Hiába volna rá lehetőség, a bíróságok nem tiltják el mellékbüntetésként a foglalkozásuktól azokat az embereket, akiket gyerekpornó miatt vonnak felelősségre és hivatásszerűen dolgoznak gyerekekkel, például iskolában vagy táborszervezőként - derül ki Parti Katalin kriminológus kutatásaiból, akinek hétfőn mutatták be Gyermekpornográfia az interneten című könyvét.
A tiltott pornográf felvétellel visszaélő elkövetők Magyarországon rendszerint felfüggesztett börtönbüntetést kapnak, bár ezért a bűncselekményért a büntető törvénykönyv szerint akár nyolc évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lenne. A fiatalkorú és a felnőtt elkövetők között az ítélkezésben nem tesznek különbséget, pedig a kriminológus szerint nagyon különböző a két korosztály motivációja.
A gyerekpornó miatt elítélt felnőttek a kriminológus kutatásai szerint jellemzően az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, társadalmi pozíciójuk is stabil, "jól beágyazottak" a közösségbe. Közöttük is ritkák a valódi pedofilok, inkább az anyagi haszon reményében terjesztenek gyerekpornót az interneten. Ennek Parti szerint az az oka, hogy a pornográfia mindennapossá válása versenyre készteti a pornóipar szereplőit, akik a minél extrémebb tartalmak felé fordulnak, abból próbálnak pénzt csinálni.
Az esetek túlnyomó többségében a gyerekpornó képeket terjesztő ember soha nem találkozott személyesen a fotókon szereplő gyerekekkel, akik legtöbbször nem is magyarok. Parti szerint mindössze az általa vizsgált esetek körülbelül 5 százalékában derült ki, hogy a rendőrség által megtalált képek ismert gyerekről, például az elkövető szomszédjában lakó kislányról készültek.
A felnőttekkel ellentétben a fiatalkorúak rendszerint saját célra készítik a pornográf felvételeket, általában kölcsönös beleegyezésen nyugvó szexuális kapcsolat részeként, és ha nyilvánosságra hozzák is a képeket, céljuk csak a polgárpukkasztás. Ennek ellenére a jelenlegi törvények szerint ha két tinédzser kamerával felveszi a szeretkezését, az éppúgy tiltott pornográf felvétellel visszaélésnek számít, mintha egy középkorú férfi filmezne egy tizenéves lányt.
Miközben az internetes gyerekpornó egyre elterjedtebb, nemzetközi trend az egyre szigorúbb szabályozás - mondta a kriminológus. Mikor a tiltott pornográf felvétellel visszaélés tényállása bekerült a magyar büntető törvénykönyvbe 1997-ben, még csak a készítést büntették, ma már a felvételek megszerzését, tartását is. Magyarország Parti szerint még most is a liberálisabban szabályozó országok közé tartozik, például Németországgal vagy Svájccal összehasonlítva. A nemzetközi irány ma az, hogy büntessék az elérést is, vagyis azt, ha valaki egyszerűen csak ráklikkel egy ilyen képre, továbbá arra is vannak törekvések, hogy ne csak a fotók legyenek büntetendőek, hanem a felismerhetően gyereket ábrázoló rajzok vagy montázsok is.
A gyerekpornó üldözését sok tisztázatlan kérdés nehezíti a kriminológus szerint. Például nincs egységes nemzetközi álláspont arról, mi számít pornográfiának, vitás, hogy a megszerzés és a tartás "nem vezet-e egyfajta gondolatrendőrség-attitűdhöz". Arra sem tudtak még választ adni kutatások, hogy ha valaki az internetről letöltött gyerekpornóképeket nézeget, az kiéli magát ezzel, és így nem molesztál a valóságban is gyerekeket, vagy pedig épp ellenkezőleg: a képnézegetés inkább katalizátorként működik.