Elégedetlenségből távozhatott az NBH-igazgató

Nem nyomozott elég alaposan a rendőrség és a vámőrség az UD Zrt. ügyében, ezért mondott le posztjáról Laborc Sándor NBH-igazgató - mondta a Népszabadságnak Ficsor Ádám polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter. Laborc állítólag levelet írt az ügyészségnek, amelyben kifogásolja, hogy túl szűk keretek közé szorították a nyomozást.

Nem állt szándékában menesztenie Laborc Sándor NBH-igazgatót - mondta Ficsor Ádám polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter a Népszabadságnak. Ezt arra válaszolta a lapnak adott interjújában, hogy Laborc állítólag azért kérte volna felmentését, hogy ne menesszék. Ficsor tagadta azt, hogy Laborc lemondása azt jelentené, az NBH elbukta az UD-ügyet. A miniszter szerint a céget érintő több ügyben is tart még a nyomozás. Laborc azért mondott le, mert a rendőrség és a vámőrség nem nyomozott elég intenzíven, ami miatt ő nem tudott teljes értékű munkát végezni.

Az MTI birtokába került egy, Laborc által a rendőrségnek írt levél. Eszerint a főigazgató azt panaszolta, hogy szerinte nem hajtották végre a feljelentett bűncselekmények bizonyítására alkalmas nyomozati cselekményeket, és "a nyomozás metodikája az UD Zrt vezetői felelősségének elmosását eredményezte". A távozó főigazgató szerint az UD Zr-nél tartott házkutatás során talált eszközök - farönkbe rejtett videokamera, annak vevőegysége, mobil helymeghatározó eszköz, rádióvevő - esetében a hatóság csak arra koncentrált, hogy birtoklásuk bűncselekményt valósít-e meg.

Laborc a dokumentum szerint érthetetlennek tartotta, hogy az ügyvédi irodánál tervezett titkos akció ismeretében, miért nem számoltatták el az UD Zrt. érintett vezetőit és alkalmazottait, hogy a megtalált és egyértelműen titkosszolgálati eszközöket milyen célból birtokolták, azokat mikor, mire használták vagy mire kívánták felhasználni.

Laborc úgy tudta: a nyomozást felügyelő ügyész azért nem látta megalapozottnak a személyes adatokkal visszaélést, mert szerinte a sértetti oldalon a jelentős érdeksérelem nem volt állapítható. A távozó főigazgató szerint viszont ezt csak a sértettek nyilaktozata alapján lehetett volna eldönteni, márpedig az ügyész azonban nem látta indokoltnak a sértettek kihallgatását - írta az MTI a levélre hivatkozva.

Az alapügy kiüresítésére törekedtek Laborc szerint

Az államtitoksértést érintő megszüntető határozatot azért nem tartja elfogadhatónak Laborc a levél szerint, mert a feljelentett tényállást szerinte nem derítették fel teljes körűen. "Feljelentésemben jeleztem - az erre vonatkozó titkos információgyűjtés során keletkezett anyagokat mellékeltem -, hogy a feljelentett személyi kör ismeretlen forrásból, illetve személytől származó, államtitok tartalmú adatokat szerzett meg "- közölte a levélben.

Laborc levele foglalkozott azzal is, hogy bizonyos ügyek nyomozását más hatósághoz tették át. Ennek törvényességét nem vitatta, azt azonban sérelmezte, hogy "ezekben az ügyekben az UD Zrt. vezetőinek - akár gyanúsítottkénti - elszámoltatása az ügyek elkülönítése előtt nem történt meg, ezzel azt az érzetet keltve, hogy ezekhez az ügyekhez az UD Zrt.-nek semmi köze nincs". "Megjegyezni kívánom továbbá, hogy a nyomozás során felmerült, újabb bűncselekmények miatt elrendelt nyomozások azonnali elkülönítése azt a látszatot kelti, hogy a nyomozóhatóság vagy az ügyészség a feljelentett alapügy minden áron való kiüresítésére törekedett volna" - tette hozzá.

A Népszavát idéző MTV Híradója szerint Laborc levelet írt az ügyészségnek is az UD-ügyben, amelyben azt kifogásolja, hogy a fokozott ügyészi felügyelet akadályozta az alapos rendőrségi nyomozást. A távirati iroda birtokába került az a levél is, amelyet Kovács Tamás legfőbb ügyésznek írt Laborc. Ebben Laborc azt írta: a konkrét ügyészi intézkedések a nyomozóhatóság tevékenységét igen szűk keretek közé szorították, és szerinte ennek egyenes következménye volt a nyomozás bűncselekmény hiányában történt megszüntetése. A levélben emlékeztetett rá: a feljelentett ügy egyik meghatározó - és a közvélemény érdeklődésére is számot tartó - kérdése volt, hogy az UD Zrt. számítógépein fellelhető-e "kémszoftver". Miután a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szakértőjét az ügyészség kizárta a nyomozásból, új igazságügyi szakértőt rendelt volna ki a rendőrség, ezt azonban Laborc információi szerint az ügyész nem engedélyezte.

"Fentiekben írt - a nyomozás ügyészi felügyeleti tevékenységét nem teljes mértékben áttekintő - megállapítások, ellentmondások, kérdésfeltevések alapján" Laborc Sándor levelében arra kérte a legfőbb ügyészt, hogy az UD Zrt.-ügy nyomozása során a felügyeletet ellátó ügyészség tevékenységét vizsgáltassa ki "abból a szempontból, hogy az minden tekintetében megfelelt-e a befolyásolástól mentes eljárás és a törvényesség követelményének".

Ficsor: "Laborc rendkívül hasznos munkát végzett"

Ficsor közölte, személyes döntésnek tekinti Laborc lemondást, szerinte az NBH-igazgató munkásságát nem lehet és nem is szabad csakis az UD Zrt. ügyén át megítélni. Laborc rendkívül hasznos munkát végzett az NBH szervezeti megújításáért, amely hatékonyabb és rugalmasabb lett, lényegesen több műveletet hajtott végre, mint azelőtt - mondta a lapnak. Ficsor szerint "komoly sikereket értek el - mint azt a Magyarok Nyilai csoport ügye is mutatja - a szélsőségesekkel szembeni harcban is".

Az adatgyűjtési ügy tavaly szeptemberben került nyilvánosságra, miután a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) szeptember 10-én az NBH főigazgatójának feljelentése alapján házkutatást tartott az UD Zrt-nél és a cég vezetőinek lakásán. A rendőrség akkor magántitok jogosulatlan megismerése, államtitoksértés és számítógépes rendszer feltörése miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen. Ezen bűncselekmények ügyében utóbb megszüntették a nyomozást.

Az NNI június 9-én azt is közölte, hogy a nyomozás során viszont több olyan bizonyítékot találtak a nyomozók, melyek megalapozták a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette, befolyással üzérkedés, többrendbeli hivatali visszaélés, visszaélés személyes adattal bűncselekmények gyanúját. A rendőrség szerint az összesen öt különböző nyomozást a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészségek és a NNI folytatják.

Az úgy nevezett adatgyűjtési ügy azután került a figyelem középpontjába, hogy Dávid Ibolya, az MDF elnöke szeptember 12-én sajtótájékoztatón jelentette be: a legfőbb ügyésztől és az NNI-től is soron kívüli vizsgálatot kér, mert a birtokába került hangfelvétel szerint Almássy Kornél - a párt visszalépett elnökjelöltje - érintett lehet az ő személyére vonatkozó adatgyűjtésben. A Fővárosi Főügyészség szeptember 18-án elutasította az MDF elnökének feljelentését.