Fico elutasította a nyelvtörvény magyar bírálatát

Közösen tiltakozik az MSZP, az SZDSZ, a Fidesz és a KDNP a szlovákiai államnyelvtörvény módosítása ellen, amely miatt akár 5000 euróra is büntethetik azt, aki nem megengedett körülmények között beszél magyarul. A négy párt közös nyilatkozatban szólítja fel a törvény megváltoztatására Szlovákiát, és Brüsszelt is megpróbálják a nyomásgyakorlásra rávenni. A szlovák államfő pedig pénteken már aláírta a törvény módosítását, Robert Fico miniszterelnök pedig hétfőn kijelentette: a szlovák kormány nem hátrál meg, a nyilatkozattal pedig a magyar politikusok mindent határt túlléptek.

Nyilatkozatot írt alá négy parlamenti párt - a Fidesz, a KDNP, az MSZP és az SZDSZ - a szlovák államnyelvtörvény elleni tiltakozásul, a dokumentum szerint a pártok szeretnék elérni a törvény megváltoztatását még szeptemberi hatályba lépése előtt. A szlovák törvény június 30-án elfogadott módosítása nyomán akár 5000 eurós (közel másfél millió forintos) büntetést is kaphat, aki rossz helyen beszél magyarul.

A nyilatkozat aláírását és a pártok közös fellépését Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője kezdeményezte. A dokumentum szerint az aláíró pártok felhívják a szlovák parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív rendelkezéseket, azok ugyanis "ellentétesek az európai kisebbségi jogokkal, az Európai Unió szellemiségével, valamint a meglévő emberi jogi egyezményekkel és a józan ésszel". A magyarok arra is felhívják a szlovák pártokat, hogy indítsanak egyeztetéseket kisebbségeikkel egy konszenzusos szabályozás kialakításáról.

A szlovák államnyelvtörvény módosítását "a törvényhozók által szentesített emberi jogi jogsértésnek" nevezik a nyilatkozatban. A négy párt szerint a módosítás összeegyeztethetetlen a szlovák-magyar alapszerződéssel és több nemzetközi egyezménnyel. A magyar parlamentben rika, hogy az ellenzék és a kormánypártok közösen lépjenek fel nagyobb horderejű kérdésekben.

Kóka János az aláíráson azt mondta: a nyelvtörvény nem Szlovákia belügye, hiába igyekszik azt így feltüntetni a pozsonyi diplomácia. Szerinte a jogszabály jelenleg a legsúlyosabb emberi jogi jogsértés az Európai Unióban, ezért minden normálisan gondolkodó államnak a közös ügye kell, hogy legyen a törvény visszavonása.

A négy parlamenti frakció megállapodott abban, hogy közös diplomáciai körutat tartanak, ahol az Európai Parlament, az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az EU soros elnöki posztját betöltő Svédország figyelmét próbálják meg felhívni a súlyosan kisebbségellenes törvényre. A pártok emellett felkérik a Magyar Tudományos Akadémiát (MTA), hogy néhány héten belül szervezzenek konferenciát Budapestre a témában.

Németh Zsolt, a Fidesz külügyi kabinetének vezetője szerint az Európai Unió saját hitelessége múlhat azon, hogy fellép-e az ügyben, vagy sem. Az ellenzéki politikus szerint ha Szlovákia magától nem látja be, hogy vissza kell vonnia ezt a törvényt még a szeptember 1-jei hatályba lépése előtt, akkor "segíteni kell neki, hogy ezt belássa", és a magyar parlamenti pártok hisznek abban, hogy nyomásgyakorlással Szlovákia rávehető erre.

