"Nem hősi halottra van szükség" - akik már kipróbálták az éhségsztrájkot

Kétséges, mire mennek az éhségsztrájkkal a kórházigazgatók, ha beváltják a fenyegetésüket, és éhezésbe kezdenek a jövő héten új finanszírozási rendszert követelve. A 23 napig éhségsztrájkoló ózdi asszonyt például fizetés helyett csak kigúnyolták az adósai, és a szemétégető terve ellen tiltakozó civileknek sem ígérték meg a beruházás leállítását, bár a figyelmet magukra tudták terelni.

Komoly próbatétel vár a kórházigazgatók szervezetére, ha beváltják fenyetegésüket, és tényleg éhségsztrájkba kezdenek tiltakozásul a finanszírozási rendszer átalakítása ellen, többletjuttatást követelve. Az érdekképviseletek - köztük a Magyar Kórházszövetség - már megvalósították az első lépését a szeptember 16-án meghirdetett akciósorozatuknak: múlt csütörtökön a legtöbb kórházban kitűzték a tiltakozást jelképező zöld zászlót. Az éhségsztrájk a szakmai szervezetek nyilatkozata szerint október 7-én fog elkezdődni, ha addig sem sikerül megállapodniuk az egészségügyi minisztériummal. (A finanszírozásról szóló vitáról részletesen korábbi cikkünkben, itt olvashat.)

Az éhezést két-három hétig lehet bírni, ha az ember közben vizet azért iszik - mondta az [origo]-nak Pap Ákos, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság elnöke. Az éhezés első napjában a májban tárolt glikogént használja fel a szervezet, a következő napokban a zsírt égeti, végül jön a fehérje izomból, testfehérjéből. Pap szerint az éhezés a negyedik, ötödik nap körül kezd igazán nehézzé válni: a gyengeség fokozódik, esetleg izomfájdalmak lépnek fel.

Az éhségsztrájk akkor lesz veszedelmes, ha a testsúlyveszteség eléri a tíz százalékot. Sok tényezőn múlik, hogy ki mennyi ideig bírja az éhezést: számít a kezdő testsúly, az anyagcsere-gyorsaság, a külső hőmérséklet és a fizikai aktivitás mértéke. Minden megterhelés csökkenti az energiatartalékot, nem csak a fizikai munka, hanem a gondolkozás is, hiszen az agy működése is kalóriát éget - tette hozzá Pap.

Miközben a kórházigazgatók éhségsztrájk kilátásba helyezésével próbálnak nyomást gyakorolni a kormányra, 23 nap után csendben feladta az éhezést az a 62 éves ózdi asszony, aki családi vállalkozását akarta megmenteni az önsanyargató figyelemfelhívással. Koós Balázsné szeptember 2-án kezdett éhségsztrájkolni, mert hiába követelte egy helyi vállalkozótól másfél millió forintos tartozása megfizetését.

A nő heteken át az adós lakása előtt táborozott napközben, és kizárólag folyadékot ivott, minden szilárd táplálékot visszautasított. Az [origo]-nak azt mesélte: még két szem szőlőt sem volt hajlandó lenyelni, hiába győzködte a családja, mert úgy volt vele, hogy ha meghal és felboncolják, tényleg ne találhassanak semmit a gyomrában. Mindössze a szardíniakrémes kést nyalta meg egyszer, mikor gyerekeknek készített vacsorát - ismerte el. Kitartott annak ellenére is, hogy többször orvost és mentőt kellett hívni hozzá. Az éhezést péntek éjjel azután adta föl, hogy a rángógörcs miatt kihívott orvos közölte vele: ha nem akar visszafordíthatatlan károsodást, fel kell hagynia a sztrájkkal.

"Arra utaznak, mikor fordulok már fel"

Az ózdi asszony nem mérte, hány kilót fogyott a 23 nap alatt, de a ruhái lógnak rajta, az arca beesett, sápadt, és nagyon legyöngült - mondta. Az éhségsztrájk alatt nem tudta napi teendőit ellátni, mikor a polgármester hívatta magához, a lépcsőn sem tudott felmenni hozzá. Korábban arra készült, hogy elmegy a végsőkig, megírta a végrendelét, elköszönt a családjától. Akkor gondolta meg magát, mikor rájött, hogy az adósok nem törődnek vele, sőt, úgy érezte, hogy megalázzák, gúnyolódnak rajta. "Megértettem, hogy arra utaznak, mikor fordulok már fel. Ezt az örömet nem szabad megszerezni. Nem hősi halottra van szükség" - mondta az asszony. A család úgy döntött: ezentúl felváltva éhségsztrájkolnak, a feladatot elsőként a nő férje vállalta föl: most ő nem eszik.

