"Valóban ez lenne a magyarok érdeke?" - interjú Joav Blummal

Senkit nem fog már érdekelni a sukorói telek története, ha tényleg megépül a Velencei-tó partjára tervezett óriáskaszinó - állítja Joav Blum izraeli-magyar vállalkozó, a beruházást tervező befektetők képviselője. Nem tagadta, hogy a sukorói telek megszerzésével jól járt, de természetesnek tartja, hogy mindenki olcsón akar venni és drágán akar eladni. Szerinte azzal sem kell foglalkozni, hogy a sukorói telekcsere miatt nyomoz a ügyészség, mert az a fontos, hogy mindenki végezze a dolgát.

- A sukorói telket megszerző King's Citynek nincs se honlapja, se bejelentett telefonszáma. Ettől csak még sűrűbb az önök cégét körüllengő homály.

- Miért, ezt kötelezően előírja a törvény? Ez persze csak vicc volt, de félretéve a tréfát, telefonszámunk természetesen van, de mivel a projektcsapat tagjai jelenleg ritkán vannak Budapesten, ezért ott nehezen vagyunk elérhetőek. A honlapot pedig fontosnak tartjuk, de jelenleg nem ez élvez elsőbbséget, hiszen most a terveink véglegesítésére koncentrálunk. Korábban túl sok olyan beruházás terve merült fel Magyarországon, amelyekből végül semmi sem lett. Most viszont egy olyan elismert befektetői csoport jelent meg, amilyet még soha nem látott ez az ország. A befektetők között találjuk például Ronald S. Laudert, az Estée Lauder Group igazgatóját; és Fred H. Langhammert, az Estée Lauder Group korábbi vezérigazgatóját, a Walt Disney Company jelenlegi igazgatóját is.

- Hogyan nézte ki azt a három Pest megyei - két albertirsai és egy pilisi - ingatlant, amelyet később elcseréltek a sukorói telekre?

- A nagyobb albertirsai telket egy ingatlanközvetítő ajánlotta a figyelmembe. Az ingatlannak több tulajdonosa is volt, a nevükben tárgyaló férfi ajánlotta a két másik teleket.

- Annak ellenére itt akarták felépíteni a szórakoztató központot, hogy tudták, erre fog futni az M4-es autópálya?

- Igen, de ez a terv szempontjából előny volt, nem pedig hátrány. A terület ugyanis jól megközelíthető volt, nemcsak az autópálya miatt, hanem azért is, mert közel van a ferihegyi repülőtér. A tervek szerint az autópálya kettévágta volna a területet, az út 10 hektárt foglalt volna el, 140 hektár terült volna el az út egyik, 30 hektár pedig az út másik oldalán. A golfpálya például az autópálya alatt futott volna (Blum itt hosszan magyaráz és rajzol). Egy komoly referenciákkal rendelkező amerikai építész cég terveket is készített a helyszínre.

- Ha így ki volt dolgozva minden, akkor miért nem valósult meg a terv?

- Végül úgy döntöttünk, hogy nem veszünk részt a Pest megyében kiírt I. kategóriás kaszinótenderen. (A jogszabály szerint az I. kategóriás kaszinót legalább 1 milliárd alaptőkével rendelkező cég működtethet, a kaszinóban pedig legalább 1000 játékautomatának és 100 játékasztalnak kell lennie - a szerk.) Ennek több oka is volt.

- Melyek voltak azok?

- Főként technikai okai voltak.

- Például?

- Úgy éreztük, hogy jogi problémák merülhetnek fel a meglévő Pest megyei kaszinók és a mi kaszinónk között.

- Ha minden törvényes, akkor miért lettek volna problémák?

- Nem a törvényesség volt kétséges, hanem a társalapítók döntöttek úgy, hogy ezen a tenderen nem akarunk indulni, így elkezdtünk alternatív helyszíneket keresni.

- Miután megvásárolta a Pest megyei ingatlanokat, pár hónapra rá el is akarta cserélni azokat. Nem volt világos az elején, hogy a Pest megyei kaszinótender nem fekszik önöknek?

