Kilencmázsányi irattól függ a Kulcsár-ügy sorsa

Várhatóan csak tavaszra dől el, hogy teljesen újra kell-e kezdeni a Kulcsár-ügy tárgyalását, mivel az erről döntő bíróságnak kilenc mázsa iratanyagon kell átrágnia magát. A kiszivárgott információk szerint az ügyészség ezt szeretné, pedig az ügy kirobbanásától 5 év telt el, mire megszületett az első fokú ítélet. Egy büntetőbíró szerint óriási presztízsveszteség lenne, ha még egyszer neki kellene futni az ügynek, a másodrendű vádlott védője szerint viszont nyilvánvaló hibákat követett el az első fokon eljáró bíróság, ezért ezt nem lehet megúszni.

Egy napig tartott, mire a Kulcsár-ügy összes anyagát átvette a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla - mondta az [origo]-nak Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője. Az ügyben összegyűlt iratanyag csaknem kilenc mázsát - az átvétel során lemérték, egészen pontosan 874 kilogrammot - nyom, ezen belül több mint 530 kötetet tesz ki a nyomozati anyag, a jegyzőkönyvek, az ügyfélkimutatások, a bűnjelek.

Az ítélőtáblánál első lépésként kijelölik, hogy melyik bírói tanács kapja meg az ügyet. Mivel egy szobányi anyagról van szó, ezért várhatóan több hónapig eltart majd, mire a bírói tanács teljes körűen felülvizsgálja az elsőfokú eljárás anyagát, így tavasz előtt aligha tűznek ki másodfokú tárgyalást. "Csak az elsőfokú eljárást lezáró ítélet 930 oldal hosszú" - érzékeltette az átnézendő anyag mennyiségét a kollégiumvezető.

A másodfokú bíróság gyakorlatilag háromféleképpen dönthet: helybenhagyhatja az elsőfokú ítéletet, megváltoztathatja azt, vagy hatályon kívül helyezheti, egyben új eljárásra utasítva az elsőfokú bíróságot. "A vádlottak számától függetlenül újra kell kezdeni első fokon az ügyet, ha a törvény alapján erre a döntésre jut a másodfokú bíróság" - mondta Czine Ágnes arra a felvetésre, hogy sokvádlottas, nagy jelentőségű ügyek viszonylag ritkán kerülnek vissza első fokra.

Hamarosan kiderül, az ügyészség újrázna-e

A múlt pénteken a Népszabadság írt arról az eljárásban érintett, meg nem nevezett ügyvédekre hivatkozva, hogy a Budapesti Fellebbviteli Főügyészség azt indítványozta az ítélőtáblánál: a brókerbotrány valamennyi vádlottja esetében helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítéletet. Az MTV Híradó hétfőn viszont már arról számolt be, hogy a főügyészségi indítványban csak részbeni hatályon kívül helyezés szerepel, vagyis csak a korábbi ítélet egyes részeit vizsgálnák felül.

Sódor István, a fellebbviteli főügyészség vezetője nem árulhatta el kérdésünkre, hogy valóban az ügy elsőfokú újratárgyalását javasolták-e, mert ezt addig nem hozhatják nyilvánosságra addig, amíg erről nem értesítették a vádlottakat. Sódor azt megerősítette, hogy az iratokat hétfőn megküldték az ítélőtáblának.

A Kulcsár-ügyben elítélt egyik vádlott névtelenséget kérő ügyvédje az [origo]-nak azt állította, hogy nem hivatalosan, ügyészségi forrásból úgy tudja, az ügyészség valóban újra első fokra utaltatná vissza az ügyet. A fellebbviteli ügyészség egyik ügyésze erre nevének elhallgatását kérve annyit mondott: az általunk idézett ügyvéd nem jár messze az igazságtól. Az ítélőtábla várhatóan pár napon belül értesíti a érintetteket, így kiderül, a kiszivárgott információknak megfelelően tényleg újrakezdené-e az ügyet az ügyészség.

