Egy nap alatt rájött a PM, hogy rosszul számolt

Kemény kritikák után egy nap alatt megoldást talált a Pénzügyminisztérium a gyermekétkeztetési támogatások szinten tartására. A PM által összeállított költségvetési javaslatból az derült ki, hogy az idei összeg harmada jutott volna jövőre a menzán étkező gyerekek támogatására. Ezt a Fidesz durvának nevezte, de az MSZP szerint is tévedés volt. A PM szerdára rájött, hogy több pénz is van, igaz, az továbbra sem világos, hogy honnan, mert a félreértést mással magyarázza a tárca és a kormány.

Mégsem csökkenti harmadára a gyermekétkeztetési normatívát a kormány a jövő évi költségvetésben. A 2010-es költségvetési törvény tervezetében az ingyenes vagy kedvezményes gyermekétkeztetésre eredetileg - egy évre gyerekenként - 22 500 forintot szántak volna, holott idén még minden rászoruló gyermek után 65 000 forintot kaptak a költségvetéstől az önkormányzatok.

A gyermekétkeztetési normatíva harmadolását az ellenzék mellett az MSZP is támadta, a költségvetési törvény tárgyalásának megkezdésekor, kedden Szabó Zoltán (MSZP) a parlamentben azt mondta, "a gyermekétkeztetési sor el lett rontva" a költségvetésben, a kritikák jogosak. A Fidesz embertelennek és "nagyon durvának" nevezte a gyermekétkeztetésre szánt pénz csökkentését, felszólítva a kormányt, hogy a tervet azonnal vonja vissza - a 2010-es költségvetés tervezetével együtt.

A bírálatokra a kormány a parlamentben még csak annyit reagált: megvizsgálják, mit tehetnek. Bajnai Gordon miniszterelnök azt mondta, a kormány semmit sem szeretne elvenni a rászoruló gyermekektől, nekik továbbra is meg kell kapniuk az ingyenes vagy a támogatott étkeztetést. Budai Bernadett kormányszóvivő szerdán délután azonban már azt jelentette be: jövőre is normatíva formájában garantálja a kormány a támogatást, azaz a rászorulók ingyenes étkeztetésének megszervezéséért az önkormányzatok jövőre is megkapják a 65 000 forintot. Az ehhez szükséges forrásokat a költségvetésen belüli átcsoportosítással biztosítja a kabinet - a pénzt több forrásból pótolják, részben a költségvetési tartalék terhére - mondta Budai az MTI-nek.

Magyarázkodik a kormány

A kormány és a költségvetést készítő Pénzügyminisztérium kétféleképpen magyarázta, miért csak 22 500 forint lett volna a gyermekétkeztetési normatíva. Az MTI szerint a kormányszóvivő azt mondta, a támogatást a kormány az eddigi tervek szerint is biztosította volna, csak normatíva helyett pályázatok alapján, viszont a szerdai kormányülésen a módszer egyszerűsítése mellett döntöttek.

A Pénzügyminisztérium (PM) viszont az [origo] megkeresésére azt közölte: a "félreértést" az okozhatta, hogy a kormány idén a megszokottnál jóval korábban nyújtotta be a költségvetés tervezetét, akkor, amikor még egyes adatok nem voltak ismertek. "Ilyen adat volt a jogosult gyerekek létszáma, ami alapján a normatíva összege is meghatározható. Most, hogy a létszám ismert, a megfelelő mértékű normatíva is megállapítható" - írta a tárca sajtóosztálya. Az étkeztetési támogatásnál azt határozzák meg, hogy egy ember egy év alatt mennyi támogatást kap az államtól, az összeget tehát elvileg nem befolyásolja, hányan kapják meg a támogatást. A PM azonban ennél többet nem mondott.

Az önkormányzatok megérezték volna

Közétkeztetésre összesen 573 ezer gyerek jogosult - közülük 200 ezer bölcsődés, óvodás és iskolás ingyenesen, 369 ezer gyerek pedig féláron, tehát kedvezményesen étkezhet. A kormányszóvivő szerint jövőre tovább nő az ingyenes étkezésre jogosult gyerekek száma, mert némileg tágították - öt százalékkal megemelték - azt a jövedelmi határt, ameddig adható jogosultság rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (rgyk) - főként az ilyen kedvezményben részesülő gyerekek ehetnek ingyen vagy kedvezményesen, azaz féláron.

