Blumnál csak az állam volt gavallérabb

Jóval magasabb összegre becsülte az állam azt a három Pest megyei, korábban Joav Blum tulajdonában lévő telket, mint amennyit azok valójában érnek - derült ki egy, az adásvételt ismerő ember és az Állami Számvevőszék (ÁSZ) készülő jelentéséből is. Az ÁSZ szerint 7,5-szer drágábban vásárolt az állam, mint amennyit a telkek értek. A vagyonkezelő nem mondja meg, mi alapján értékelték közel 800 millióra a Blum által elcserélt telkeket, az értékbecslést pedig nem mutatja meg az állami vállalat.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) várhatóan szeptember 2-án megjelenő, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) 2008-as tevékenységét vizsgáló jelentésének az [origo] birtokába került függeléke szerint az MNV sokkal többet fizetett Joav Blum három Pest megyei telkéért, mint amennyit azok érhettek.

Joav Blum izraeli vállalkozó a képviselője annak a befektetőcsoportnak, amelyik a Velencei-tó partján elterülő Sukorón szeretne gigantikus szórakoztató-központot építeni. A sukorói területhez úgy jutott hozzá Blum, hogy elcserélt két albertirsai és egy pilisi telket az MNV-vel. Az állami vállalatnak Blum telkeire azért volt szüksége, mert arra fut az M4 autópálya nyomvonala. A Központi Nyomozó Ügyészség hűtlen kezelés gyanúja miatt vizsgálja a telekcserét.

Az [origo] annak szeretett volna utánajárni, hogy Blum 2007 szeptemberében, illetve 2008 februárjában mennyi pénzért vásárolta meg a három Pest megyei, összesen 182 hektárnyi ingatlant, amelyet 2008 júliusában elcserélt az MNV-vel. Az összeg azért érdekes, mert a három telek értékét 2008 júliusában 787 millió forintra becsülte fel a csereszerződést megkötő MNV értékbecslője. Mivel Blum a csere előtt pár hónappal vette a földeket, a vételi ár utalhat arra, hogy az MNV jól vagy rosszul járt-e a cserével.

Árak

A három elcserélt telek két településen található, de egymás mellett fekszenek. A legnagyobb egy 99 hektáros pilisi terület, amely az [origo] által megtekintett földhivatali adatlapok szerint gyümölcsös, akárcsak a 81 hektáros albertirsai telek. Ezekhez jön hozzá egy 2 hektáros, szintén albertirsai, telephelyként nyilvántartott rész. A három terület tulajdonosa eredetileg ugyanaz a helyi szövetkezet, a Dánszentmiklósi és Albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet volt. A legkisebb terület a Blummal kötött adásvételi szerződéskor is a szövetkezeté volt, a 81 hektáros föld 13 olyan magánszemély tulajdonában állt, akik a szövetkezet tagjai vagy azok voltak, a legnagyobb telek pedig egy magánszemély tulajdona volt az adásvétel idején, de ő is a szövetkezet három tagjától szerezte meg a területet 2003-ban.

Szóvivőjén keresztül maga Blum annyit közölt az [origo]-val, nem kívánja megmondani a telkek vételi árát, mivel magánszemélyek között megkötött szerződésről van szó, így az abban szereplő ár nem tartozik a nyilvánosságra. Az [origo] telefonon megkereste a nagyobbik albertirsai ingatlan több korábbi tulajdonosát is, közülük ketten beszéltek a telekért Blumtól kapott árról. Azt állították, részükért fejenként 350-350 ezer forintot kaptak, ebből azonban nem lehet következtetni a telek teljes árára, mivel a 13 tulajdonos nem egyforma arányban részesült a vételárból.

Magáról a cseréről a telek több korábbi tulajdonosa is beszélt az [origo]-nak - a tizenhárom ember közül hetet tudtunk elérni -, de valamennyien nevük elhallgatását kérték arra hivatkozva, hogy kellemetlen számukra a sukorói ingatlancsere miatti érdeklődés, hiszen ők törvényes üzletet kötöttek. Azt mondták, a földeket csak egyre nagyobb ráfizetéssel tudták megművelni, ezért döntöttek az eladás mellett. A tulajdonosok a szövetkezet elnökét, Krekács Lászlót bízták meg az eladás lebonyolításával. Krekács az [origo]-nak nem kívánt nyilatkozni. Magával Blummal - állításuk szerint - egyik tulajdonos sem találkozott, azt viszont hozzátették: a szövetkezet képviselői többször is tárgyaltak Blummal, a két fél árelképzelése között ugyanis kezdetben nagy volt az eltérés.

