Fogcsikorgatva rakták össze a banki kódexet

Az utolsó pillanatig feszült hangulatban zajlottak a banki kódexről szóló tárgyalások: a bankoknak nem tetszett, hogy a kormány korlátozni próbálja mozgásterüket, a kormány viszont helyre akarta hozni egy korábbi, elvétett lépését - állították az [origo]-nak a kódexről folyó tárgyalásokat követő pénzügyi szakemberek. A kormány a finom nyomásgyakorlástól sem riadt vissza, és ugyan a bankok puhítottak a kódexen, de még így is úgy találta több bankvezér, hogy túl könnyen megadták magukat.

Kelletlenül fogadták el a bankok a szerdán aláírt magatartási kódexet az [origo] több, a bankszektorban dolgozó forrása szerint. Egyikük - aki a kódex szabályainak formába öntését közelről követte - névtelenséget kérve úgy fogalmazott: sok bank - különböző okokból - úgy gondolja, "mi a francnak kell ez az egész". "Azok a bankok ugyanis, amelyek eddig is legalább így, vagy inkább még jobban tették a dolgukat, feleslegesnek tartják a szabályokat, ahol pedig eddig is gondok voltak, ott önmagában a kódex kevés a helyzet megoldására" - állította.

Szerdán 13 bank írta alá a kormánnyal, illetve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével (PSZÁF) a "lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról" szóló dokumentumot. Az ezt ünnepélyesen bejelentő Bajnai Gordon miniszterelnök az aláírás után azt mondta: a december 1-jén hatályba lépő kódex "jogos fogyasztói igényekre, ügyfélpanaszokra válaszul született meg", és védelmet fog adni a bankok egyoldalú erőfölényével szemben. (A kódex tartalmáról részletesen itt olvashat.)

Forrásunk szerint a kormányfő által említett ügyfélpanaszok nagy része a szakmában csak tömegbankokként emlegetett nagyobb pénzintézeteknél van. Túlvállalták magukat, "nem engedtek ki úgy senkit az ajtón, hogy legalább egy hitelt ne sóztak volna rá", ráadásul a jövedelemvizsgálattal sem voltak kellően körültekintőek - állította. Így amikor a gazdasági válság miatt sokasodtak a nehézségek, szerződéseik mennyisége miatt sem tudtak mindig mit kezdeni a helyzettel. "Annyi értelme azért lesz a kódexnek, hogy egy kissé számon kérhetővé teszi az ügyfélkezelési hiányosságaikat, míg más bankok életében nem hoz majd változást" - mondta.

Régóta érett hasonló szabályok elfogadása, de a kódex egyik közvetlen előzménye a tavasszal elfogadott törvénymódosítás a pénzügyi közvetítő rendszer felügyeletéről, amely megpróbálta korlátozni a pénzügyi intézmények egyoldalú, az ügyfél számára hátrányos szerződésmódosítását. Ez a módosítás viszont több forrásunk szerint is túl merev és életszerűtlen lett, az egyik, kereskedelmi bank munkatársa szerint ráadásul a kormány alig egyeztetett a bankokkal elfogadása előtt. Pedig az egyoldalú szerződésmódosítás szerinte nem csak az ügyfél kárára módosulhat, a bankoknak muszáj az aktuális körülményekhez igazodniuk.

Egy másik, hitelek közvetítésével foglalkozó forrásunk szerint is ez a törvénymódosítás járult hozzá a kódex elfogadásának felgyorsításához, mert a bankok rögtön megpróbáltak kibújni a szabályozás alól. Egy példát is hozott: a módosítás szerint az ügyfeleket legalább hatvan nappal korábban értesíteni kell a rájuk nézve hátrányos változtatásokról. "Extrém dolgokat találtak ki", az egyik pénzintézet például azt szerette volna elérni, hogy ne kelljen értesíteni ügyfeleit akkor sem, ha marketingköltségei emelkedése miatt akarja emelni ügyfeleivel fizettetett díjait.

Végül - állította a kódex kidolgozását közelről követő banki forrásunk - a kormány számára kínos lett volna, ha ilyen hamar hozzá kell nyúlni az előbbi törvényhez, ezért nyitott a bankok felé, mondván "találjuk ki közösen" egy bankkódex szabályait. Az [origo]-nak egy kormányzati forrás elismerte, hogy a törvény "nem volt jól alkalmazható", és valóban a bankok ügyfeleknek küldött nyári tájékoztató levelei "verték ki a biztosítékot", ezt követően indult meg az egyeztetés a bankok képviselőivel.