- Eredetileg az volt a szándékunk, hogy a komplexumot ezen a helyszínen valósítjuk meg. Ha az I. kategóriában nem indulnunk, még lehetőségünk lett volna megpályázni a II. kategóriás kaszinót is. De ahogy minden normális befektetésnél zajlik, nem volt még minden döntés véglegesítve.

- Automatikusan vetődött fel Sukoró, vagy valaki ajánlotta?

- Nem automatikusan merült fel. Egy olyan ember ajánlotta, aki vendéglátással foglalkozik a Velencei-tó környékén, és az említett sukorói ingatlan mellett van egy szomszédos telke, így érdekelt a térség fejlesztésében.

- A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. egyből belement a cserébe vagy más lehetőséget is ajánlott?

- A törvény szerint jogunk volt telekcserét kérni, ezzel a lehetőséggel éltünk. Nem tudom, mi az ilyenkor szokásos procedúra a kormányon belül, mi eleve azzal kerestük meg a kormányt, hogy a Pest megyei ingatlanokat szeretnénk elcserélni erre a telekre.

- A kormány nem vacillált, nem akart más telket ajánlani?

- Sukoró a mi részünkről merült fel opcióként, így arról kezdtünk el tárgyalni a kormánnyal, hogy lehetséges-e ennek a cseréje. A magyar kormány képviselői megértették, hogy milyen lehetőségeket rejt a magyar gazdaság számára ez a befektetés.

- Nem került a kormány kényszerhelyzetbe, hiszen ha nem adja Sukorót, akkor elesik egy több milliárdos befektetéstől?

- Én csak a mi döntésünkről tudok beszélni. Fontos megjegyezni azonban, hogy ilyen cseréknél általában számít a telkek mérete is. Mi pedig 182 hektárért 70 hektárt kaptunk, vagyis háromszor nagyobb telket ajánlottunk ahhoz képest, amekkorát kaptunk. (Az MNV a 182 hektárt 787 millió forintra, a 70 hektárt pedig 1 milliárd 84 millió forintra becsülte - a szerk.) Megjelöltük azt a földet, amit el szeretnénk cserélni, megjelöltük, hogy melyikre szeretnénk elcserélni. A társalapítók kérésére elkészítettük a saját értékbecslésünket is, mert szerettünk volna alkudozni, szerettünk volna meggyőződni arról, hogy fair üzletet kötünk. A kormány azonban ragaszkodott a saját értékbecsléséhez. Ez a mi szempontunkból kedvezőtlenebb volt, de elfogadtuk, mert a teljes befektetés értékéhez képest ez egy relatíve alacsony pénzmennyiség volt. Megtörtént a csere, száz százalékig törvényes volt, az embereknek és a médiának így nem ezzel kéne foglalkoznia, hanem, hogy ez a befektetés milyen lehetőségeket rejt magában.

- Úgy tudjuk, a két albertirsai telket 114 millió forintért vásárolta meg. Ehhez képest az egész területet - ami körülbelül a duplája a két albertirsainak - 787 millió forintért számította be az MNV. (Erről itt olvashat.)

- Magánszemélyként kizárólag rám tartozik, hogy mennyiért vásároltam a földeket. Az pedig az állam dolga, hogy az ingatlanjait mennyiért akarja eladni. Az illetékhivataltól szerintem ezeket az információkat meg lehet szerezni, ezek nem titkos adatok. Az értékbecslést egy, az MNV Zrt. által felkért harmadik szervezet végezte el, és az értékeket mindkét fél elfogadta. Az viszont véleményem szerint természetes, hogy mindenki olcsón akar venni és drágán akar eladni.

- Az önök által készített, illetve az MNV által rendelt értékbecslés között mekkora volt az eltérés?

- Ha a mi megbízásunkból készült becslést veszik figyelembe, akkor kisebb különbözetet kellett volna fizetnünk. (Mivel az állami tulajdonban lévő sukorói telek többet ért, mint Blum telkei, a vállalkozó a telekcsere miatt 296 millió forintot fizetett a kincstárnak - a szerk). De nem elhanyagolható az sem, hogy mivel a sukorói telek lejt, így közel 10,2 milliárd forintos beruházásra van szükség csupán a szintkülönbség kiegyenlítéséhez. Bármilyen építkezést csak ezután lehet elkezdeni. Ráadásul az albertirsai és a pilisi telkeken ki volt építve az infrastruktúra - víz, gáz, közmű - Sukorón viszont nincs semmi. Ezek újabb kiadásokat jelentenek. A telekcserére vonatkozó kérdések elhanyagolhatóak a projekt léptékéhez képest, sokkal fontosabb a beruházás komolysága, illetve az, mennyire hasznos a beruházás az országnak. Ha 2013-ben megnyílik a King's City és ez több millió euró nagyságrendű bevételt jelent majd a magyar állam számára, vajon bárkit is érdekelni fog a telkek ára közti különbség?

