Erősebb a drog a magyar kormányoknál

Nem lett kevesebb a piacon lévő drog, nem lettek visszafogottabbak a magyar drogfogyasztók és nem sikerült megállítani azt a tendenciát, hogy egyre fiatalabbak próbálják ki a kábítószereket - többek között ez derül ki az idén év végén lejáró drogstratégia értékeléséből. A kitűzött célok kevesebb mint harmada valósult meg, elfogyott a lendület és megcsonkították a drogprobléma kezelésén dolgozó egészségügyi ellátórendszert is. A sikerek kevésbé látványosak, bár az ártalomcsökkentés jól ment, az értékelés szerint a társadalom toleránsabb lett és javult a szakmai szemlélet is.

"A stratégia egészére a célkitűzések 30%-a egészen, 30%-a részben teljesült, míg a nem teljesültek aránya meghaladja a 40%-ot" - állapítja meg a 2000-ben elfogadott Nemzeti Drogstratégiát értékelő tanulmány. A kormánynak másfél hónapja van rá, hogy a parlament elé terjessze a 2010-től esedékes új tervet, de a most kifutó stratégia értékelése már elkezdődött (az új és a régi stratégia állapotáról lásd keretes írásunkat). Az értékelésből összességében az derül ki, hogy az eredeti terv túl sokat akart, néhány fontos hangsúlya elhibázott volt és nem volt elég akarat sem megvalósításához.

A stratégia néhány célkitűzését például meg sem próbálták megvalósítani. A 2000-ben megadott 90 hosszútávú cél közül 14-hez nem tudtak egyetlen érdemi lépést sem kapcsolni a stratégia megvalósulását ellenőrző kutatók. Nem lett semmi abból a tervből, hogy növeljék a szórakozóhelyről való hazajutás biztonságos lehetőségeinek számát. Különösen fontos célnak nevezte a stratégia, hogy nappali kórházakat létesítsenek a súlyos kábítószer-problémákkal küzdők számára, de ilyen kórházak máig nincsenek. Gyakorlatilag teljesen hiányzik a gyermekaddiktológia, hosszú távú terápiás intézményekben nincs mód függő gyerekek kezelésére. (Erről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat.) Senki sem foglalkozik a civil szervezetek minőségkontrolljával, és nem alakult terápiával foglalkozó szakbizottság sem.

A kezelés-ellátás különösen kudarcos területén összesen 8 olyan tevékenységet azonosítottak a tanulmány készítői, amelyek kifejezetten a kitűzött célok ellen dolgozak. Például az eredeti terv szerint növelni kellett volna a segítő és kezelő intézmények kapacitását, ehelyett csökkent az ágyszám a pszichitáriai és addiktológiai fekvőbetegellátásban, addiktológiai gondozókat zártak be. Rosszul jártak a rehabilitációs és reszocializációs intézmények is, miután csökkent a finanszírozása a rehabiltiációs pszichiátriának.

Romló statisztikák, elfelejtett törvény

A prevenciós és a kínálatcsökkentő tervek jó részét a próbálkozások ellenére nem sikerült megvalósítani - derül ki az értékelésből. A drogokhoz való hozzáférés nem csökkent, az országhatáron átnyúló illegális kereskedelem nem szorult vissza, a dílerkedés színtereinek száma sem esett. Hiába próbálták csökkenteni a drogokat kipróbálók számát, és nem tudták megfordítani azt a tendenciát sem, hogy a kísérletezés egyre fiatalabb korban történik. A prevenciós programoknak egyelőre nincs egységes minőségbiztosítása, akkreditációja - a tanulmány szerint ez is közrejátszhat abban, hogy a színvonal meglehetősen ingadozó.

A problémás droghasználók száma tovább emelkedett. A célok között szerepelt, hogy szociálpolitikai eszközökkel csökkentsék a kábítószer-használók által elkövetett bűncselekmények számát, de ez sem teljesült. A tanulmány sok más területen is sorolja a kudarcba fúlt terveket: még mindig nincs megyénként legalább egy drogambulancia, a háziorvosok nem kapnak addiktológiai képzést, a drogbetegek nyilvántartásánál pedig nem alkalmazták az adatvédelmi biztos ajánlásait.

Nem dolgoztak ki munkahelyi drogpolitikákat, a családokat sem sikerült érzékenyebbé tenni a problémák felismerésében és kezelésében. A börtönből szabadult drogfogyasztóknak pedig kevés és nem megfelelő színvonalú utógondozói programot indítottak. Nem valósult meg a kábítószer elleni törvény előkészítése sem, amely egységes keretben kezelné a jelenleg érvényes szabályokat, és része lenne az egészségügyi és szociális szabályozás is, akárcsak az adatvédelemi szempontok.

Két év után kifulladt a lendület

Az értékelő tanulmány készítői a dokumentumelemzésen túl mélyinterjúkat és fókuszcsoportos beszélgetéseket is készítettek. Kikérdeztek drogszcénában dolgozó vezető szakpolitikusokat, közigazgatásban dolgozókat, valamint a megelőzés, kezelés, ellátás, ártalomcsökkentés területén tevékenykedő, vezető pozíciójú kutatókat és szakembereket. A tanulmány szerint "fontos tapasztalat" volt, hogy a vélemények esetenként szélsőségesen eltértek: erősen befolyásolták a válaszadókat a drogproblémához fűződő ismereteik, tapasztalataik, szakmai elvárásaik, világképük, politikai hovatartozásuk is, akárcsak a stratégia végrehajtásban betöltött szerepük.