Az ÁSZ jelentése szerint a környéken a termőföldek ára hektáronként 450-650 ezer forint körül mozgott 2008 júniusában, a csereszerződés megkötése előtti hónapban. Az ÁSZ számításai szerint tehát a nagyobb, 81 hektáros albertirsai ingatlan értéke 36,6-52,9 millió forint lehetett. Ezzel szemben az MNV 291 millióra becsülte a telket. Az ÁSZ jelentése megjegyzi: az MNV Zrt.-nek tudnia kellett arról, hogy a csere időpontjában milyen összegért adták-vették a földeket a környéken. A számvevőszék szerint ugyanis a földek áráról szóló feljegyzés része volt annak az előterjesztésnek, amelynek az alapján az MNV Zrt. az ingatlancseréről döntött.

Egy harmadik, az ügyet jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrásunk azt állította, a két albertirsai területért - tehát 83 hektárért - Blum összesen 114 millió forintot fizetett. Blum és a korábbi tulajdonosok nem akarták megerősíteni, de nem is tagadták, hogy a két telek valóban ennyiért került az izraeli üzletemberhez. A forrásunk által említett összeg tehát feltehetően nagyobb, mint amennyit az ÁSZ a helyi telekárak alapján indokoltnak tartott volna, ugyanakkor jóval kevesebb, mint amennyit az MNV végül a telkekért fizetett.

Több korábbi tulajdonos is azt mondta: jó üzletet kötöttek, a jelentkezők közül messze Blum tette a legjobb ajánlatot. Egyikük kijelentette, nem akarnak foglalkozni azzal, hogy a telkeket később miért becsülte olyan magas értékre az állam. Kiváncsaik voltunk a pilisi telek tulajdonosának a véleményére is, őt azonban többszöri próbálkozásunk ellenére sem tudtuk elérni.

Kiváncsaik voltunk arra is, hogy az ingatlanbecselés során a MNV számolt-e azzal, hogy Blum korábban mennyiért vásárolta a földeket. A vagyonkezelő sajtóosztálya azt válaszolta, az MNV Zrt.-nek nem kell vizsgálnia, hogy az általa megszerezni kívánt ingatlanokat a tulajdonosa korábban milyen összegért vette meg, a vételárat kizárólag az értékbecslés alapján állapították meg. Szerettük volna elkérni az értékbecslés dokumentációját is, arra hivatkozva, hogy több jogszabály is előírja, az állami vagyonnal történő gazdálkodásnak a nyilvánosság számára is átláthatónak kell lennie. A vagyonkezelő szerint azonban az árat meghatározó értékbecslés szellemi jogvédelem alá esik, így az nem nyilvános.

A csere

Az amerikai, német, izraeli és magyar üzletemberekből álló befektetőcsoport - amelynek nevében Joav Blum járt el - azt állítja: eredetileg a három Pest megyei ingatlanon akart turisztikai beruházást végrehajtani. A csoport tagjai között található Ronald S. Lauder magyar származású amerikai üzletember, az Estée Lauder Group igazgatója, valamint Fred H. Langhammer, az Estée Lauder Group korábbi vezérigazgatója, a Walt Disney Company igazgatósági tagja.

Az épülő M4-es autópálya nyomvonala a Pest megyei ingatlanokra esik, ebben az esetben a telek tulajdonosának joga van cserét kérni, mégpedig azon a területen, amit megjelöl. Blumék a Velencei-tó partján fekvő, 1 milliárd 84 millió forint értékű, állami tulajdonú sukorói ingatlant kérték. Mivel a kért ingatlan többet ért, ezért a 296 milliós különbözetet Blum befizette a kincstárnak. A befektetők közölték: 2013 közepére akarják felhúzni a Velencei-tó partjára a komplexumot, ahol több szálloda, élményfürdő, golfpálya, valamint kaszinó is lenne. Az egymilliárd euró értékű beruházás 2500 új munkahelyet teremthet szerintük.

A földcserét két törvény szabályozza. A 2007-es vagyontörvény kiköti ugyan, hogy az állami ingatlanokat csak versenyeztetéssel lehet eladni, a földcsere esetén azonban a jogszabály lehetővé teszi a versenyeztetés mellőzését. Blumnak szerencséje is volt, mert az MNV Zrt.-vel 2008 júniusában megkötött szerződése után, 2008 augusztusában lépett életbe a földtörvény azon módosítása, amely előírta: csak olyan településen található földet lehet cserével megszerezni, ahol a kérelmezőnek bejelentett lakhelye van. A módosítást a kormány többek között a spekulációs földszerződések megakadályozásával indokolta. Mivel a módosítás a Blum által kért csere után lépett életbe, így neki még nem volt szüksége sukorói lakhelyre a telek megszerzéséhez. A székesfehérárvári ügyészség ennek ellenére azzal gyanúsítja Blumot, hogy 2008 májusában hamisan töltötte ki a lakcímbejelentő lapot, amelyen azt tüntette fel, hogy Sukorón lakik, miközben ez az ügyészség szerint nem volt igaz. (Az erről szóló cikkünket itt találja.)