- A sukorói ingatlanhoz úgy jutott hozzá, hogy több körülmény is kedvezett önnek. Az MNV belső szabályzata szerint például 30 millió forint felett csak 11 százalék lehet az elcserélt ingatlanok közötti különbözet nagysága, ebben az esetben ez az arány jóval nagyobb volt. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése szerint indokolatlanul tért el ettől a MNV vezérigazgatója.

- Nem hiszem, hogy jól tudja. Nem vagyok szakértője a kérdésnek, de ha a különbözet magas, vagy a csere közösségi célt szolgál, akkor az MNV-t irányító Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elé lehet vinni a kérdést. Nem a vezérigazgató, hanem a tanács döntött erről. De nem tisztem az MNV Zrt. eljárását minősíteni, nem vagyok szakértője sem a kérdésnek. Remélem, hogy az ÁSZ jelentésének értékelésénél figyelembe fogják venni, hogy a kb. 1 milliárd euró értékű projekt közérdekű célt valósít meg, ahol az állam évi közvetlen bevétele a sokszorosa a vélt értékkülönbségnek.

- Az ÁSZ jelentése kimondja azt is, hogy az M4-es építéséhez nem lett volna szükség az összes Pest megyei ingatlanra, az államnak így elég lett volna a földeknek mindössze az 5,6 százalékát megszereznie. Hogy érték el, hogy az egész területet vigye az állam?

- A három Pest megyei telek három helyrajzi számon fekszik, mindegyiket érintette az autópálya tervezett nyomvonala. Hiába érinti azonban az egy helyrajzi számon fekvő teleknek csak egy részét az autópálya, azt csak egyben lehet eladni. Külön procedúra az adott részt leválasztani, de az eladó döntése, hogy így el akarja-e adni. Száz százalékig törvényes volt, amit csináltunk. De játszunk el azzal a gondolttal, hogy mégsem volt minden tökéletes! Akkor annak örülünk, hogy nem valósul meg a King's City, nem valósul meg egy ilyen léptékű turisztikai beruházás? Valóban ez lenne a magyarok érdeke, hogy mindebből ne legyen semmi?

- Mivel magyarázza a telekcsere miatt indult eljárásokat? Többek között hűtlen kezelés és közokirat hamisítás gyanúja miatt is nyomoz az ügyészég.

- Nem élem meg támadásként ezeket, hiszen minden lépésünk a magyar törvényeknek megfelelően történt A média akarja úgy beállítani, mintha ezek extrém és durva dolgok lennének. Egyszerűen arról van szó, hogy mindenkinek végezni kell a saját dolgát.

- A nagyobb beruházások velejárója, hogy különböző ügyek miatt nyomozások indulnak?

- Mindenki végzi a saját dolgát. A mi feladatunk, hogy európai szinten az egyik legnagyobb turisztikai beruházást hozzuk Magyarországra. Az államnak pedig a dolga, hogy a hatóságai révén biztosítsa, hogy minden törvényesen működjön.

- Tehát nem érzi úgy, hogy bármiben is hibáztak volna?

- Persze hogy nem, hiszen teljes mértékben meg vagyunk győződve a lépéseink teljes mértékű törvényességéről. Bárki, aki eljárást kezdeményezett az ügyben, annak el kell végeznie a dolgát, de kétségünk sincs afelől, hogy mi lesz ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye.

- Mikor állnak elő konkrét tervekkel?

- Néhány héten belül meglesznek a látványtervek. Egy elismert New York-i tervezőirodával, a BBG-vel dolgozunk együtt a terveken, ők több hasonló óriás beruházást terveztek már, például az Atlantist a Bahamákon. Még egy kis türelmet kérünk és be fogjuk mutatni a terveket.