Az Országgyűlés hétfőn ismét megszavazta Sólyom László köztárasági elnök által korábban megfontolásra visszaküldött új polgári törvénykönyvet (Ptk). A parlament 192 igen, 163 nem és 2 tartózkodás mellett fogadta el az új Ptk-t, amely várhatóan jövő májusban lép hatályba. A képviselők - a köztársasági elnök javaslatai alapján - több módosítást is elfogadtak.
A parlament először szeptember 21-én fogadta el a Ptk-t, akkor eggyel kevesebb 191 képviselő támogatta az új magánjogi kódexet, mint a hétfői szavazáson. Sólyom László köztársasági elnök nem írta alá és nem hirdette ki az új Ptk.-t, hanem október 13-án megfontolásra visszaküldte a törvényhozásnak. Így az Országgyűlésnek újra szavaznia kellett a törvényről.
A múlt héten több ponton is változtattak a törvényen. Megváltoztatták többek között az alapítványokkal, a joggal való visszaéléssel, a belátási képesség hiányával, a testvérnek testvér vér szerinti leszármazottjával kötött házasságával, a társasházi tulajdonnal, az ingatlan-nyilvántartással és a haszonélvezeti jog megváltásával kapcsolatos szabályokon. Az elévüléssel és a foglalóval kapcsolatos egyes részletszabályok tekintetében azonban nem osztották a köztársasági elnök álláspontját.
Az államfő amikor visszaküldte a törvényt, többek között azt írta, hogy a polgári törvénykönyv kiemelkedő jelentőségű, a mindennapi életben leggyakrabban alkalmazott jogszabály, ezért minden részletében átgondolt, időtálló törvénynek kell lennie. A kihirdetésre megküldött Ptk. azonban Sólyom szerint ezeknek a követelményeknek nem felel meg.
Sólyom László arra is felhívta a figyelmet, hogy röviddel a törvény elfogadása előtt több mint kétszázharminc, jelentős részben érdemi módosítást tartalmazó javaslatot nyújtottak be, melyet az Országgyűlés a zárószavazás előtt alig egy órás vitát követően elfogadott. Az államfő szerint az ilyen törvényhozási eljárás eleve nem alkalmas arra, hogy hibáktól és ellentmondásoktól mentes polgári törvénykönyv születhessen. (A köztárasági elnök kifogásairól itt olvashat részlétesen.)
Az új Ptk. az élet számtalan területét szabályozza, szó szerint a születéstől a halálig. Megalkotására azért volt szükség, mert a jelenleg hatályos törvénykönyv eredeti változatát még 1959-ben fogadták el, egy olyan korban, amikor a magánjogi viszonyokat minimális szintre szorították - például erősen korlátozták a magántulajdont. Az elmúlt évtizedekben számtalanszor módosították, de így is elavult volt már (a Ptk. legfontosabb újításairól itt olvashat).