A hallássérültek kommunikációs jogát biztosítja, így többek közt lehetővé teszi a hivatali ügyintézéskor a magyar jelnyelv használatát a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló törvényjavaslat - mondta Korózs Lajos, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium államtitkára az előterjesztés általános vitájában kedden az Országgyűlésben. A jelnyelv önálló, természetes nyelvként való elismerésének azért van jelentősége, mert a hallássérült emberek jelentős része számára nem a hangok, hanem a jelek, nem a beszélt és írott magyar nyelv, hanem a magyar jelnyelv a kommunikáció elsődleges eszköze - tette hozzá.
A javaslat a közigazgatási hatósági, a szabálysértési, a büntető, a polgári és egyes közjegyzői eljárások esetében azonos szabályok szerint teszi kötelezővé a jelnyelvi tolmács kirendelését. Korózs elmondta, az előterjesztés tartalmazza jelnyelv elismerésért, a jelnyelv oktatásának és a jelnyelven történő oktatásnak, valamint a jelnyelvi tolmács-szolgáltatásnak a szabályait.
Magyarország 2007-ben ratifikálta a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt, amely számos, a jelnyelvvel kapcsolatos kötelezettséget ró az országra. Az egyezmény kimondja: a nyelv fogalma magában foglalja a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit is.
Egy olyan törvény megalkotására van szükség, amely biztosítja a hallássérült és siket-vak embereket megillető nyelvi kommunikációs jogokat - mondta az államtitkár. A törvényjavaslat vitájában részt vett a hallássérült Kósa Ádám, a Fidesz európai parlamenti képviselője, akinek jelnyelvi tolmács fordította a felszólalásokat.