Laborc Sándor, a Nemzetbiztonsági Hivatal korábbi főigazgatójának személyi felelőssége, illetve a szolgálatokat korábban felügyelő két miniszter, Szilvásy György és Ficsor Ádám politikai felelőssége is "joggal vethető fel" a cigányok ellen elkövetett sorozatgyilkosságok nyomozása során elkövetett hibák miatt - állapította meg az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága által kedden elfogadott jelentés.
Ficsor Ádám már szeptember elején elismerte, hogy az NBH-nál követtek el olyan hibákat, amelyek nélkül hamarabb felmerülhetett volna a hat halálos áldozatot követelő bűncselekmény-sorozat elkövetésével gyanúsított, Debrecenben augusztus 20-én éjszaka elfogott négy férfi neve. A bizottság ezért úgy döntött, hogy él a nemzetbiztonsági törvényben biztosított jogával, és külön tényfeltáró vizsgálatot indít annak kiderítésére, hogy megfelelően működtek-e a nemzetbiztonsági szolgálatok.
A romagyilkosságokkal meggyanúsított, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő férfiak már korábban az NBH látókörébe kerültek, az NBH Hajdú-Bihar megyei kirendeltségének már 2008 elején voltak arról információi, hogy az egyik, korábban ellenőrzés alatt tartott gyanúsított fegyvereket próbál beszerezni, ezek azonban elsikkadtak az NBH-nál (a részletekről korábbi cikkünkben olvashat). A jelentés szerint az információgyűjtés megfelelően működött, de elmaradt azok értékelése, elemzése, így a hivatal nem tudott érdemi eredményt felmutatni a cigányok elleni támadások ügyében.
A bizottság szerint az NBH-nál "egyfajta kompetenciazavar volt tapasztalható" azzal kapcsolatosan, hogy kinek mit kellett volna tennie a helyi szinten feltárt információkkal. A helyzetet súlyosbította, hogy a 2007 őszén Laborc által véghezvitt átszervezések miatt jelentős személyi változások következtek be, illetve nagy volt a létszámhiány a hivatalnál. Az NBH akkor sem kezdte el a rendelkezésére álló információk újraértékelését, amikor már négy emberéletet követelt a bűncselekmény-sorozat, sőt, a hivatal munkájában "nem volt felfedezhető a hagyományos, rutinszerű munkán túli tevékenység".
A bizottság a vizsgálat alapján többek között azt javasolta, hogy felül kell vizsgálni a szélsőséges csoportok képviselőire vonatkozó intézkedési terveket, az NBH belső utasítási rendszerét. De a bizottság szerint foglalkozni kell a szakszolgálat és a honvédség állományából leszerelők utógondozásával is.
A háromfős munkacsoport - tagjai Gulyás József SZDSZ-es, Demeter Ervin fideszes, Tóth Károly MSZP-s képviselők voltak - jelentése egy titkos és egy nyilvános részből áll, utóbbit kedd este hozták nyilvánosságra. Tóth Károly, a munkacsoport MSZP-s tagja a nemzetbiztonsági bizottság ülése után újságíróknak azt mondta: vizsgálódásuk során soha nem merült fel a politikai felelősség kérdése, ezt az SZDSZ-esés fideszes többség "erőltette bele" a végleges jelentésbe.
A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája kedden este annyit közölt a jelentésről, hogy "a romagyilkosságok felderítésének titkosszolgálati hátterét vizsgáló bizottság nyilvános jelentése [...] tartalmaz olyan megállapításokat, amelyeket nem támasztanak alá a tényfeltáró jelentés minősített (titkosított) részének munkapéldányában foglaltak".
A négy, előzetes letartóztatásban lévő gyanúsított ellen összesen kilenc súlyos bűncselekmény ügyében folyik nyomozás. 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, valamint az idén február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadtak romákra. A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy ember halt meg, Nagycsécsen ketten, Tatárszentgyörgyön szintén ketten vesztették életüket.