Az ítélethirdetést hallgatják a vádlottak

A 2003-ban kipattant brókerbotrányban 2008 augusztusában született meg az elsőfokú ítélet, a 23 vádlott közül kettőt mentettek fel, a többieket bűnösnek találták sikkasztás, pénzmosás, okirat-hamisítás, illetve más vagyon elleni bűncselekményekben. Heten kaptak letöltendő szabadságvesztést - köztük az ügy kulcsszereplője, Kulcsár Attila nyolc év börtönbüntetést -, és nyolc vádlottra róttak ki vagyonelkobzást összesen csaknem 1,7 milliárd forint értékben. (Az elsőfokú ítéletről szóló cikkünket itt elolvashatja.)

Mindent elölről

Ha a másodfokú bíróság - a Kulcsár-ügyben a Fővárosi Ítélőtábla - úgy döntene, hogy hatályon kívül helyezi az elsőfokú ítéletet és meg kell ismételni az eljárást, akkor az egész bizonyítási eljárásnak - a legelső megtartott tárgyalási naptól kezdődően - elölről neki kell állni. Ismét meghallgatják a vádlottakat, a tanúkat, számba veszik a korábban összegyűjtött adatokat, de bármilyen új bizonyítékkal is elő lehet állni. A büntetőeljárási törvény alapján a másodfokú bíróságnak kell iránymutatást adni arra nézve, hogyan tárgyalják újra az ügyet.

Ha az ítélőtábla nem utalná vissza az ügyet, hanem másodfokon új ítéletet hozna, akkor bizonyos esetekben kötné a súlyosítási tilalom, vagyis nem róhatna ki az elsőfokúnál keményebb ítéletet. A megismételt eljárásban azonban nincs ilyen korlát, így végül akár a korábbinál súlyosabb büntetés is kiszabható. Sőt, az is előfordulhatna ebben az esetben, hogy még a korábban felmentett vádlottak esetében is elmarasztaló ítélet születik a megismételt eljárásban.

Súlyos presztízsveszteség lenne, ha az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyeznék és az egész eljárást elölről kellene kezdeni - jelentette ki az [origo]-nak egy nevének elhallgatását kérő büntetőbíró. A kiszivárgott ügyészségi információk szerint a Kulcsár-ügyben megalapozatlanságra hivatkozva indítványozta az ügyészség, hogy első fokon kezdjék újra az ügyet. A büntetőbíró szerint ez azt jelenti, hogy olyan súlyos gondok voltak a korábbi eljárással, amit képtelenség másodfokon korrigálni, mert ezek döntő módon kihatottak a megszületett ítéletre.

Kerék védője is megismételtetné az eljárást

A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottját, Kerék Csabát, a Britton cégcsoport egykori vezetőjét első fokon bűnösnek találták sikkasztás, pénzmosás és magánokirat-hamisítás büntettében. Nem is tudok elképzelni más megoldást, mint a teljes hatályon kívül helyezést és az eljárás újrakezdését - mondta az [origo]-nak Ruttner György, Kerék védője. Szerinte ugyanis az elsőfokú eljárásban súlyos eljárási hibák történtek, és az ítéletben is olyan hiányosságok, vannak, amelyeket nem lehetne orvosolni a másodfokú eljárásban sem.

Mint mondta, több ponton súlyos ellentmondás van a szóban kihirdetett ítélet és annak írásba foglalt változata között. "A kihirdetett ítéletben szerepel például olyan vagyonoknak az elkobzása, ami a szóbeli kihirdetésből elmaradt, ráadásul olyan cégeké és személyeké, amelyek-akik részt sem vehettek az ügyben" - mondta az ügyvéd, kiemelve, hogy nem az ő védencét érintő eltérésekről van szó.

Ruttner szerint védencét, Kerék Csabát egy megismételt eljárásban felmentenék, mert már az is megalapozatlanná teszi az ítéletet, hogy az egész bizonyítást Kulcsár Attila vallomására építették. "Kulcsár folyamatosan változtatta a nyomozás során, hogy kire nézve tesz terhelő vallomást, majd a bíróság előtt egyáltalán nem szólalt meg, így nem volt lehetőség összevetni az állításait másokéval. Önkényes volt, hogy a folyton változtatott vallomásai közül éppen mikor melyiket veszik alapul, ez is teljesen megalapozatlanná teszi az ítéletet" - tette hozzá.