Nincs erős érve az MSZP-nek Bajnai embere ellen

Nagyon szeretné az MSZP, hogy Veres János korábbi pénzügyminiszter legyen Magyarország EU-biztosa. Veres legesélyesebb ellenfele Andor László közgazdász, akit Bajnai Gordon kormányfő szemelt ki. Bár az MSZP elnökségének egyik tagja azt mondta, csalódott lenne, ha Veres lecsúszna a posztról, a szocialisták eddig nem igazán találtak fogást Bajnai jelöltjén. Magyarország egyszer már nehéz helyzetbe hozta az EU-t azzal, hogy támadható jelöltet küldött Brüsszelbe, most azonban szóltak az EU vezetői, hogy nem szeretnének problémát.

Hivatalosan öten pályáznak Magyarországról az uniós biztosi posztra, de valójában ketten készülnek rá komolyan: Veres János korábbi pénzügyminiszter és Andor László közgazdász - derült ki az [origo]-nak nyilatkozó szocialista politikusok szavaiból. Előbbit az MSZP vezetése, utóbbit alapvetően Bajnai Gordon miniszterelnök és környezete támogatja. (Keretes írásunkból kiderül, miért olyan fontos pozíció a magyar uniós biztosé.)

Veres Jánost hagyományosan támogatja az MSZP-frakció, az elnökségben pedig a biztosjelöltekről szóló szavazáson ő kapta a legtöbb, összesen nyolc szavazatot. Veres az MSZP Szabolcs megyei vezetője, aki a közvélemény-kutatások szerint kiugróan népszerűtlen. MSZP-vezetők szerint ennek ellenére a pártvezetők többsége támogatja, egy elnökségi tag az [origo]-nak egyenesen úgy jellemezte: ő az MSZP egyik legaktívabb és legnagyobb munkabírású politikusa, és nehéz időszakban több éven át állt helyt pénzügyminiszterként. A névtelenséget kérő elnökségi tag azt mondta, "csalódnék, ha nem ő lenne", de szerinte az elnökség is nagyon bízik Veres sikerében.

Veres legnagyobb ellenfele Andor, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) igazgatósági tagja. Az ő nevét a jelölési folyamatot ismerő, de abban részt nem vevő, névtelenséget kérő forrásunk szerint Bajnai Gordon kormányfő dobta be, az MSZP Baloldali Tömörülés Platformja azonnal mellé állt, és a párt közgazdasági tagozata is őt javasolta. Andor elvileg nem elfogadhatatlan az MSZP-nek sem: közismerten baloldali - ő az Eszmélet című folyóirat főszerkesztője -, szakmailag felkészült és van nemzetközi tapasztalata. Az [origo] kérdésére több vezető szocialista politikus sem akarta elárulni, miért Verest támogatják, pedig komolyabb ellenérvük nem volt Andorral szemben.

A biztost a miniszterelnök jelöli, Bajnainak nem kötelező figyelembe vennie az MSZP elnökségének listáját. A jelölési folyamatot ismerő forrásunk szerint azonban ha a miniszterelnök Andort választja, akkor Veressel kell valamilyen kompromisszumot kötnie. Arról nem akart beszélni, hogy miről szólna ez a megegyezés, de a Népszabadság meg nem erősített információi szerint Veres megcélozhatja az EBRD alelnöki posztját.

Minden általunk megkérdezett szocialista politikus állította, a kormányfő még nem döntött. Szollár Domokos kormányszóvivő szerint egyiküket sem hallgatta még meg, de várhatóan nem is fogja, mert "ismeri a jelölteket, nincs vizsgáztatás". Szollár szerint a kormányfő mindenképpen az Európai Bizottság (EB) elnökével, José Manuel Barrosóval szorosan együttműködve nevezné meg jelöltjét. Emiatt szerinte gyakoriak az egyeztetések Brüsszel és Budapest között.

Brüsszelben tetszeni kell

Hegyi Gyula korábbi MSZP-s európai parlamenti (EP) képviselő szerint Brüsszelben általában nem nagyon örülnek a pártpolitikai vonalon érkező jelölteknek, bár valamennyi politikai háttere mindenkinek van. Szerinte az ideális jelöltnek komoly szakmai háttere van, számít a nemzetközi tapasztalat és a nyelvtudás is, hiszen a biztos 800-1000 ember főnöke lesz, akik 27 országból származnak.

