Orbán: A gazdasági vészhelyzetet kell elhárítani

Nem fogadhatják el a magukat "nyugatosnak" tartó jobboldaliak a szélsőségeket és az erőszakot - mondta Orbán Viktor. A Fidesz elnöke egy könyvbemutatón beszélt kedden, ahol az erős magyar külpolitikát hiányolta. Orbán szerint a magyarok helye akkor is a Kárpát-medencében lesz, ha ezért a mondatért rendkívüli kormányülést hívnak össze Szlovákiában.

Orbán Viktor szerint a magyar jobboldal "nyugatos" részének nemcsak a kormányzati szélsőségek jelenségére kell határozottan nemet mondania, hanem az erőszakra is: nem fogadhatja el ugyanis azt a politikát, amely a törvényeken kívül akarja megtalálni a megoldásokat a problémákra. A Fidesz elnöke erről Martonyi János, Jeszenszky Géza korábbi külügyminiszterek és Csaba László közgazdász Helyünk a világban című könyvének keddi bemutatóján beszélt Budapesten.

A Fidesz elnöke beszédében azt mondta, a teljes önfeladás politikája ma is jelen van a magyar külpolitikában, ami szerinte elfogadhatatlan. A jövő évi költségvetés tervezetét is az önfeladás politikájának tekinti, amely valójában nem is egy költségvetés, hanem az "ország felszámolási eljárásának a tervezete".

A pártelnök szerint bármilyen küldetést fogad is el a magyarság, ha annak meg akar felelni, akkor saját magát is erőssé kell tennie. Kijelentette: a magyarság helye Európában, Közép-Európában és a Kárpát-medencében van, még akkor is, ha emiatt "az egyszerű mondat miatt Szlovákiában esetleg rendkívüli parlamenti ülést hívnak össze".

Orbán Viktor elmondta: a kötet Trianonról szóló részében a szerzők rámutatnak a magyar közgondolkodás, nemzetgondolkodás kétfajta szélsőségére és veszélyére, amit ő maga is érvényesnek érez a mai napig. Az egyik - fejtette ki - torzító hatású "szélsőség" csak a bajokat, kudarcokat veszi észre a magyar történelemben, mintha valamilyen elkerülhetetlen végzete volna ez a magyaroknak, "mintha a világ összefogott volna ellenünk".

A másik veszély úgy hangzik: "merjünk kicsik lenni", ahonnan a Fidesz-elnök szerint már csak egy lépés, hogy "merjünk egyáltalán nem lenni, (...) ne merjünk magyarok lenni". Mindkét vélemény külpolitika zsákutcába vezet Orbán szerint, mert mindkettő elfordul a valóságtól, a józan észtől, az emberektől. Szerencsére azonban - mondta Orbán - az emberek hajlamosak józanul dönteni külpolitikai kérdésekben, erre példa az uniós csatlakozásról szóló népszavazás is.

Orbán Viktor feltette azt a kérdést, vajon miért érzi úgy a polgári oldal húsz éve, hogy Nyugaton demokratikusabbnak, politikailag korrektebbnek tekintik a volt kommunistákat, mint a polgári erők képviselőit. A válasz szerinte az lehet - és ez szerinte Nyugatról nem volt érzékelhető -, hogy 1956 után Közép-Európában és főként Magyarországon az "eszmehű" kommunisták világa után eljött a "hatalomhű" kommunisták ideje, akiknek - mint mondta - teljesen mindegy, milyen eszme nevében kell gyakorolni a hatalmat, ugyanis ők nem eszmékhez, hanem a hatalomhoz hűek. Óriási hiba - jelentette ki Orbán Viktor -, hogy a Nyugat az "eszmehű" kommunisták térvesztését és a "hatalomhűek" térnyerését a nyugati értékekre való fogékonyságként értelmezte.

Orbán már korábban is beszélt a magyarországi szélsőségekről. Az Európai Néppárt elnökének október 16-i könyvbemutatóján kijelentette: Magyarországnak kétféle szélsőséggel kell megküzdenie: a radikálisokkal és a kormánnyal. A Fidesz elnöke akkor azt mondta, hogy szerinte rengeteg a dühös ember Magyarországon, és "a mi feladatunk nem kevesebb ma (...), mint a sok dühös ember indulatából fenyegető sötét érzelmek helyett kiszámítható, élhető jövőt és Magyarországot teremteni".