Nyúzással trükköznek az állatcsempészek

Bagoly a harisnyában, gekkó a videókazettában, összeragasztott cerkófmajom - az állatcsempészek mindenféle trükköt bevetnek, hogy ne bukjanak le. Ha kell, lefejezik és megnyúzzák az állatokat, hogy a vámosok ne ismerjék fel, mivel van dolguk. Tranzitország vagyunk, de így is jut szinte minden hétre fogás.

Harisnyaszár, duplafalú tank, pótkerék, koporsó - a csempészek találékonyak a rejtekhely kiválasztásában, amikor védett állat- és növényfajokat próbálnak átjuttatni a határon. A vámosok legutóbbi nagy fogása Nagylakon volt egy hete: 864 fürj lelőtt tetemét találták meg egy olasz utánfutós autó különböző részeiben, hűtőtáskákba csomagolva.

Ha a csempészek lebuknak, természetkárosítás miatt indul ellenük eljárás, amiért alapesetben három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Idén eddig 28 ilyen bűncselekményt derítettek fel a magyar vámosok. Ez azt jelenti, hogy elvben szinte minden hétre juthatott egy ilyes eset. Az elkövetők közel fele magyar állampolgár volt, a többiek ukránok, olaszok, románok, litvánok, kínaiak és amerikaiak.

A csempészek élő állatokkal, levadászott tetemekkel és védett fajokból készült termékekkel egyaránt próbálkoznak. Élve legtöbbször szárazföldi teknősöket visznek át az országon - mondta az [origo]-nak Kőrösi Levente, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium CITES-ügyekkel foglalkozó osztályának a munkatársa (a CITES-ről keretes írásunkban olvashat bővebben). A teknősök nem magyarok, de nálunk fut a teknőscsempészet tranzitútvonala. Az állatokat természetes élőhelyükről, Macedóniából, Bulgáriából, Törökországból és Görögországból gyűjtik be illegálisan, és az Európai Unió nyugati országaiba szánják őket.

Több száz kisteknős a kárpit mögött

Kőrösi szerint a teknősök sokszor heteket, hónapokat várnak a befogás után, mire összegyűlik belőlük annyi, hogy elinduljanak velük a csempészek. Addig is összezsúfolják őket, gyakran már akkor betegek, amikor autóba rakják őket. Kőrösi emlékszik olyan esetre, amikor 440 kisteknőst találtak egyetlen személyautóban a műszerfal és a kárpitok mögé rejtve. Ha túlélik az utazást, rendszerint tenyésztőkhöz kerülnek, esetleg hüllőbörzéken, a pult alól árusítják őket. A teknősöket nem mindig autóban szállítják: egyszer egy menetrend szerinti autóbuszon próbált maga a sofőr Hollandiában csempészni egy 35 millió forintot érő szállítmányt kihalás szélén lévő, Madagaszkárról származó teknősökből.

A csempészett élő madarak is megszenvedik az utazást: volt, hogy harisnyaszárban próbáltak behozni az országba egy uráli baglyot. Rendszeres az is, hogy a madarak csőrét és szárnyait összeragasztószalagozzák, hogy ne tudjanak mozogni és ne csapjanak zajt - mondta Tahóczki Anita, az ORFK Bűnügyi Főosztályának munkatársa. Békákat filmtekercsben, gekkót videókazettában, egy összeragasztózott cerkófmajmot pedig kézipoggyászban próbáltak csempészni - sorolta.

A határon megtalált élő állatok és növények általában nem kerülnek vissza természetes élőhelyükre. A vámosok idén 100 állatot és 700 növényt adtak át magyar hatóságoknak, nemzeti parkoknak, állatkerteknek. Tahóczki szerint ennek az az oka, hogy utólag már szinte lehetetlen pontosan megállapítani, hol fogták be az állatokat, és hiába van szó ugyanarról a fajról, élőhelyenként eltérő lehet a faj génállománya. Ha például egy teknőst Görögországba visznek, de nem onnan származik, megjelenése árthat az ott élő teknősöknek.

A VPOP közleménye szerint az idei 28 leleplezésből 21 a Ferihegyi repülőtéren történt. "Itt főként arról van szó, hogy egzotikus országokból hazatérő turisták korallokat, csigákat, elefántcsont faragványokat hoznak haza, és legtöbbször tudatában sincsenek annak, hogy ehhez engedély kellett volna" - magyarázta Kőrösi. Pedig a védett fajokból készült termékekre vonatkozó szabályok éppolyan szigorúak, mintha a faj élő egyedéről lenne szó.