Fico: A szlovák kormány nem hátrál meg

Robert Fico szlovák miniszterelnök hétfőn határozottan elutasította a négy magyar parlamenti pártnak a szlovák államnyelvtörvény visszavonását kérő közös nyilatkozatát. "A szlovák koalíció és a kormány nem enged semmiféle külföldi nyomásnak és zsarolásnak, s az államnyelvtörvény kérdésében nem hátrál meg" - jelentette ki Fico rendkívüli sajtóértekezleten Pozsonyban. "Szlovákia olyan ország, ahol teljes mértékben tiszteletben tartják a nemzeti kisebbséghez tartozók jogait. Szuverén ország, amelyben a szlovák a hivatalos nyelv. Természetes az elvárás, hogy ezt a nyelvet minden állampolgár elsajátítsa, nemzetiségre való tekintet nélkül, s minden állampolgárnak joga legyen megértetnie magát ezen a nyelven" - tette hozzá a szlovák kormányfő.

Fico szerint a nyelvtörvény módosítása nem csorbítja, hanem hét esetben kiszélesíti a szlovákiai kisebbségi nyelvhasználatot. A szlovák kormányfő azt mondta: a nyilatkozattal a magyar politikusok mindent határt túlléptek. Szerinte tarthatatlan az a helyzet, hogy Szlovákia déli részein az ott élő szlovákok a hivatalokban nem tudják megértetni magukat az államnyelven. A szlovák kormányfő azt mondta: a magyar politikusok nem értették meg, hogy a történelmi Magyarország már a múlté, Szlovákia pedig önálló, szuverén ország. "A magyar politikusok talán annak örülnének a legjobban, ha a Szlovákia déli részén élő szlovákok - ha ott akarnak élni - rá lennének kényszerítve a magyar megtanulására" - jegyezte meg.

A nyelvtörvényt "szent szlovák ügynek" minősítette Fico, aki szerint az összhangban van a nemzetközi normákkal, és nem tudja elképzelni, miért kellene Szlovákiának bármit is magyaráznia külföldön. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy a pozsonyi parlament néhány képviselője a nyelvtörvényt az alkotmánybíróság elé viszi. Ilyen lépést a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) jelzett. "Erre joguk van, de a kormány nem hagyja magát nyomás alá helyezni és zsarolni a magyar parlament által. Milyen jogon oktatnak ki bennünket? Ez már minden határon túlmegy" - mondta Fico.

Szerinte a magyar politikusok nyilatkozatai politikai jellegűek, a választási harc részei. Fico többször is megismételte: Szlovákiában tiszteletben tartják a kisebbségi jogokat, és Szlovákia ezen a területen példa lehet más államok számára, az államnyelvtörvény pedig a szlovák állam belső ügye, és nem tartozik senki másra.

Élesen kikelt a magyar parlamenti nyilatkozat ellen a szlovák kulturális miniszter, Marek Madaric is. "A magyar parlament nyilatkozata azt bizonyítja: a magyar politika megrekedt a 19. században, mert annak az elképzelésnek a rabja, hogy a magyarok még mindig parancsolnak a szlovákoknak" - nyilatkozta egyebek között Marek Madaric.

A szeptember elsején hatályba lépő szlovák államnyelvtörvény többek között arról rendelkezik, hogy a nyilvános érintkezésben szlovákul kell használni az ottani földrajzi elnevezéseket. Az egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet, vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, akár ötezer eurós pénzbüntetést kaphat. (Itt olvashat részletesen a törvényről.)

A június 30-án elfogadott módosítás széles körű tiltakozást váltott ki Magyarországon. Élesen bírálta Bajnai Gordon miniszterelnök, visszamondva találkozóját a szlovák kormányfővel; tiltakozott a Külügyminisztérium, Szili Katalin házelnök, több magyar és egy német EP-képviselő és a magyar politikai pártok is.

A tiltakozásnak egyelőre nincs látható eredménye. Ivan Gasparovic szlovák államfő a múlt pénteken aláírta a törvénymódosítást. Egy szlovák külpolitikai elemző intézet munkatársa a múlt héten az [origo]-nak azt mondta, a magyar tiltakozás egyelőre éppen a szlovák kormányt erősíti, mert minél inkább erősködik Budapest, annál keményebb lesz Pozsony is - Robert Fico szlovák kormányfő ugyanis a "magyarkártyát" előhúzva képes növelni népszerűségét, sikerrel elterelve a szlovák közvélemény figyelmét a gazdasági nehézségekről. (Erről szóló cikkünket itt olvashatja.)