Kormányfő helyett harcost keres az MSZP

Várhatóan Mesterházy Attila lesz az MSZP miniszterelnök-jelöltje, aki ugyan eddig nem állt elő nagy víziókkal, de ügyesen manőverezik a lobbicsoportok között, és nem ijed meg egy kis politikai anyázástól. Azért eshetett rá a választás, mert a választási vereségre számító szocialisták igazából nem is miniszterelnökben, hanem ellenzéki vezérben gondolkoznak. Mesterházy számára ugyanakkor nem a legjobbkor jött, hogy tanúskodnia kellett a Zuschlag-perben, ami végigkísérheti a kampányban.

Bár hivatalosan mindenki tagadja, hogy megszületett volna a döntés az MSZP miniszterelnök-jelöltjéről, az elmúlt napokban egymás után jelentek meg hírek arról, hogy már csak idő kérdése Mesterházy Attila frakcióvezető megnevezése. Szombaton Kiss Péter, a párt alelnöke erősítette meg, hogy kedden várhatóan a szocialisták vezetése megnevezi kormányfőjelöltjét, de a konkrét személyről nem akart nyilatkozni. Az [origo] által megkérdezett MSZP-s képviselők többsége ugyanakkor biztos benne, hogy Mesterházy lesz a befutó, szerintük csak nem akarják idő előtt kitenni az ellenzék támadásainak, amelyek máris felerősödtek, miután kiderült, vallomást kellett tennie a Zuschlag-perben a bíróságon.

A korábban kiszivárgott információk szerint leghamarabb szombaton, az országos választmány ülésén nevezték volna meg a jelöltet, de az MTI információi szerint van olyan forgatókönyv is, hogy akkor csak a programvitát folytják le, a személyi kérdésekről (így az országos listáról is) csak a költségvetés november 30-i végszavazása után döntenek. A párt kongresszusa december 12-én erősíti meg a miniszterelnök-jelöltet. Ez a poszt, forrásaink szerint igazából már a választások utáni időkről szól - hiszen a közvélemény-jutatások jelentős Fidesz-győzelmet és az MSZP súlyos vereségét jelzik -, vagyis lényegében arról kell dönteni, hogy ki legyen az ellenzéki frakcióvezető.

Az általunk megkérdezett MSZP-sek véleménye megoszlik arról, hogy Mesterházy alkalmas lenne-e a feladatra. Egy részük szerint a frakcióvezető tehetséges és felkészült politikus, aki tud higgadt és megfontolt lenni, de nem riad vissza attól sem, hogy éles hangot üssön meg a vitákban. Mellette szólhat még, hogy fiatal (1974-ben született), mégis jelentős politikai tapasztalata van, az elmúlt fél évben pedig sikeresen biztosította az MSZP-frakció és az SZDSZ maradékának támogatását a Bajnai-kormány intézkedéseihez. Egy másik képviselő szerint viszont az elmúlt fél évben nem kellett sokat tenni azért, hogy a frakció támogassa a kormányt, a képviselőcsoportban uralkodó depresszió miatt már nem voltak a korábbi évekhez hasonló éles viták.

Vannak azonban olyanok, akik szerint Mesterházy nem igazán karakteres politikus, és ez a hiányossága. "Igazából nem lehet tudni, hogy ő kicsoda" - mondta egy 1994 óta a parlamentben ülő fővárosi képviselő, aki szerint a frakcióvezetőnek "nincs világos arcéle", össze sem lehet hasonlítani az 1990-es évek ismert szocialista politikusaival. Nincs például olyan szakterület, amelyre azt lehetne mondani, hogy abban Mesterházy kifejezetten járatos, pedig az MSZP megújításához karakteres emberekre lenne szükség - mondta a veterán képviselő, aki nem kívánt névvel nyilatkozni a pártja várható miniszterelnök-jelöltjéről.

Azt kritikusai is elismerik, hogy a frakcióvezető nagyon céltudatos, eltökélt abban, hogy megvalósítsa céljait. Egy tapasztalt MSZP-s képviselő szerint a kompromisszumkereső Mesterházy jól egyensúlyozott a párt különböző csoportjai közt, miközben ő maga egyik lobbihoz vagy érdekkörhöz sem tartozik. "Ebben a tekintetben Lendvai Ildikóra hasonlít" - mondta a politikus, aki szerint Mesterházy legnagyobb eredménye, hogy 2006 után kormányzati pozíció vagy komoly vidéki hátország nélkül is az első vonalban tudta tartani magát (2003 óta folyamatosan tagja az elnökségnek). Ebben segítségére lehettek jó sajtókapcsolatai is, közvetlen és készséges az újságírókkal.

