Év végi összefoglaló - sertésinfluenzából H1N1-járvány

Mexikóból indult, de rövid idő alatt az egész világon elterjedt a kezdetben sertésinfluenzának, majd új típusú influenzának, végül röviden csak H1N1-nek nevezett betegség. Mint kiderült, ez a vírus az, amelyre az orvosok már régóta számítottak: az új influenza világjárvány, ami azonban korántsem olyan veszélyes, mint az 1918-as spanyolnátha volt. Itthon hamar sikerült védőoltást előállítani, de az oltást bizalomhiány, szakmai és politikai viták, rémhírek és akadozó terjesztés is hátráltatja.

"Egy eddig ismeretlen, emberről emberre terjedő mutáns influenzavírus fertőz Mexikóban és az Egyesült Államok déli részén" - írta az [origo] idén április 25-én, miután a világsajtóban megjelentek az első hírek az akkor még sertésinfluenzának nevezett betegségről. A március közepén, Mexikó középső részén felbukkant betegség gyorsan terjedt, április végére több mint ezer embert fertőzött meg, akik közül 80-an meghaltak.

A mexikói hatóságok megpróbálták megállítani a járványt: bezárták az iskolákat, zárt kapuk mögött rendezték a futballmeccseket és arra kérték az embereket, hogy kerüljék a kézfogásos és puszilkodós üdvözlési formákat. A vírus azonban gyorsan terjedt, április utolsó napjaiban már Kanadából, Spanyolországból, Izraelből és Új-Zélandról is jelentettek gyanús eseteket. Bekövetkezett, amire az infektológusok régóta számítottak: az óceánok átszelő repülőgépjáratokkal a vírus is utazott a kontinensek közt, és ez az első napokban-hetekben komoly pánikot keltett.

Forrás: AFP

Magyarországon viszonylag hamar elkezdték a felkészülést, május 6-án már egy vírusminta is megérkezett az Egyesült Államokból, hogy annak segítségével védőoltást fejlesszenek ki. Az első beteg május végén jelent meg: az ekkor már új típusú influenzaként vagy H1N1 vírusként emlegetett betegséget egy New Yorkból érkezett brazil férfi szervezetében mutatták ki Egerben. Az első kisebb járványgóc nyár elején egy budapesti irodaházban alakult ki, július végén meghalt az első H1N1-fertőzött magyar beteg, akinek azonban más, krónikus betegsége is volt.

Az első H1N1-vakcinával június közepén állt elő a Novartis svájci gyógyszergyár, majd néhány nappal később a magyar Omninvest Kft. is bejelentette, hogy már a gyártósoron van az új vakcina. Mire az első vakcinákat tesztelni kezdték, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint 44300-an kapták el az új típusú influenzát, és 180-an haltak bele a betegségbe. Alig egy hónappal később pedig a WHO felhagyott a betegek számlálásával. Addigra a betegség már a világ 140 országában jelent meg.

Forrás: AFP

A szeptemberi iskolakezdéssel új lendületet kapott az újinfluenza-járvány. Először egy csepeli iskolában bukkant fel a betegség, ami 110 embert döntött le a lábáról, az intézményt be kellett zárni. Szeptemberben több más iskolában is kialakultak hasonló járványgócok. A hazai gyártású védőoltás szeptember végére kapott engedélyt, de ekkor még viszonylag kevesen érdeklődtek iránta: az oltásról előbb szakmai, majd politikai vita alakult ki (utóbbi főleg a gyártó cég offshore tulajdonosi háttere miatt), illetve rémhírek is terjedni kezdtek, például az oltással a bőr alá ültetett chipekről. Az oltással szembeni bizalmatlanságot erősítette, hogy Németországban kiderült, más, kevésbé kockázatos oltóanyagot rendeltek a hadsereg és a kormány részére, mint amivel a lakosságot oltják.

A legkomolyabb vitát az váltotta ki, hogy szabad-e beoltani a terhes nőket. Falus Ferenc országos tiszti főorvos már október elején azt mondta, elsőként a várandós anyákat kellene beoltani, mert rájuk különösen veszélyes a betegség. Az Infektológiai Szakmai Kollégium azonban úgy vélte, a hazai gyártású oltóanyag nem alkalmas terhes nők és kisgyerekek oltására, mert annak mellékhatása magas láz is lehet. A gyakorlat végül az oltáspártiakat igazolta, hiszen kiderült, hogy a betegség valóban nagyon veszélyes a terhes nőkre, legutóbb szerdán halt meg Győrben egy kismama a fertőzés miatt.

Forrás: AFP

Az oltással szembeni bizalmatlanság akkor változott meg, amikor október végén súlyos járvány tört ki Nyugat-Ukrajnában. Három hét alatt több mint másfél millió ember betegedett meg influenzában, a halálos áldozatok száma pedig elérte a 344-et. A hírek hatására Magyarországon is megnőtt az érdeklődés a védőoltás iránt, de a megnövekedett igényeket az elosztórendszer képtelen volt ellátni. December közepére Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint a lakosság mintegy negyede már beoltatta magát, ami már lassítja a járvány terjedését.