Hegyi szerint a nemzetközi tapasztalattal rendelkező jelölteknek inkább adnak fajsúlyos portfóliókat - Brüsszelben így nevezik a biztosok irányítása alá tartozó területeket. A jelölési folyamatot ismerő forrásunk szerint Magyarország Brüsszelből "egyértelmű üzenetet kapott arra, hogy olyan jelölt kell, aki egyben átmegy" az EP bizottságai előtti meghallgatáson.

Kovács László jelenlegi magyar EU-biztos öt évvel ezelőtti kinevezésekor kínos helyzet alakult ki. Kovácsot 2004-ben MSZP-elnökként jelölték a bizottságba, ahol az energiaügyi portfóliót kapta volna. Az európai parlament bizottsági meghallgatásain azonban többen kifogásolták személyét és szakmai felkészültségét, a lett és az olasz jelölttel együtt, így José Barroso, az Európai Bizottság elnöke visszavonta első biztosjelölt-listáját. A lett és az olasz jelölt helyett hazájuk új biztosjelöltet küldött Brüsszelbe, azonban Kovácshoz ragaszkodott Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő. Barroso végül átvariálta a posztokat és Kovács végül az adóügyi portfóliót kapta.

Az európai politika ismerői Hegyi Gyula szerint nagyjából tudják, hogy melyik ország vagy jelölt melyik portfólióra számíthat. Magyarország főként olyan portfóliót szeretne, amelyen keresztül az ország gazdasági, társadalmi, strukturális felzárkóztatására hatni tud a leendő biztos. Ilyen lehet a regionális politikai, vagy bármelyik gazdasági, esetleg szociális portfólió, például az energiaüggyel, iparral, belső piaccal foglalkozó, az ideális azonban a regionális portfólió lenne - mondta. Az MSZP egy névtelenséget kérő elnökségi tagja szerint valóban "izgalmas lenne" a fejlesztéspolitikai pénzek elosztásában meghatározó szereppel bíró regionális politikai portfólió megszerzése, mert az az egyik legfontosabb az új tagállamoknak.

A regionális biztosi posztot a 2004-es bővítés óta minden alkalommal kelet-európaiak kapták meg: 2004-ben rövid időre Balázs Péter jelenlegi külügyminiszter, majd a lengyel Danuta Hübner, akit Pawel Samecki követett. (A közép-kelet-úrópai új tagállamok ambícióiról keretes írásunkban olvashat.)

Cseh akadály

Bajnainak egyelőre nem kell sietnie a magyar jelölt megnevezésével, az új Európai Bizottság hivatalba lépése ugyanis csúszik, mert Václav Klaus cseh államfő egyelőre nem írta alá az EU működését átalakító lisszaboni szerződést, amelyet az EU-ban utolsóként Csehországnak kellene ratifikálnia (erről bővebben itt olvashat).

A lisszaboni szerződés sorsa az új Európai Bizottság létszámát is módosítja. A lisszaboni szerződés hiányában a 2001-es nizzai szerződés maradna hatályban, amely szerint már csökkenteni kellene az uniós biztosok számát, azaz nem adhatna minden egyes tagállam egy-egy uniós biztost - mondta az [origo]-nak Kende Tamás uniós szakjogász. A lisszaboni szerződés szerint azonban a bizottság 27 tagú lesz. A tagállamok egy része ezért kivár, és megvárja, amíg Klaus eldönti, aláírja-e a dokumentumot. Klaust döntésre késztetheti, hogy október 27-én nyilvánosságra hozzá állásfoglalását a cseh alkotmánybíróság, amely azt ellenőrizte, hogy a lisszaboni szerződés ellentétes-e a cseh alkotmánnyal. A jelenlegi bizottság mandátuma november 1-jén lejár, így ha addig nem lesz előrelépés, akkor a jelenleg hivatalban lévő biztosok dolgoznak tovább ügyvezetőként.

Szollár Domokos kormányszóvivő az [origo]-nak azt mondta: a kormány nem feltétlenül várja meg, amíg Klaus ténylegesen aláírja a dokumentumot, azt viszont igen, hogy "elháruljon az akadály" a lisszaboni szerződés elől, azaz a cseh államfő bejelentse, hogyan határozott.