Évi 2,4 milliárd indok nélkül

Eladásra hirdette meg régi székházát 2007-ben a MÁV és a Posta is, hogy bérelt irodába költözzenek. A MÁV úgy alkudott a bérleti díjra, hogy az végül magasabb lett, mint az eredeti ajánlat, a Posta pedig offshore cégnek passzolta el székházát és elfelejtett szólni a tulajdonosi jogokat gyakorló ÁPV Zrt-nek. Súlyos megállapításokat tesz az Állami Számvevőszék Magyar Nemzeti Vagyonkezelőről szóló jelentése. Az ÁSZ szerint a két állami vállalat úgy költ évi összesen 2,4 milliárdot irodaház bérlésére, hogy azt semmilyen racionális indok nem támasztja alá.

Bírálja a MÁV Zrt. és a Magyar Posta új székházba történő költözését az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) tavalyi működéséről szóló jelentése. Az ÁSZ szerint sem stratégiai, sem más racionális célok nem indokolták, hogy a két állami vállalat eladja a székházát és helyette bérelt irodába költözzön.

Az MNV-ről szóló jelentésről az ÁSZ szerda délelőtt tart sajtótájékoztatót, a közel 350 oldalas dokumentum azonban már kedden este megjelent a számvevőszék honlapján. A jelentés az általános megállapításokon kívül több konkrét tranzakciókat is kritizál: a MÁV és a Posta székházügye mellett a Malév privatizációját, a moszkvai Magyar Kereskedelmi Képviselet ingatlanértékesítését, és a sukorói ingatlancserét. (A sukorói ingtalancseréről itt olvashat részletesen.)

Rosszul tárgyalt a MÁV

A MÁV Zrt. igazgatósága 2007 októberében döntött arról, hogy több más ingatlana mellett eladja az Andrássy út 73-75 alatt fekvő székházát, és bérelt irodaházba költözik. Az ÁSZ szerint a költözést nem támasztotta alá az igazgatósági előterjesztés sem. A vezetőség hiányolta a költözés gazdaságosságára vonatkozó számításokat. Ráadásul az előterjesztés ellentétes információkat tartalmazott arról, hogy a régi székház felújítása 1 vagy 5,7 milliárdba kerülne.

A bérlemény kiválasztására a vasúttársaság közbeszerzési eljárást írt ki. Az ÁSZ szerint, amikor a MÁV meghozta ezt a döntést, még nem volt pontos információja arról, hogy hány dolgozót érint majd a költözés. A döntést megalapozó előterjesztés nem számolt azzal, mire fogják fordítani a székház eladásából befolyó pénzt. Az ÁSZ kifogásolta, hogy a bérlés mellett úgy döntött a vállalat, hogy a hitelfelvétel, a lízing, vagy a PPP-konstrukció lehetőségét nem is vizsgálták. A számvevőszék szerint ezek a megoldások sem lettek volna feltétlenül rosszak, ráadásul nem jártak volna a MÁV vagyonának csökkenésével.

A közbeszerzési eljárásra három ajánlat érkezett. Közülük egyet azért érvénytelenítettek, mert a jelentkező határidőre nem tudta biztosítani az irodát. A másik jelentkező azért esett ki, mert a kiírásban szereplő 600 méter helyett, 682 méterre volt az irodától a metróállomás. A közbeszerzés tárgyalási szakaszában így csak egy pályázó vett részt, akivel úgy alkudott a MÁV, hogy a bérleti díjak még tovább emelkedtek: az eredeti ajánlatban szereplő havi 291 536 euróról 336 809 euróra kúszott fel a havi bérlet összege. Az ÁSZ szerint a bérlet 5-15 éves időtartamra évi 1,2 milliárd forintos kiadást jelent.

Az Andrássy úti székház eladása még nem fejeződött be, az első pályázat sikertelen lett, a második nem zárult le. Az ÁSZ végkövetkeztetése: a költözést az üzemeltetési adatok nem támasztották alá, vagyis indokolatlan volt.

Offshore céggel szerződött a Posta

A Magyar Posta Zrt. 2007 januárjában döntött úgy, hogy elköltözik korábbi székházából. Az erről szóló előterjesztésben az szerepelt, hogy a Krisztina körúti és a Szugló utcai ingatlanok eladásából 7,2 milliárd forint bevétele lesz a Postának. Ezzel szemben az ingatlanok 5,5 milliárdért keltek el, vagyis a bevétel 30 százalékkal maradt el a tervezettől. A Krisztina körúti Postapalotát 4 milliárd forintért az offshore tulajdonú WPR Primus Kft vásárolta meg.

Az irodabérlésre kiírt közbeszerzési eljáráson a Global Immo Kft. nyert, havi 409 468 eurós ajánlattal. A döntés időpontjában, 245 forint/euró árfolyammal számolva 10 évre ez 12 milliárd forint kiadást jelent az államnak. A bérlet nagysága, ideje, a bérlő megbízhatósága annak ellenére sem nyomta le a bérleti díj összegét, hogy 2007 januárjában a gazdasági tárca számára készült előterjesztésben erre számított a Posta. A vezetőség úgy írta alá a szerződést, hogy azt előzetesen nem küldték el a tulajdonosi jogokat gyakorló vagyonkezelőnek, amely akkor az ÁPV Zrt volt.

A MÁV tulajdonosi jogait a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium látja el. Az székház ügyében még kedden, a jelentés közzététele előtt megkerestük a tárcát. A minisztérium sajtóosztálya kedden az [origo]-val azt közölte: csak a jelentés nyilvánosságra kerülése után fognak reagálni. Szerdán ismét megekerestük a tárcát, ahol választ ígértek. Kedden megkerestük a MÁV Zrt-t is, a közlekedési vállalat szerdán az [origo]-nak azt mondta: csak a jelentés nyilvánosságra hozatala után nyilatkoznak. Miután közöltük, hogy ez kedden megtörtént, a sajtóosztály ismételten választ ígért.