Információink szerint a bankok, a pénzügyi tárca és a PSZÁF közötti egyeztetés döntő része - a nyár második felétől kezdődően - elsősorban elektronikus levelekben zajlott, főként a bankok vezetősége és jogi osztályaik köröztették a kódex egyes verzióit. Az egyik banknál dolgozó, a kódexről szóló levelezést személyesen is követő forrásunk azt mondta, a Pénzügyminisztérium és PSZÁF által kitalált eredeti verzió sokat változott, finomodott, a bankok igyekeztek "életszerűbbé" tenni a dokumentum tartalmát. "Ahonnan indultunk, az hasonlított a korábbi törvényhez, de végül jobb lett, ami azt is jelenti, hogy betarthatóbb" - mondta.

Az utolsó simításokat múlt hét csütörtökön, a Pénzügyminisztériumban megszervezett találkozón tették, ahol a bankok képviselői is ott voltak. "Volt olyan, amikor késhegyen táncoltak, és mindenki azt várta, feláll-e valaki az asztaltól" - mondta kormányzati forrásunk.

Kompromisszum született

A végeredmény - valamennyi nyilatkozónk szerint - kompromisszumos megoldás lett, ami egyesek szerint még így is megosztotta a bankszövetséget. A bankszövetség elnöke, Felcsuti Péter három nappal a kódex aláírása előtt lemondott. Döntését hivatalosan azzal indokolta: "a bankszakma egyes stratégiai kérdéseiben képviselt álláspontom jelentősen eltér a Bankszövetség néhány meghatározó tagjának véleményétől".

Egyik forrásunk szerint a kódex miatt ütköztek ki a véleménykülönbségek, és a szervezethez tartozó pénzintézetek vezetőinek egy része kritizálta Felcsutit, amiért "tehetetlen és erőtlen", és nem képviselte elég kemény kézzel a bankok érdekeit. A nyugdíjba készülő elnök állítólag személyes sértésként élte meg a támadást, ezért távozott. A Magyar Bankszövetséget Patai Mihály alelnök vette át az új elnök megválasztásáig, a kódex elfogadásának bejelentésekor már ő nyilatkozott a szakmai szervezet nevében.

Az [origo] szeretett volna beszélni Felcsutival a kódex elfogadásának körülményeiről, de titkárnője közölte, hogy Felcsuti nem kíván nyilatkozni erről.

Patai Mihály, Csányi Sándor, OTP-vezér és Felcsuti Péter

Egy korábbi banki felsővezető - aki jelenleg tanácsadóként dolgozik pénzügyi területen - viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy a kódex szakmai körökben "puha" dokumentumnak számít, kevés valódi előírást tartalmaz. A kevés konkrét szabály között említette, hogy a bedőlt hiteleknél 90 napig az adós is megpróbálhatja értékesíteni ingatlanát, vagy hogy megszabták a díjak és költségek emelésének mértékét. "Elsősorban azonban az volt a cél, hogy a kormány üzentet küldjön az embereknek, hogy próbál segíteni, a bankok pedig belementek, mert ez még bevállalható kompromisszum volt számukra" - tette hozzá.

A fontos kérdésekben megfelelően kemény szabályokat tartalmaz a kódex a kormányhoz közel álló forrásunk szerint. "Nem mondjuk, hogy holnaptól minden másképp lesz, de ez egy pozitív, első lépése egy folyamatnak, ami mutatja, hogy a bankok is megértették, hogy változtatniuk kell" - mondta. Szerinte a kormány kezében az volt az ütőkártya, hogy máskülönben újabb törvénymódosítással kellett volna keresztülvinni a változtatásokat, egy jogszabályban pedig "nem lehet olyan finoman kezelni" minden kérdést. "A kódex aláírásával párhuzamosan így is elkezdik a törvény felülvizsgálatát, de így már figyelembe vehetik a kódexet" - tette hozzá.

"A bankok profitorientáltan működnek, eddig is megpróbáltak trükközni, kibújni a szabályok alól a kiskapukat megtalálva" - mondta az [origo]-nak Lippner Tamás, a Benks.hu hiteltanácsadó cég ügyvezető igazgatója, aki szerint ezért a jövőben is az a biztos, ha valaki vagy nekiül és végignézi az összes bank ajánlatát, szabályzataikat, vagy pedig igénybe veszi független tanácsadók segítségét. Az egyik kereskedelmi banknál dolgozó forrásunk szerint viszont majd csak az idő dönti el, mennyi gyakorlati haszna lesz a kódexnek, ha ugyanis kialakul egyfajta presztízse, és számítani fog, ki írta alá, akkor hozhat pozitív értelemben vett önkorlátozást.