"Ártatlanok"

Mesterházy 2001-ben tűnt fel a nyilvánosság előtt mint Medgyessy Péter, akkori miniszterelnök-jelölt tanácsadó testületének, a Tízek Társaságának tagja, pedig már rögtön a közgazdasági egyetem elvégzése után elkezdett a politikában forgolódni: 1997-1998-ban osztályvezető volt a miniszterelnöki kabinetirodán, ahol önéletrajza szerint EU-integrációs és gazdasági háttérelemzéseket készített Horn Gyula kormányfő számára. Közben doktori képzésre járt nemzetközi kapcsolatok szakirányon, ahol letette ugyan a záró szigorlatot, de a tudományos fokozatot máig nem szerezte meg.

Két évig projektigazgatóként dolgozott egy kommunikációs cégnél, bár ekkor is az MSZP közelében maradt: 1999-ben részt vett a Fiatal Baloldal megalakításában, aminek két évig elnökségi tagja volt. 2001-ben hozta létre az MSZP-n belül a Harmadik Hullám Platformot, aminek ma is elnöke. Velez Árpád képviselő, Mesterházy közeli ismerőse szerint a platform egy 5-6 fős baráti társaságból nőtt ki, amelynek tagjai kezdetben nem voltak párttagok, viszont tenni akartak valamit. Körbejárták az országot és néhány hónap alatt több százan csatlakoztak hozzájuk - mondta Velez.

Mesterházy 2001-ben hivatalosan is átigazolt az MSZP-hez, a platformszervezés mellett, kezdetben a parlamenti frakció kommunikációs tanácsadója lett, majd a Tízek Társaságába került. Medgyessy Péter az [origo]-nak azt mondta, új arcokat, képzett és nyelveket beszélő fiatalokat keresett, akiknek még nincs politikai tapasztalatuk, vagyis politikai értelemben "ártatlanok". A tízek közt formális feladatmegosztás nem volt ugyan, de Mesterházy főleg saját korosztályát igyekezett megnyerni, Medgyessy szerint sikerrel.

Kovács László, Szili Katalin és Mesterházy a 2002-es kampányban

Az MSZP választási győzelme után Mesterházy politikai államtitkári posztot kapott a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztériumban. Medgyessy szerint komolyan felvetődött, hogy a Külügyminisztériumba (Mesterházy máig a külpolitikát tartja kedvenc szakterületének) vagy a Honvédelmi Minisztériumba helyezzék, de végül jobbnak látták, ha ifjúsági területen marad. A korábbi kormányfő szerint a posztok elosztásánál Mesterházy "nagyon kulturáltan és szerényen viselkedett", egyáltalán nem jelentkezett az államtitkári székért.

Zuschlag árnyékában

Bár Mesterházy nevéhez az elmúlt években nem kapcsolódtak botrányok vagy korrupciógyanús ügyek, a Zuschlag János korábbi képviselő és társai ellen folyó perben többször is felmerült a neve, szerdán pedig tanúvallomást kellett tennie a bíróságon (erről itt olvashat). Több tanú is állította, hogy politikai államtitkárként személyesen járt közben azért, hogy a vádiratban szereplő egyesületek és alapítványok támogatást kapjanak. Ő ezt tagadja, de az állítások kapóra jöttek a Fidesznek, amely meg sem várta a hivatalos jelölést, máris támadni kezdte Mesterházyt mint lehetséges miniszterelnök-jelöltet. "Méltó a zuschlagok és hunvaldok pártjához" - mondta Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója, aki szerint "Mesterházy Attila személyével újra támad a Gyurcsány-Bajnai korszak".

Jánosi György korábbi miniszter a perben tanúként azt vallotta, az MSZP sport és ifjúsági munkacsoportja ellenezte Mesterházy államtitkári kinevezését. Mesterházy pedig szerdán azt mondta, az ellenzőknek épp az lehetett a problémájuk, hogy nem volt szoros kapcsolata az ifjúsági mozgalommal. Jánosi szerint Mesterházy kinevezését végül azzal ellentételezték, hogy Ocsovai Tamást nevezték ki ifjúsági ügyekkel foglalkozó helyettes államtitkárnak. Ezt Jánosi szerint Arató Gergely (ma az oktatási tárca államtitkára), Újhelyi István (ma a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára) és Zuschlag János kezdeményezték.

