Tíz az egyhez egy szökevény esélye az első két évben

A magyar rendőrség által körözött emberek 80 százalékát egy, 92 százalékát két éven belül elfogják, akár Magyarországon, akár külföldön bujkálnak. Az ORFK körözött emberek felkutatásával foglalkozó munkatársa szerint a szökésben lévők többsége nem is próbálja elhagyni az országot, külföldre menekülni pedig lutri. A szökevények úti célját leginkább az befolyásolja, hogy melyik országról pletykálják azt, biztonságos. Abba azonban nem gondolnak bele, hogy egy thaiföldi börtönnél még egy magyar is jobb.

Karácsony másnapján, szombaton egy andorrai szállodai szobában fogták el Farkas Péter szökésben lévő korábbi olimpiai bajnok birkózót. Farkast tavaly novemberben ítélték első fokon öt év börtönre kábítoszerrel való visszaélés miatt, de ő még az ítélethirdetés előtt megszökött a bíróságról. Decemberben büntetését ötről hét évre súlyosította a másodfokú bíróság.

Tavaly december elején európai elfogatóparancsot adtak ki Farkas ellen. A sajtóban többször felmerült, hogy esetleg Thaiföldön van, de a rendőrség szerint az elmúlt egy hónapban Valenciában élt, a testvére jogosítványát használta. Farkast az andorrai rendőrség nemzetközi együttműködési csoportja fogta el. A rendőrség szerint a nyomozás során titkosszolgálati eszközöket is alkalmaztak. (Farkas Péter elfogásáról bővebben itt olvashat.)

Tóth Gábor budapesti rendőrfőkapitány az elfogás bejelentésekor nem erősítette meg azokat a híreket, hogy az olimpikon korábban Thaiföldön bujkált volna és arról sem beszélt, hogy mióta tartózkodott Spanyolországban. Annyit azonban elmondott, hogy a rendőrség valamivel több, mint egy hónapja tudta, hogy Farkas Spanyolországban bujkál, de karácsony másnapjára "tudták behatárolni, hogy egy adott időpontban egy konkrét helyen fog tartózkodni".

Bár nem Farkas Péter az egyetlen magyar, aki a törvény elől menekülve külföldön igyekszik kibekkelni szabadságvesztésének elévülését, a rendőrség szerint arról nincs adat, hogy mennyi magyar próbál köddé válni és hová tűnnek. "A körözöttek jelentős része itthon van, aránylag kevés távozik külföldre, és általában őket is haza tudjuk hozni" - állította az [origo]-nak Szőgyényi Zoltán, az ORFK bűnügyi koordinációs osztályának vezetője. Az alezredes és kollégái egyebek mellett körözött emberek felkutatásával foglalkoznak.

Jelenleg közel 24 ezer körözés van érvényben, amelyet magyar hatóságok adtak ki, de egy ember ellen akár többet is kiadhatnak. Körözés sokféle lehet, ki lehet adni eltűnés miatt, olyan esetekban, amikor a tartózkodási hely megállapítását kéri a hatóság, és a - Farkas Péter ellen kiadotthoz hasonló - elfogató parancsok is ide tartoznak. Az alezredes nem tudott pontos adatot közölni arról, hogy a 24 ezer esetből mennyi az európai és mennyi a nemzetközi körözés.

Ha felmerül, hogy a keresett személy az Európai Unió valamely tagállamában tartózkodhat, a magyarországi elfogató parancs mellett az EU-ra kiterjedő európai elfogatóparancsot is kiadják. Ez a Schengeni Információs Rendszeren keresztül azonnal eljut a térség igazságügyi és bűnüldöző hatóságaihoz. Ha az merül fel, hogy a keresett ember az unión kívülre távozott, akkor jön a harmadik körözés, a nemzetközi elfogató parancs - magyarázta a nemzetközi keresés egymásra épülő szakaszait Szőgyényi.

"Ha felmerül egy konkrét, Európai Unión kívüli ország neve, megvizsgálják, hogy van-e az adott országgal kiadatási egyezmény. Ha nincs, még mindig ott van az úgynevezett viszonosság jogintézménye, amely egyezmény hiányában is lehetővé teszi a kiadatásra vonatkozó egyedi döntést" - magyarázta az eljárást az alezredes. Kiadatási ügyekben egy-egy ország nemzetközi egyezmény vagy viszonosság hiányában is együtt tud működni Magyarországgal - írta az [origo]-nak a kiadatásokról az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM). Az IRM szerint az uniós országok között olyan egyezmény is érvényben van, amely alapján két vagy több tagállam közös nyomozó csoportot hozhat létre azért, hogy együtt nyomozzon.

Az alezredes szerint a nemzetközi közös munkára kitűnő, nagy nemzetközi sajtóvisszhangot kapott példa a közelmúltból Roman Polanski esete, akit 29 év után vettek őrizetbe a svájci hatóságok az amerikai hatóságok által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján (erről bővebben itt olvashat). Hasonlóan legendás magyar példákról a rendőrség biztonsági okokra hivatkozva nem beszélt.

Nem lehet eltűnni a térképről

A Magyarországról elmenekülő emberek többsége azért választja a szökést, mert itthon szabadságvesztés várná. A börtönbüntetéssel végződő ügyekben 3-20 év közötti az elévülési idő, de vannak olyan bűncselekmények, amelyek sohasem évülnek el. Három év elévülés jellemző például a kisebb értékű lopásokra, míg a 20 év az emberöléseknél fordul elő. Soha nem évül el viszont például az emberölés minősített esete, a háborús bűncselekmény és a terrorcselekmény.

Szőgyényi szerint úti céljuk kiválasztásában hat a szökevényekre a közvélekedés. A második világháború után például Dél-Amerikát tartották ideális célpontnak, mert sok náci bűnös telepedett le Argentínában, ahonnan a nácivadászok a mai napig hoznak elő nagypapa korú bűnözőket.

A rendőrség regisztrálja ugyan, hogy hol fogják el a körözött embereket, de az elfogások helyéről nem vezet statisztikát. Az alezredes arra a kérdésre, hogy mely országok a Magyarországról távozók legfőbb célpontjai, nem válaszolt. Részben a statisztika hiánya miatt, részben pedig azért, mert ha megnevezné azokat az országokat, amelyekkel nehezebben jut dűlőre a rendőrség, megnehezítené a bűnüldözők és megkönnyítené a keresettek dolgát, és így tulajdonképpen a másik oldalnak segítene - tette hozzá.

Az IRM - nyilvántartás hiányára hivatkozva - szintén nem adott választ arra a kérdésre, hogy melyek a szökésben lévő magyarok legfőbb célországai.

Szőgyényi szerint az ország elhagyása "nagy lutri, nagyon kétesélyes, hogy sikerül valakinek kihúznia magát a büntetés alól". Mint mondta, nem is különösebben kifizetődő, mivel az összes Magyarországon indított körözés 80 százaléka egy, 92 százaléka két éven belül sikerrel zárul, és mivel a statisztikába az országhatáron túl elfogottak is beletartoznak, nincs sok esélye annak sem, aki meglép.

Mindezek mellett a bűnözőket, gyanúsítottakat sehol nem nézik jó szemmel, de az alezredes szerint van más nyomós érv is, ami a szökés ellen szól: "ha valaki választhat, hogy magyar vagy thai börtönben akar ülni, akkor szerintem mindenképpen jobban jár egy magyar börtönnel".