A jelenlegi szabályok szerint az rgyk-ra jogosult gyerekek az óvodától hatodik osztályos korukig teljesen ingyen ehetnek az iskolában vagy az óvodában, utána pedig - még középiskolásként is - csak a díj felét kell kifizetniük. Jövőre már a hetedikes rászorulóknak is jár az ingyen étkezés, ezzel tovább bővül a kör. Kedvezményesen ehetnek azok a gyerekek is, akik tartósan betegek, illetve három- vagy többgyerekes családban élnek.

Az rgyk-ra jogosult gyerekeknek nem csak ingyen ebéd, hanem ingyen tankönyv és némi pénzbeli támogatás is jár. Ezt a gyermekvédelmi törvény mondja ki - a normatíva eredetileg tervezett harmadolásától függetlenül tehát az önkormányzatoknak mindenképpen biztosítaniuk kellett volna minden rászorulónak az ingyen vagy kedvezményes étkezést. Vagyis a kiseő összeget minden bizonnyal az önkormányzatoknak kellett volna kipótolniuk - mondta az [origo]-nak Nagyné Dosztál Klára, az óbudai önkormányzat oktatási főosztályának csoportvezetője.

Óbuda polgármestere, Bús Balázs - több fideszes polgármesterhez hasonlóan - már korábban tiltakozott a 2010-es költségvetés, azon belül a gyermekétkeztetési normatíva tervezett harmadolása ellen. Óbuda országgyűlési képviselőinek írt levelében például azt írta: számításaik szerint a kerület 93 862 000 forinttal kapott volna kevesebbet kedvezményes gyermekétkeztetésre, és azt kérte a képviselőktől, hogy ne szavazzák meg a költségvetést.

Felismerhetetlen ételek a menzán

Bár a magyar óvodásoknak és iskolásoknak csak egy része jogosult kedvezményre vagy ingyenétkezésre, így a gyerekek étkeztetése nem kizárólag a normatíva mértékétől függ, egy tavaly elkészült felmérés kimutatta, hogy az iskolai étkeztetés nagyon rossz minőségű. Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) 2008-as Országos Iskolai Menzakörképében megállapította: "Sem az étkezés körülményei, sem a feltálalt ételek mennyisége, minősége nem felel meg sok helyen az egészséges táplálkozás irányelveinek."

Az OÉTI felmérése szerint a csaknem egymillió magyar iskolás közel fele menzán ebédel, közülük is főként a kisebbek. Az iskolák 60 százaléka ugyanakkor nem veszi figyelembe a gyerekek tápanyagigényét, harmaduk mindössze heti egyszer használ fel friss zöldséget, és több mint ötöde nem számítja ki az étlap összeállításakor a menü energia- és tápanyagtartalmát.

A menzák 59 százaléka kész- és félkész termékeket is használ az ebéd elkészítéséhez, miközben 75 százalékukra a "korszerűtlen ételkészítési eljárások" jellemzők. Bár az iskolák negyedében volt igény a diétás menü kialakítására, a felmérés szerint a menzák 84 százalékán nem szolgáltak fel ilyen ételt. "A választ adó iskolák 2 százaléka jelezte, hogy a menzákon feltálalt étel nem ismerhető fel" - olvasható az OÉTI felmérésének eredményei között.

Az OÉTI számításai szerint az egy főre jutó átlagos élelmezési norma - vagyis a napi ételre költött pénz - 308 forint (a napi menü ára az ország különböző iskoláiban 100-770 forint között mozgott), ebédre átlagosan 213 forint (121-610 forint) jutott. Az OÉTI a felmérés alapján megállapította: "Szükséges az étkeztetés finanszírozásának felülvizsgálata, a megfelelő nettó nyersanyagnorma minimális összegének meghatározása."