Társadalmi vitára bocsátotta múlt kedden a kormány a 2010-től életbe lépő új nemzeti drogstratégiát. A terv nagyrészt a régi, 2000-ben elfogadott stratégia meg nem valósult céljait veszi elő újra. Bőven van mit bepótolni, mert az előző tervet értékelő tanulmány szerint a régi célkitűzések több mint 40 százaléka egyáltalán nem, 30 százaléka pedig csak részben teljesült. (Az idén lejáró drogstratégia értékeléséről bővebben korábbi cikkünkben, itt olvashat).
"A Nemzeti Stratégia fő célja egy olyan magabiztos, szolidáris és produktív társadalom megvalósítása, ahol lehetőség nyílik kiegyensúlyozott megközelítésben kezelni a kábítószer-probléma hatásait, a lehető legtöbb egészség-nyereséget elérve ezzel az egyének és a társadalom számára" - áll az új terv bevezetőjében. Az új drogstratégia a korábbihoz hasonlóan a kereslet- és kínálatcsökkentés egyensúlyára épül, figyelembe véve a drogproblémához kapcsolódó valamennyi tudományterület eredményeit.
A terv 2018-ig határozza meg a fő irányvonalakat, és a kormány úgy tervezi, hogy a végrehajtást folyamatosan értékeli majd. Kétévente készülnek majd cselekvési programok és azok közigazgatási értékelései, a kormány háromévente számol be az eredményekről az Országgyűlésnek, félidőben pedig lesz egy külső értékelés is, ami alapján lehet majd módosítani az irányokon.
A kínálatcsökkentés egyik fő eszköze a terv szerint a büntető törvénykönyv módosítása lehet. A cél az lenne, hogy elsősorban a kábítószer-terjesztőket, a kereskedelemből hasznot húzókat büntessék. A fogyasztóknál a stratégia szerint tágítani kellene azokat a lehetőségeket, amelyek társadalmi befogadásukat szolgálják, még akkor is, ha fogyasztásukkal összefüggésben kisebb súlyú kínálati bűncselekményt is elkövetnek, például valaki továbbadja a spanglit a mellette ülő barátjának. Az elterelést rájuk is kiterjesztenék.
A terv szerint a fogyasztók üldözése helyett a terjesztői hálózatok feltérképezésére kéne összpontosítani a felderítést, titkos nyomozati eszközöket, innovatív technikákat is bevetve. A kereskedésből származó haszon lefoglalása, a tisztára mosás megakadályozása lehet az egyik leghatékonyabb megoldás - állítja a dokumentum. A stratégia azt javasolja, hogy a bizonyítási teher megfordításával teremtsék meg a kábítószer-kereskedelemből származó vagyon elkobzásának lehetőségét, tehát ne a rendőrségnek kelljen bizonyítania, hogy egy drogbáró pénze kábítószer-eladásból származik, hanem a gyanúsítottnak legyen kötelessége igazolni, hogy vagyona tiszta.
A stratégia felveti azt az ötletet, hogy vizsgálják meg egy országos kábítószer-bűnözés elleni szolgálat felállításának lehetőségét. Ez a hatóság a jelenlegi szervezetek technikai, személyi, anyagi bázisán működne, és kizárólagos hatáskörrel derítené fel a kiemelt kábítószeres bűncselekményeket, amelyek most még megyei hatáskörbe tartoznak. "Egy ilyen szervezet megalapítása többszörösére növelheti a kábítószer-bűnözés elleni fellépés eredményességét" - állítja a dokumentum.
A kínálatcsökkentést célozva javasolja a stratégia, hogy "nyomon kell követni a kábítószerek fogyasztását pozitívnak feltüntető honlapokat, illetve vizsgálni kell az ellenük való fellépés lehetőségeit". Ilyen magyar nyelvű honlapot most könnyű találni. Sok helyen lehet részletes élménybeszámolót olvasni egyes drogok kipróbálása során szerzett pozitív élményekről, bár a szerkesztők többnyire előre kikötik a címlapon, hogy nem akarnak senkit sem drogozásra buzdítani. Egyes honlapokról különféle drogokhoz kapcsolódó vicces játékokat lehet letölteni: tetriszt, amelynek a háttere igazodik a játékos tudatállapotát éppen befolyásoló szerhez, lövöldözős játékot a kannabiszültetvényét védő rasztával, de lehet virtuálisan füvet termeszteni is.
A drogstratégiát az elmúlt tíz napban mindössze négyen véleményezték az erre a célra létrehozott honlapon. Az egyik hozzászóló éppen a honlapok ellen tervezett hadjárat ellen tiltakozott. Azt írta: "Ugyan milyen jogalap biztosítana fellépést a kábítószerek fogyasztását pozitívnak feltüntetö honlapok ellen? Tudomásom szerint a véleménynyilvánítás szabadsága alkotmányos jog."