Kósa Lajos: Bajnai egy felszámolóbiztos

Húsz év óta először nem a kiadásokhoz szabták a bevételeket, hosszú idő után csökken az eladósodottság, illetve több levegő jut a gazdaságnak - sorolta a jövő évi költségvetés erényeit kedden Oszkó Péter pénzügyminiszter. Varga Mihály, a Fidesz alelnöke szerint azonban a kormány nem tudja, mikor kell a gázt vagy a féket nyomni. Az Országgyűlés megkezdte a költségvetés tárgyalását.

"Ha megnézzük ezt a költségvetést, az eredmény egész egyszerűen vérfagyasztó" - minősítette a 2010-es büdzsé tervezetét kedden Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke, Debrecen polgármestere. Kósa szerint a költségvetésből az derül ki, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök nem egy válságkezelő kormány vezetője, hanem egy felszámolóbiztos. "Itt nem a Hajdú-Bétről van szó, hanem az országról" - utalt Kósa arra, hogy a csődbe ment baromfifeldolgozó a Bajnai által vezetett Wallis-csoport tulajdonában volt.

"Ez a költségvetés a beterjesztésekor megbukott, de mit számít ez a Bajnai-kormánynak? Lehet-e majd interpellálni Oszkó Pétert 2010 júniusában?" - utalt Kósa arra, hogy a kormány több tagja is előre megmondta, a választások után nem kíván politizálni. A polgármester szerint a büdzsé készítői nem is foglalkoztak azzal, hogy legalább az alapszámok hihetőek legyenek, és kínosan ügyelnek arra, hogy nehogy az előző évekkel össze lehessen vetni a tervezetet.

Kósa szerint a tervezetből egy sor fontos dolog hiányzik. Nincsenek benne kimutatva például azok az állami kötelezettségvállalások, amelyeket az úgynevezett PPP-konstrukcióban megvalósult beruházások mögé tettek. Nincs benne az állami vagyonmérleg, így nem lehet megítélni, hogy a kormány jól gazdálkodott-e a rábízott vagyonnal. Van benne azonban egy sor megmagyarázhatatlan tétel - mondta Kósa -, például a 40 milliárdos államigazgatási informatikai beszerzés.

Papagájkommandó

Göndör István, az MSZP vezérszónoka szerint a 2010-es költségvetés "azoknak az összefogása lesz, akik érdekeltek abban, hogy Magyarország fejlődjön, modernizálódjon, megállja a helyét az Európai Unióban és jobb pozíciót foglaljon el a jelenleginél". Göndör felszólalásában bírálta az ellenzéket, amely szerinte évek óta nem tud egyetlen konstruktív javaslatot sem letenni az asztalra, csak a "papagájkommandó" harsogja, hogy "vonja vissza!".

Göndör szerint a költségvetés fő célja a válságmenedzselés, a pénzügyi rendszer működőképességének megőrzése. Ehhez a szocialisták szerint szigorú pénzügyi fegyelemre van szükség, és nem szabad növelni a meghatározott hiánycélt. A frakcióvezető-helyettes azt mondta, ezt már csak azért sem lehet megtenni, mert Magyarország még mindig rá van szorulva a külföldi piacok pénzére. A hiány növelése azonban növelné a kockázati felárt, vagyis nőne az államadósság és a kamatteher.

A képviselő szerint a 13. havi nyugdíj nem szűnt meg, azt csak felfüggesztették, a gyermekétkeztetés normatívája pedig nem csökken. A 2010-es költségvetés "fájdalommal, de megőrzi az egyensúlyt" - mondta Gödör -, és megteremti a feltételét annak, hogy a külső körülmények javulása esetén Magyarország elsőként léphessen biztos növekedési pályára. Göndör arra bíztatta a kormányt, hogy ne vonja vissza a büdzsé tervezetét, a képviselőket pedig, hogy szavazzanak igennel a tervezetre.

Fék és gáz

"A gazdaságpolitika olyan, mint egy autó: megfelelően kell használni a gáz- és fékpedálokat" - mondta a vitában Varga Mihály, a költségvetési bizottság fideszes elnöke, aki a büdzséről a bizottságokban kialakult kisebbségi véleményt ismertette. Varga szerint a koalíció 2002 és 2006 közt nem törődött a hiánnyal, csak a gázt nyomta, 2006 után pedig csak a féket ismerte, és a bevételeket igazította a kiadásokhoz.

