Bár éjszaka még lelkesen nyilatkozott a tárgyalások állásáról a klímakonferencián elnöklő Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök, délelőtt egyre borúsabbá váltak a kilátások. Már az is fennakadásra utalt, hogy a reggel kiadott programban még az szerepelt, hogy a résztvevő országok vezetői 10 órakor kezdik ülésüket, amelyen felszólalnak a legfontosabb államok irányítói, ez azonban csak délben kezdődött el.
Addig nem sok információ szivárgott ki, bár Nicolas Sarkozy francia elnök újságíróknak arról beszélt, hogy Kína továbbra is keményen ragaszkodik álláspontjához, amely szerint nem akarja megengedni, hogy mások ellenőrizhessék, miként hajtja végre saját gázkibocsátás-csökkentési vállalásait. A délben megkezdődött beszédek tovább erősítették azt a képet, hogy a megállapodás még messze van. Nem fog egy angyal leszállni az égből, és megoldani azt, ami a tárgyalóknak nem sikerült egészen mostanáig - mondta Lula de Silva brazil elnök, és a magyar delegáció egyik tagja nagyjából ezzel egy időben küldött egy olyan üzenetet az [origo] tudósítójának, hogy nem látszik még a fény az alagút végén.
A brazil elnök előtt Ven Csia-pao kínai miniszterelnök azt bizonygatta, hogy országa saját akaratából vállalta a károsanyag-kibocsátás csökkentését, és ezt végre is fogja hajtani, külső ellenőrzés nélkül is. Ezzel jelezte, hogy nem fognak engedni, bár egy alacsonyabb szintű kormányzati tisztviselő csütörtöki nyilatkozatából még arra lehetett következtetni, hogy talán beadják a derekukat, és ezzel elhárul az egyik legfontosabb akadály a koppenhágai megállapodás elől.
A nap leginkább várt beszéde Barack Obama amerikai elnöké volt. Ő sokáig lebegtette, hogy egyáltalán részt vesz-e a konferencia zárónapján, és végül épp azzal indokolta a Fehér Ház a megjelenését, hogy úgy látták, van lehetőség egy globális megegyezésre a klímaváltozás elleni harcról. Obama beszédéből azonban úgy tűnt, hogy továbbra is távol van a megállapodás, és ezért az amerikai elnök burkoltan Kínát tette felelőssé. Nem konkrétan nekik címezte a kritikáját, de arról beszélt, hogy a fejlődő országoknak is vállalniuk kell bizonyos kötelezettségeket, például azt, hogy átláthatóvá teszik azt, miként hajtják végre a saját kibocsátáscsökkentési céljaikat. Szerinte nem lehet aláírni egy olyan egyezményt, amelyben nem lehet tudni, hogy mit vállal a másik, mert akkor az csak egy üres papír lesz.
Ez egyértelmű utalás volt arra, amiről a kínai miniszterelnök beszélt nem sokkal korábban, és így úgy tűnik, hogy a klímacsúcs zárószakasza némileg leegyszerűsítve egy Kína-USA állóháborúvá fajult. Az Egyesült Államok azt mondja, hogy addig nem hajlandó aláírni semmilyen megállapodást, amíg a kínaiak nem egyeznek bele, hogy ellenőrizni lehessen, valóban végrehajtják-e gázkibocsátásuk visszafogására vonatkozó vállalásukat. Az amerikaiak ugyanis attól tartanak, hogy ellenkező esetben előfordulhat, hogy Kína nem teljesíti ígéretét, és gazdasági versenyelőnyhöz jut az USA-val szemben.
Kína viszont azt mondja, hogy a szuverenitását sértené az, hogy mások ellenőrzik az ő saját maga által vállalt ígéreteinek teljesítését, ráadásul értékes gazdasági információkhoz juthatnak a konkurensei.
További részletek az OzoneNetwork helyszíni tudósítójától a TV csatornán és a www.ozonenetwork.hu weboldalon.