Ezért tilos az engedély nélküli behozatala egyes kínai gyógyhatású készítményeknek is, amelyek védett állatok vagy növények részeit tartalmazzák: tigriscsontot, pézsmaszarvas mirigykivonatát, orchideaőrleményt, orrszarvú vagy tatárantilop szarvát. A profi csempészek az ilyen készítményeket is próbálják rejtegetni: a vámosok például energiaitalos dobozokban találtak Ferihegyen fogyasztószer-kapszulákat, melyek védett kaktuszfajból készültek - mondott példát az ORFK munkatársa.

Tranzitországnak számít Magyarország az illegális kaviárkereskedelemben is. Általában a Kaszpi-tengeri régióból viszik a kaviárt Nyugat-Európába, de előfordul az is, hogy Magyarország a célállomás. Bár a kaviárfogyasztás a kihalás szélére sodort számos tokhalfajt, az ínyencség feketepiaca óriási. Kőrösi azt mondta: látott olyan árjegyzéket, amely szerint 50 gramm, tehát körübelül egy gyufásdoboznyi kaviár 60 ezer forintba kerül.

Megnyúzták és lefejezték a madarakat

Visszatérő szereplői a természekárosításról szóló híreknek az olasz vadászok, akik védett madarak tetemeit próbálják átvinni az országon, esetenként itt is ejtik el őket. Kőrösi szerint Olaszországban a tiltások ellenére ma is luxuscikként fogyasztják énekes madarak húsát, például a pacsirtanyelv-pástétomot, a vadászok pedig éttermeknek adják el a zsákmányt. Olaszországba tartott az a teherautó is, amelyben 2003-ban 1500 védett fürj, pacsirta, pinty és rigó tetemét találták meg üres koporsókba rejtve.

Az olaszok újabban azzal próbálkoznak, hogy felismerhetetlenné teszik, például megnyúzzák a tetemeket, megnehezítendő az azonosítást - mondta az [origo]-nak az ORFK munkatársa. A Nemzeti Nyomozó Iroda legutóbb szeptember 7-én számolt be egy ilyen esetről: Bács-Kiskun megyében egy házkutatás során nyári ludak természetvédelmi oltalom alatt álló megnyúzott, levágott fejű, szárnyú tetemeire bukkantak. Az állatokat olasz vadászok lőtték le, és egy helyi lakos segített nekik.

Az ORFK munkatársa szerint bár a korábbi években csökkent az illegális kereskedelem, félő, hogy a schengeni határnyitás miatt ismét sűrűsödni fognak az ilyen esetek, mert az elkövetők abban bíznak, hogy nincs ellenőrzés a határon. A környezetvédelmi tárca évente megrendezett kampányokkal igyekszik visszaszorítani az illegális kereskedelmet, iskolai felvilágosítást tartanak, és van külön tájékoztató kiadványuk vadászok, utazók, hobbiállattartók számára is. Mivel a vámosok ellenőriznek a határon, a rendőrök pedig nyomoznak, a minisztérium mindkét szervvel együttműködési megállapodást kötött.

Ennek keretében a környezetvédő szakemberek évek óta képzik az állományt. Idén például volt egy nagyszabású programjuk az ORFK-val közösen: valamennyi megyei főkapitányságon egynapos képzést tartottak, amelyen részt vettek a városi kapitányságok felelősei is. A képzéseken ismertetik a CITES-egyezményt, elmondják, milyen engedélyek kellenek, kihez fordulhat a hatóság, ha kérdése van. Az óráknak van gyakorlati részük is: fotókat és korábban elkobzott tárgyakat - elefántcsontot, krokodilbőr táskát - mutatnak a rendőröknek, vámosoknak.

Nem könnyű megkülönböztetni egymástól az állatfajokat, de egy vámosnak nem is kell tudnia pontosan meghatározni egy teknős faját, elég, ha annyit felismer, szárazföldi teknőst lát - mondta Kőrösi, aki maga is szokott ilyen képzéseket tartani. Szerinte mára kialakult egy lelkes vámos-, rendőrréteg, amelyet megérintett a téma.