Varga szerint a büdzsé tervezete csak az államháztartási hiányra koncentrál, nincsenek benne kitörési pontok. A tervezett adóátrendezés szerinte nem elegendő ahhoz, hogy csökkentse a foglalkoztatási problémákat, illetve versenybe szálljon a környező országokkal. A korábbi pénzügyminiszter azt mondta, a minisztériumokon megspórolt 140 milliárd még üdvözlendő lenne, de a közösségi közlekedésből kivont 40 milliárd tönkreteszi a vasutat.

A kormány 17 milliárdot készül elvonni a gyermekétkeztetésből, miközben 41 milliárdért akar informatikai eszközöket beszerezni. "Lehet ezt populizmusnak nevezni, de ezek szerint a kormány fontosabbnak tartja az informatikai beszerzést annál, hogy a rászoruló gyerekek ingyenes étkezést kapjanak" - mondta Varga, aki szerint a válságról ugyan nem a kormány tehet, de a szocialistáknak nem volt ötletük, kezdeményezőkészségük vagy bátorságuk az érdemi cselekvéshez.

Kockázatos számok

A gyorsan változó gazdasági folyamatok miatt nehéz kiszámítani, hogy teljesíthetők-e a költségvetés fő számai - mondta a költségvetésről Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. Kovács szerint a kiadási oldal "teljes körűen megalapozott", vagyis elvileg végrehajtható, de a büdzsé bevételeinek teljesíthetősége a gazdasági helyzettől függ. Felszólalása végén Kovács Árpád elbúcsúzott a parlamenttől, mivel mandátuma 12 év után hamarosan lejár.

"A megalapozás hiányosságai és a kockázatok elégtelen kezelése folytán az előirányzatokat jelentős bizonytalanság övezi" - mondta Kopits György, a Költségvetési Tanács elnöke. A gazdasági adatok a tanács szerint egy kicsivel jobbak lehetnek jövőre, mint amivel a kormány tervez, viszont középtávon a kormány túlságosan optimistán számol - mondta Kopits, aki azt ígérte, a tanács véleményt mond majd a költségvetéshez benyújtott módosító indítványokról is.

Önfegyelmet kér Oszkó

Hihetetlen politikai önfegyelmet és elkötelezettséget igényel az a szigorú költségvetési gazdálkodás, amelyre 2010-ben kell készülni - mondta expozéjában Oszkó Péter pénzügyminiszter. A miniszter szerint rengeteg, rövid távon népszerűtlen és csak középtávon megtérülő intézkedést kell meghozni.

Oszkó szerint húsz év óta először szakítottak azzal a szokással, hogy a költségvetés tervezésénél a "tehetetlenül gördülő" kiadások szintjéhez szabták a bevételeket. E helyett előbb az adóbevételek várható mértékét állapították meg, majd ehhez szabták a kiadási oldalt. Az adócentralizáció emellett idén és jövőre is enyhe csökkenést mutat, vagyis az állam "több levegőt hagy" a gazdaságnak - mondta Oszkó.

A miniszter védelmébe vette az előre meghatározott, 3,8 százalékos hiánycélt is. "Ha valaki a hiánycél kérdését feszegeti, az a forintárfolyammal és a kamatterhekkel játszik" - reagált Oszkó Varga Mihály Fidesz-alelnök felvetésére, amely szerint érdemes lenne nagyobb hiánnyal tervezni, hogy legyen forrás a gazdaságélénkítő intézkedésekre. A miniszter szerint az évi 1200 milliárd forintos kamatteher ma nagyon kiszolgáltatottá teszi az országot, de jövőre már némileg csökkenni fog az eladósodottság.

Ehhez azonban megtakarításokra van szükség - mondta Oszkó, aki szerint jövőre jelentősen csökkennek az állami kiadások. Kifut a rendszerből a gáz- és távhőtámogatás, illetve 40 milliárd forintot várnak a helyközi tömegközlekedés átszervezésétől. A kormány a miniszter szerint önmagán végezte el a legnagyobb megatakarítást, több mint hét százalékkal vágta vissza a központi szervek kiadásait. Az önkormányzatoknak szerinte ennél kisebb, 6,7 százalék megtakarítással kell számolniuk, mintegy 120 milliárd forinttal kapnak kevesebbet.

Az Országgyűlés kedden kilenc órán keresztül vitázik a költségvetésről, majd szerdán 12, csütörtökön pedig további 9 órán át tart a büdzsé tárgyalása. A vitában kedden délután felszólalhatnak az európai parlamenti képviselők is. A Fidesz és a KDNP képviselőinek 35, a szocialistáknak 10, az MDF-es Bokros Lajosnak 2 és fél perce van. Először szólalhatnék fel a parlamentben a Jobbik képviselői: Morvai Krisztina és Szegedi Csanád összesen 7 és fél percet kapnak.