Egybehangzó vélemény volt azonban, hogy a stratégia megvalósítása nagy lendülettel indult, de két-három év elteltével már lelassult, elvesztette prioritását, és az utóbbi években kifejezetten a hátrányos területek közé sorolódott. A tanulmány megjegyzi: ezt látszik alátámasztani az is, hogy a mélyinterjúra felkért drogterületi döntéshozók közül többen nem tudtak időt szakítani a beszélgetésre. (Erről bővebben keretes írásunkban olvashat.) A kutatók megállapították: a stratégia hatékonyságát nagymértékben lerontotta a végrehajtás rendezetlensége, és az, hogy a szereplők együttműködési készsége sem volt a legjobb.

Több pénz jutott, az ártalomcsökkentésnek örültek

Sikerként értékelte a többség, hogy elkezdett kiépülni az intézményrendszer országostól a települési szintig, javult a kutatás és monitorozás intézményi háttere. Több pénz jutott a kábítószerproblémára, mint más társadalmi célokra, képzési programok indultak a szakemberbázis növelésére, kiszélesedett a prevenciós tevékenység, új kezelési-ellátási szolgáltatások épültek ki, és ezek érdekében hoztak néhány fontos jogszabályt. Pozitívumként értékelték a válaszadók az ártalomcsökkentés megjelenését is. Az összegzett vélemények szerint kedvezőbb lett valamelyest a kábítószerügy társadalmi elfogadottsága, de az még így is messze elmarad a kívánatostól.

A mélyinterjúk alapján a tanulmány készítői összeállították, mit várnak a megkérdezettek az új drogstratégiától. Általános javaslat volt, hogy az új stratégia legyen kevésbé ambíciózus, kevesebb célt tűzzön ki, de megvalósíthatóbb legyen, és tervezzen rövidebb távra. Ehhez képest a már közzétett alapkoncepcióból kiderül, hogy alapvetően az új stratégia is hosszú időre, nyolc évre szól. 2018-ig határozza meg a fő irányvonalakat, igaz, a terv szerint kétévente készülnek majd cselekvési programok és azok közigazgatási értékelései, féltávon lesz pedig egy külső értékelés is, ami alapján lehet majd módosítani az irányokon.

Elszámoltathatóságot ígérnek

A régi célokon alig változtatnának a megkérdezettek, de azt szeretnék, hogy az új stratégia legyen komplexebb, kapcsolódjon például a hajléktalanügyhöz vagy a gyermekvédelemhez, és fektessen nagyobb hangsúlyt az ártalomcsökkentésre. Elvárás az is, hogy jobban érvényesüljenek a nemzetközi tapasztalatokra épülő szakmai elvek, és küszöböljék ki a pártpolitikai, ideológiai befolyást. A prevencióba vonják be a kortársakat és volt fogyasztókat, vezessenek be minőségbiztosítást, a pályázati rendszerről váltsanak normatív finanszírozásra, és vegyék jobban számításba az olyan sajátos célcsoportokat, mint a terhes anyák, kiskorú függők, börtönlakók - olvasható a várakozások összefoglalásában.

A javaslatok szerint az erőforrásokból többet kellene költeni kezelésre, alacsonyküszöbű ellátásra, ártalomcsökkentésre, prevencióra, és kevesebbet a kínálatcsökkentésre és elterelésre. (Az elterelés problémáiról itt olvashat.) A mélyinterjúk során felmerült az is, hogy kábítószer-probléma kezelését a Miniszterelnöki Hivatalhoz kellene delegálni, a jelenlegi bonyolult jogi szabályozás egyszerűsítésre szorulna, a fogyasztás büntetőjogi megítélését pedig érdemes lenne megváltoztatni, például szabálysértésre.

Az új stratégia már nyilvános rövid összefoglalójából kiderül, hogy az alapokon nem változtatnak majd. Továbbra is kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épülő modellt alkalmaznak, figyelembe véve az érintett tudományterületek eredményeit. A koncepció szerint az új stratégia alapelvei között szerepel majd többek közt az elszámoltathatóság és az emberi méltóság, egyenlő bánásmód elve. A régi stratégiához képest újdonság lesz, hogy komolyabb nemzetközi együttműködést terveznek, és fontos szempont lesz a folyamatos értékelés, monitorozás.

"Bízunk abban, hogy hasznosnak találják a honlapot, és hogy minél több értékes hozzászólás érkezik a szakmai anyagokkal kapcsolatosan, melyek hozzájárulhatnak a magyar drogpolitika formálódásához és a drogprobléma hatékony kezeléséhez" - biztatják a drogstratégia honlapján az olvasókat véleményezésre. Július 10-e óta - mióta elindult a honlap - még egyetlen hozzászólás sem érkezett az alapkoncepcióhoz.