A minisztériumban 2003 májusától Gyurcsány Ferenc későbbi miniszterelnök lett Mesterházy főnöke, és az államtitkári székét megtartotta az első Gyurcsány-kormányban is. Ocsovai a perben azt vallotta, hogy alapvetően Mesterházy felügyelte a politikai szervezetek támogatását. Azok a minisztérium szűk vezetőségéhez - Gyurcsány, Mesterházy és Keszthelyi András, a miniszter kabinetfőnöke - fordultak támogatásért, majd a vezetőség értesítette őt, hogy kiknek kell pénzt adni. Mesterházy szerepét hangsúlyozta 2007 őszén a HVG-nek adott interjújában Topolánszky Ákos, egykori kábítószerügyi helyettes államtitkár is, aki szerint a minisztérium egyes szakterületein "a nyomásgyakorlás ipari méretekben történt". "Ilyenek voltak azok az alkalmak, amikor Mesterházy emelt hangnemben számon kért" - mondta a HVG-nek.

Gyurcsány és Mesterházy 2003 decemberében

Mesterházy erről szerdán a bíróságon azt mondta, neki sem a pályázati tevékenységgel, sem pedig az egyedi támogatási kérelmekkel kapcsolatban nem volt hatásköre. Szerinte az idejének 30-40 százaléka akkoriban valóban a lobbistákra ment el, akik elsősorban sportterületről keresték meg. Az ifjúsági pályázatokról döntő Gyermek és Ifjúsági Alapprogram (GYIA) ügyeivel szerinte Ocsovai foglalkozott, hiszen ő volt a GYIA tanácsának elnöke. Mesterházy tagadta a korábbi helyettes államtitkár állítását, hogy ő utasította volna, hogyan járjon el egyes ügyekben.

Gyurcsánnyal és Gyurcsány ellen

Mesterházy a második Gyurcsány-kormányban már nem kapott posztot, viszont frakcióvezető-helyettes lett, illetve az MSZP elnökségének tagja maradt. Ebben az időszakban nem kereste a nyilvánosságot, a parlamentben is ritkán beszélt, felszólalásai lényegében három téma körül forogtak: a sport, a külügyek és az ellenzék bírálata. Bár a nyilvánosság előtt Mesterházy támogatta a Gyurcsány-kormányt, a háttérben több képviselő szerint rendszeresen voltak konfliktusai a kormányfővel. Velez Árpád úgy emlékszik, Gyurcsány habitusa miatt nem volt konfliktusmentes az együttműködés. "Ez utólag pozitív színt ad neki" - mondta egy budapesti szocialista politikus.

Pártpolitikai kérdésekben aktív maradt, például 2008 tavaszán, a kormányoldal számára bukott népszavazás után, a pártvezetők közül Mesterházy mondta ki elsőként, hogy újra kell gondolni az SZDSZ-szel kötött koalíciót. "Én hiszek abban, hogy van lehetőség a kisebbségi kormányzásra" - mondta három nappal az előtt, hogy Gyurcsány az MSZP pártértekezletén bejelentette volna, hogy új egészségügyi minisztert jelölne a szabad demokrata Horváth Ágnes helyére. Mint kiderült, ez a lépés a koalíció végét, a kisebbségi kormányzás kezdetét jelentette.

A mai pártvezetés: Kiss, Lendvai, Szekeres és Mesterházy

Az ország egészét érintő, nagy ügyekben ugyanakkor ritkán szólalt meg, nem állt elő komoly víziókkal, jelentős társadalmi vagy gazdasági gondolatokkal. Az MSZP komoly vereségével végződött idei, európai parlamenti választások után arról beszélt, "az elmúlt éveinknek a tragédiája az volt, hogy sokszor feketében vagy fehérben láttuk a valóságot, és nem szürkében", az azonban megszólalásaiból nem derül ki, hogyan képzeli az új baloldalt. Az elmúlt hónapokban leginkább azt emlegette, hogy az MSZP vállalja a felelősséget, és megteszi a válság által megkövetelt lépéseket, de hosszabb távú tervekről nem beszélt.

Mesterházy neve, Gyurcsány idén márciusi lemondása után, lehetséges pártelnökként is felmerült, de végül kompromisszum jött létre: Lendvai Ildikó lett a pártelnök, aki egy háromfős ügyvezető testület tagjaként maga mellé vette a jelöltségtől visszalépett Kiss Pétert és Szekeres Imrét, maga helyett pedig Mesterházyt ajánlotta a frakcióvezetői posztra. A parlamenti jegyzőkönyvek tanúsága szerint Mesterházy azóta folytatja elődjének gyakorlatát, napirend előtti felszólalásaiban élesen támadja az ellenzéket és személyesen Navracsics Tibor Fidesz-frakcióvezetőt. "Mintha már az ellenzéki szerepre készülne" - mondta róla egy régi motoros szocialista képviselő.