Elnök nélkül maradt az Állami Számvevőszék

Nincs elnöke szerdától az egyik legfontosabb állami ellenőrző szervezetnek, az Állami Számvevőszéknek, amely ugyan néhány hónapig nagyobb gond nélkül működhet elnök nélkül, de jövő év végén már jelentkezni fognak a nehézségek. Az elnökválasztáshoz kétharmados többségre lenne szükség, és a két nagy párt egyet is ért abban, hogy ismét Kovács Árpád jelenlegi elnök kapjon megbízást. A szocialisták azonban egyúttal alelnököket is választanának, míg a Fidesz kivárna ezzel.

Szerdán lejár az Állami Számvevőszék elnökének Kovács Árpádnak a 12 éves mandátuma, a parlamenti pártok pedig egyelőre nem jutottak megállapodásra arról, hogy újraválasszák-e vagy valaki mást jelöljenek a helyére. Az állam működését ellenőrző legfontosabb intézménynek már 2001 óta nem választottak alelnököket, így szerdától egyáltalán nem lesz választott vezetője.

Ez rövid távon még nem okoz nagyobb problémát, hiszen az Állami Számvevőszékről szóló törvény értelmében a hivatalt vezető főtitkár is jogosult ellenjegyezni a központi költségvetés hitelfelvételeit (ezt az ÁSZ-elnöknek minden esetben meg kell tennie), a költségvetést az apparátus véleményezheti. Bár a főtitkár nem nevezhet ki vagy menthet fel vezetőket, az ÁSZ saját szabályzata meghatározza, hogy kinek kit kell helyettesítenie, ha például egy osztályvezető nyugdíjba vonulna.

Az ÁSZ tájékoztatása szerint Kovács Árpád már jóváhagyta a 2010-es ellenőrzési tervet, így egyelőre ez sem okoz gondot. A főtitkár azonban a törvény szerint nem dönthet a következő ellenőrzési tervről, nem hagyhatja jóvá az ÁSZ éves jelentését, illetve nem képviselheti a számvevőszéket az Országgyűlés ülésén. Az elnök hiánya tehát leghamarabb 2010 végén - a költségvetés és a zárszámadás tárgyalásakor - fennakadásokat okozhat, 2011 elején pedig - ellenőrzési terv hiányában - megbéníthatja az ÁSZ működését.

Kétharmad kellene

Az ÁSZ-törvény értelmében az ÁSZ elnökét és alelnökeit az Országgyűlés kétharmados többséggel, 12 évre választja, megbízatásuk lejártával újraválaszthatók. A törvény arról is rendelkezik, hogy az ÁSZ-elnök legfeljebb 70 éves koráig töltheti be posztját. Kovács Árpád 1948-ban született, tehát kilenc év múlva, 2018-ban éri el a korhatárt. Ezt a rendelkezést kétharmados többséggel módosítani lehetne ugyan, de nem feltétlenül kell: Kovácsot úgy is újra lehetne választani, hogy csak kilenc évig marad a posztján.

Korábban a Népszabadság meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, a szocialisták Fazakas Szabolcs korábbi MSZP-s európai parlamenti képviselőt, az EP költségvetési ellenőrzési bizottságának előző elnökét szerették volna ÁSZ-elnöknek, de a Fidesz nem ment bele, hogy szocialista politikus legyen az elnök. Ennek a sikertelen kísérletnek lehet a következménye, hogy Bajnai Gordon miniszterelnök november végén Fazakast jelölte az Európai Számvevőszék magyar tagjának.

A parlamentben egy eseti bizottság feladata, hogy jelölteket állítson az ÁSZ-elnöki és alelnöki posztjaira. A testület zárt ülése a parlamenti honlap tanúsága szerint mindössze 11 percig tartott, és eredménytelenül zárult. Abban ugyan elvileg kompromisszum alakult ki, hogy Kovács Árpád jelenlegi elnököt jelöljék újra, de a többi vitás kérdést nem tudták rendezni.

Politikus alelnökök

A szocialisták ugyanis - mint ezt Kovács Tibor, a testület MSZP-s elnöke az ülés után azt mondta - ragaszkodnak ahhoz, hogy az elnök mellett két alelnököt is válasszanak. Az egyik alelnöki posztra az MSZP Göndör Istvánt szocialista frakcióvezető-helyettest javasolta, míg a másik posztot átengedték volna a jobboldalnak. A Népszabadság szerint Latorcai János, a gazdasági és informatikai bizottság KDNP-s elnöke lehetett volna a másik alelnök-jelölt, Tállai András, a testület fideszes alelnöke azonban az [origo]-nak azt mondta, nem hangzott el a kereszténydemokrata politikus neve.

A törvény szerint olyan személy nem lehet az ÁSZ elnöke vagy alelnöke, aki a jelölés előtti négy évben tagja volt a kormánynak, vagy politikai párt országos vezetője volt. Bár Göndör 1994 óta szocialista képviselő, formailag lehetne az ÁSZ alelnöke, hiszen sem a pártvezetésnek, sem a kormánynak nem volt tagja. Latorcai esetében azonban - ha valóban jelölni akarták volna - módosítani kellett volna az ÁSZ-törvényt, mert ő jelenleg is a KDNP országos választmányának elnöke.

Tállai az [origo]-nak azt mondta, a szocialisták "mondvacsinált okkal" hátráltak a megegyezés mögül, amikor össze akarták kötni az elnök és az alelnökök megválasztását, hiszen az elmúlt években "senki nem hiányolta az alelnököket". A képviselő szerint be kell tartani a helyes sorrendet, és előbb Kovács Árpádot kellene újraválasztani, amiben a Fidesz is partner lenne.

Kovács Tibor, a testület MSZP-s elnöke a novemberi ülés után elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Fidesz csak az ÁSZ-elnök személyéről akar megegyezni, és csak az új kormány beiktatása után tenne javaslatot az alelnökökre. Szerinte a fideszes képviselők "arrogáns hozzáállása" miatt értelmetlen a bizottság összehívása mindaddig, amíg a Fidesz nem változtat álláspontján. Az [origo] kedden kereste Kovács Tibort, de ő azt üzente: nem kíván nyilatkozni, amíg nincs érdemi fejlemény az ügyben.