Az őssejtügy miatt felfüggesztették állásából Ruff Györgyöt, a Nyírő Gyula Kórház orvos igazgatóját. A kórház igazgatója döntött így - írja a Magyar Nemzet. A lap nem jelöli meg az információ forrását.
Ruff György több szálon is kapcsolódik az ügy szereplőihez. Mint az az [origo] korábban megírta, az őssejtügy egyik ukrán származású gyanúsítottja, Yuliy Baltaytis három éve céget működtet Magyarországon; a Cellcryo Egészségügyi Szolgáltató Kft. nevű vállalkozást 2006 őszén vásárolta meg Ruff Györgytől és egy másik magyar állampolgártól. A céget Ruff hozta létre 2006 februárjában.
Baltaytist és két társát éppen Ruff munkahelyén, a Nyírő Gyula Kórház területén vették őrizetbe július 28-án tiltott őssejtkezelés gyanújával, egy kezelés közben. A szóban forgó épületrészben egy magánkórház, a Róbert Károly Magánklinika működik, amelyet egy kft. üzemeltet. Ez a cég állítja, hogy ők nem álltak kapcsolatban Baltaytis-szal és semmilyen őssejtkezeléssel foglalkozó vállalkozással, szerintük a rendőri akció által megszakított kezelést a Nyírő Gyula Kórház orvos-igazgatója, Ruff György rendelte el, ő intézkedett a beteg elhelyezéséről is.
Az egészségügyi cég ügyvezetője, Faragó Éva az [origo]-nak korábban azt mondta, hogy tudomása szerint Ruff is jelen volt a múlt hétfői kezelésen, és a rendőrség is meghallgatta az orvost. Azt az egészségügyért felelős főpolgármester-helyettes, Horváth Csaba is elmondta még korábban a Blikknek, hogy Ruff ott volt a kezelésen.
A Magyar Nemzet szerint a Nyírő Gyula Kórház belső vizsgálatot indított az ügy részleteinek tisztázására. Hasonló céllal ül össze kedden a fővárosi önkormányzat - mint kórháztulajdonos - egészségügyi bizottsága. Az ülésen meghallgatják a kórház és a magánklinika képviselőjét is.
Miért veszélyes a kezelés?
Az őssejtkutatás az orvostudomány egyik legígéretesebb területe, az őssejtek tenyésztésével és fejlődésük irányításával ugyanis rendelésre lehetne létrehozni olyan sejteket, szöveteket vagy akár szerveket, amelyekre egy adott betegnek - például idegrendszeri sérültnek, szívbetegnek, reumásnak - éppen szüksége van. A kezeléseket azonban a legtöbb országban még nem engedélyezik, mert az eljárások egyelőre kockázatosak, nincsenek alapos és megnyugtató klinikai vizsgálatok a hatásaikról.
Madarász Emília, a Magyar Tudományos Akadémia sejtbiológiai kutatócsoportjának vezetője az MTV Az este című műsorában beszélt arról, hogy több olyan esetről tudnak, amikor az őssejtkezelés súlyos károkat okozott. Agyvérzést szenvedett betegek például elmentek őssejtbeültetésre, de aztán akadt, akit később súlyos agytályoggal kellett kezelni - magyarázta Madarász, hozzátéve: "Ismerünk olyan esetet, amikor a beültetés következménye olyan súlyos epilepsziás állapot volt, hogy nem lehetett kihozni a pacienst a rohamokból."