A BKV szerint nem mond igazat a rendőrség

Több BKV-s tanácsadói szerződés is gyanús volt a cég felügyelőbizottságának (fb), ennek ellenére a BKV csak két szerződést küldött el a rendőrségnek, ahol hűtlen kezelés gyanújával vizsgálják azokat. Azt a BKV nem tudta megmondani kérdésünkre, hogy a többi, az fb által kifogásolt szerződéssel mi lett. A BRFK szerdán 61 cég szerződéseit kérte el a BKV-tól, a rendőrség szerint ráadásul már nem először, csak a közlekedési vállalat eddig nem tett eleget kérésüknek. A BKV viszont azt állítja: a rendőrség nem mond igazat.

A BRFK 61 olyan cég szerződéseit szeretné megnézni, amelyek a BKV-nak dolgoztak 2003 óta. A rendőrség azt vizsgálná, hogy történt-e hűtlen kezelés az állami milliárdokkal támogatott közlekedési társaságnál. A BRFK szerdán közleményt adott ki, melyben azt írta: az áprilisban indult nyomozás során már kérték a szerződések dokumentációját, de a BKV hétfőn csak egy cég 2 szerződését küldte el a rendőrségnek. A rendőrség ezért faxon újra kérte azon szerződések listáját, amelyeket szeretnének megvizsgálni.

A BKV csütörtökön közleményt adott ki, e szerint a rendőrség nem mondott igazat. A BKV közleményében azt állítja, a rendőrség szerdán kérte be először a tanácsadói szerződéseket, ezért nem küldték el azokat korábban. A BKV közölte, megkezdték a kért anyagok összegyűjtését, és azokat folyamatosan küldik.

A közlekedési vállalat szerint nem mond ellent álláspontjuknak, hogy két szerződést már hétfőn elküldtek a rendőrségnek, mert a BKV felügyelőbizottsága (fb) augusztus 28-án arra utasította a vezérigazgatót, hogy vizsgálja meg a Soda Reklám Kft.-vel kötött két szerződést. Az fb azt is kérte, hogy ha kell, a vezérigazgató tegyen feljelentést hűtlen kezelés miatt. Ennek a folyamatnak a végén jutott a BRFK-ra a szerződés.

Tafferner Éva, a BRFK szóvivője erre reagálva az [origo]-nak azt mondta: a rendőrséget csak az érdekli, hogy történt-e a szerződéskötések során jogsértés, vagy sem. Amennyiben igen, akkor a rendőrség meg akarja találni a felelősöket - fogalmazott a szóvivő.

Az fb-tag szerint később rendelték a tanulmányokat, mint ahogy elkészültek

Az Index még augusztusban számolt be arról, hogy a BKV 18 millió forintot fizetett a Soda Reklám Kft.-nek két tanulmány elkészítéséért, közülük az egyik a kisföldalatti fejlesztéséről, a másik a libegő és a fogaskerekű arculatáról szólt.

Kósa Erika, a Soda Reklám Kft. ügyvezető tulajdonosa szerdán az [origo]-nak azt mondta: nem tud a rendőrségi vizsgálatról, őt emiatt nem kereste meg senki. Kósa arra a kérdésünkre nem kívánt reagálni, hogyan választotta ki cégét a BKV. Kíváncsiak voltunk arra is, hogy milyen referenciái vannak a cégnek, a Soda Reklám Kft.-nek ugyanis nincs honlapja. Kósa erre sem kívánt válaszolni, mindössze azt közölte: kérdéseinkkel forduljunk a BKV-hoz.

Az augusztus 28-i fb-ülésnek a BKV honlapján olvasható jegyzőkönyve szerint Vitézy Dávid, az fb fideszes delegáltja az ülésen azt mondta: kikérte a két tanulmányt, azokon 2008. január 28-i dátum szerepel, Regőczi Miklós akkori kommunikációs igazgató viszont csak két hónappal később, március 25-én kezdeményezte a megrendelésüket.

Az augusztus 28-i jegyzőkönyv szerint azonban nem csak a Soda Reklám Kft. szerződései kerültek szóba. Vitézy felvetette azt is, hogy érdemes lenne megvizsgálni a GPS Capital nevű cégnek a BKV nevében történő lobbizásra vonatkozó szerződését, valamint a Cornus Kft.-nek a válságkommunikációs tanácsadásra vonatkozó szerződését is. Az fb felkérte a BKV vezérigazgatóját, hogy 15 napon belül adjon tájékoztatást arról, hogy az említett cégek pontosan milyen munkát végeztek, hogy választotta ki a cégeket a BKV, volt-e egyáltalán körbeszerzési eljárás.

A BKV sajtóosztálya az [origo]-nak azt mondta: a BKV a GPS-szel és a Cornusszal kötött szerződésekről hétfőn tájékozatta az fb-t. Mivel fb erről szóló határozatát még nem kapta meg a BKV, a sajtosztály csak annyit tudott mondani, hogy az fb a BKV vezérigazgatójára bízta, hogy ha szükségesnek tartja, akkor tegyen feljelentést az ügyben.

A BKV sorozatos botrányai még júliusban kezdődtek, amikor kiderült, hogy Szalainé Szilágyi Eleonóra humánpolitikai igazgató majdnem százmilliós végkielégítést kapott a cégtől, bár ezután is a cégnek dolgozott. Ezután újabb végkielégítési ügyek kerültek napvilágra, és Kocsis Istvánt, a BKV vezérigazgatóját is több támadás érte. A botrányok miatt Hagyó Miklós, tömegközlekedésért felelős MSZP-s főpolgármester-helyettes kénytelen volt lemondani a cég felügyeleti jogáról, és feszültség keletkezett a fővárosi MSZP és SZDSZ között is. (A BKV-botrányok politikai hátteréről ebben a cikkünkben olvashat.)