Ősök után, könnyítve adna állampolgárságot a Fidesz és a KDNP

Gyorsított honosítással, magyarországi lakóhely nélkül is magyar állampolgárságot adna a határon túli magyaroknak a Fidesz és a KDNP három képviselője. A törvényjavaslat szerint az állampolgárságot továbbra is kérelmezni kellene, de csak azt kellene bizonyítani, hogy a kérelmező valamelyik felmenője magyar állampolgár volt, és beszél magyarul.

Jelentősen megkönnyítené a magyar állampolgárság megszerzését a határon túli magyarok számára az a törvénymódosító javaslat, amelyet hétfőn nyújtott be az Országgyűlésnek Semjén Zsolt és Simicskó István KDNP-s, illetve Németh Zsolt fideszes képviselő. A kezdeményezők szerint ezzel azok számára is korlátozásmentes lehetne kapcsolattartás Magyarországgal, akiknek állama nem tagja az Európai Uniónak.

"A törvénymódosítás kezdeményezői tisztában vannak vele, hogy nem járható út a magyar állampolgárság etnikai alapon történő megszerezése illetve, hogy ki lehessen adni az általánostól eltérő típusú állampolgárságot" - írják a törvényjavaslat indoklásában. Ezért a képviselők azt a megoldást választották, hogy jelentősen leegyszerűsítenék az úgynevezett honosítási eljárást.

A könnyített eljárással honosítanának mindenkit, akinek valamelyik felmenője magyar állampolgár volt (még az 1879-es állampolgársági törvény alapján), és aki ezt kéri. Kihagynák a honosítás feltételei közül azt a megkötést, ami előírja, hogy a kérelmezőnek a "megélhetése és lakóhelye Magyarországon biztosított", vagyis javaslatuk szerint nem kell itt élni ahhoz, hogy a magyar állampolgárságot megkapják.

A kérelmezőknek nem kellene vizsgát tenniük alkotmányos alapismeretekből sem, csak a magyar nyelvtudás és a büntetlen előélet maradna meg követelményként. Az állampolgársági esküt vagy fogadalmat (a kettő közt az "Isten engem úgy segéljen" fordulat használata a különbség) jelenleg a polgármester előtt kell letenni, a javaslat szerint a könnyített eljárással honosított állampolgárságok ezt megoldhatnák a külképviseleteken is.

"Hangsúlyozni kell, hogy a törvénymódosítás természetesen nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását. Ebben semmilyen automatizmus nem létezhet, csak a bejelentett egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése" - írják a képviselők az indoklásban. Úgy vélik, az általuk választott megoldás megfelel az 1997-es strasbourgi és az Emberi Jogok Európai Bírósága által támasztott kritériumoknak is, mert nem diszkriminál senkit.

Magyarországon 2004 december 5-én, a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére népszavazást tartottak - a kórházprivatizáció megtiltása mellett - arról, hogy megadják-e minden határon túli magyarnak az állampolgárságot. Bár a választók többsége (51,5 százaléka) igennel szavazott, a referendum eredménytelen volt az alacsony (37,5 százalékos) részvétel miatt.