A PRONAS tüntetői

Ennél szelídebb módszert választottak, de mégis sikeresnek ítélik augusztusi tiltakozó akciójukat azok a környezetvédők, akik a heiligenkreuzi ipari parkba szánt szemétégető terve ellen éhségsztrájkoltak két héten át. Az ipari park bejáratával szemben építettek fel egy jurtát, ott folyt az éhségsztrájk váltott emberekkel - mondta az [origo]-nak az egyik szervező, Soós Zoltán, a Pro Natura St. Gotthard (PRONAS) elnöke. Egy ember öt napot, egy másik négy napot vállalt, a többiek egy-egy napig kapcsolódtak be a sztrájkba. Vizet meg cukor nélküli teát ittak, és fogadták az érdeklődőket, akik eljöttek kifejezni a szolidaritásukat. Bár a szemétégetőről leghamarabb jövő év elején születhet végleges döntés Soós szerint, a környezetvédők előrelépésnek tekintik, hogy az éhségsztrájknak köszönhetően újra téma lett az ügy Ausztriában is.

"Ha nem éhségsztrájkolok, akkor a kutyát nem érdekli"

"Minden kis csepp, ami a civil kurázsit mutatja meg, az kicsit hozzájárul ahhoz, hogy polgáribb világban éljünk" - fogalmazott az éhségsztrájk szerepéről az a vállalkozó, aki a gazdasági minisztérium épületében vágott bele egy éhségsztrájkba idén február 18-án. Póka István, az NVT Kft. ügyvezető igazgatója eredetileg egy megbeszélésre ment az épületbe, de miután az nem járt sikerrel, ott maradt tiltakozni. A gazdaságfejlesztési pályáztatás korrupciógyanús ügyeire akarta felhívni a figyelmet, a tiltakozás közvetlen előzménye pedig az volt, hogy a cége nem nyert egy pályázaton.

Este rendőrök vitték el a minisztériumból, de ígéretet kapott rá, hogy másnap visszamehet. Február 19-én be is engedték az előtérbe, de állítása szerint a vécét már nem használhatta. "Ezt a kutyakomédiát már méltatlannak tartottam, ezért elmentem" - emlékezett vissza Póka a történtekre. Az éhségsztrájkja így csak 24 óráig tartott. "Azzal, hogy kitelepítettek, megszűnt az életterem, vagyis a halálterem. Nekem ott kellett volna szépen elfogynom és meghalnom a Bajnai szeme láttára" - tette hozzá. (Bajnai Gordon miniszterelnök volt akkor a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter - a szerk.) A vállalkozó szerint akciójának mégis lett eredménye, mert megemelték a pályázaton kiosztható pénzkeretet, és bár az ő cége nem nyert, több más vállalkozás is pénzhez jutott. "A célomat elértem, mert én elsősorban ezért küzdöttem. Ha nem éhségsztrájkolok, akkor a kutyát nem érdekli" - jelentette ki.

A kényszertáplálást elítélik

Ha valaki úgy áll hozzá az éhségsztrájkhoz, mint eleinte az ózdi asszony vagy Póka, vagyis hajlandó lenne meghalni a céljáért, az Orvos-Világszövetség állásfoglalása szerint hagyni kell. Az 1992-es, Máltán elfogadott nyilatkozat kimondja: nem ütközik etikai normába hagyni méltósággal meghalni az éhségsztrájkolót, ha az orvos meggyőződik róla, hogy az illető tényleg önként éhezik, és tisztában van a várható következményekkel. Az Orvos-Világszövetség elítéli a kényszertáplálást. 2006 februárjában botrányt okozott az is, mikor kiderült, hogy a guantanamói fogolytáborban kényszertáplálásos túletetéssel, kikötözéssel törték le az őrizetesek körében terjedő éhségsztrájkot.

A román külügyminiszter, Adrian Cioroianu bukásával végződött viszont tavaly áprilisban, mikor egy krakkói börtönben belehalt az éhségsztrájkba egy 33 éves román férfi. A lopás vádjával leültett áldozat ártatlannak vallotta magát, bebörtönzése ellen tiltakozott az éhezéssel, a román konzulátustól pedig hiába kért segítséget. A külügyminiszter azt mondta: becsületből nyújtotta be lemondását, mert függetlenül attól, hogy az illető ártatlan vagy vétkes volt, "az emberi élet a legfontosabb".