszéd helyett reklámmal és performance-okkal próbáltak politizálni.
Bár az SZDSZ támogatottsága már 2002 óta a parlamenti küszöb körül mozog, a választási eredményeket a legutóbbi alkalomig sikerként könyvelték el, így nem is vonták le belőle a következetéseket - mondta Hack Péter. A stratégiát pedig szerinte kormányzati pozícióban nem a reális mozgástér, inkább a személyi ambíciók határozták meg. Rosszul választottak témákat és ebből kifolyólag tárcákat is: 2002-ben és 2006-ban is szándékosan vállaltak konfliktusokat, például amikor a társadalom döntő többségének ellenében is erőltették az egészségügyi- vagy az oktatási reformot - vélte Hack.
Feltámadás vagy kisgazda vég
Tölgyessy szerint jelenleg Demszky Gábor főpolgármester az egyetlen, aki komolyan szeretné, hogy maradjon valami az SZDSZ-ből, ha más nem, akkor egy kis budapesti párt. Közben világosan látszik - mondta a volt pártelnök -, hogy az SZDSZ szavazóira már több párt is bejelentkezett: az MSZP, az MDF és az LMP is kihasított magának egy darabot a korábbi szabad demokrata táborból.
A volt pártelnök szerint az SZDSZ hagyományain "nem sok folytatni való van", mert azok egy olyan klasszikus kelet-európai értelmiségi hagyomány folytatásai, amely "az elviselhetetlen valósággal szemben egy értelmiségi konstrukción keresztül akart megváltást ígérni". Bauer szerint azonban nagy szükség lenne egy liberális pártra. A volt képviselő ugyanakkor nem kívánt találgatásokba bocsátkozni arról, hogy mennyi esélye van az SZDSZ-nek a feltámadásra.
Nála optimistábban nyilatkozott Kőszeg Ferenc, aki bízik benne, hogy a jövőben újra alakulhat egy liberális vagy baloldali-liberális párt. "Semmi nem tart örökké" - mondta Kőszeg, aki szerint a szavazóknak egy idő - talán 4-8 év - elegük lesz a Fideszből vagy a Jobbikból is, így lesz esélye újra megerősödni a másik oldalnak.