Az MSZP is csúsztatással indít

November eleje óta terjeszti a kormány "MSZP támogatásával" elért sikereit bemutató füzetét a szocialista párt. A kiadvány köszöntőjét író MSZP-elnök több pénzt talál a zsebünkben, mint amennyi tényleg lesz, a távhődíjak csökkentésénél különböző számokat mos össze, de a borsúra a banki hitelesek helyzetének bemutatásánál is elhallgatja a valóságot. A párt szóvivője szerint a kiadvány még nem a kampány része, de mutatja, hogy milyen magatartást követ majd az MSZP.

Enyhítjük a válságot, enyhítjük a terheket címmel november elejétől terjeszti kampányfüzetét az MSZP. A párt terve az, hogy december közepéig minden magyar háztartáshoz eljuttassa a nyomtatványt. A kiadvány a kormány és az MSZP válságkezelő intézkedéseit mutatja be. A szocialista pártot helyezi előtérbe, többször olvasható benne "az MSZP támogatásával a kormány" szófordulat, a kiadvány első lapjain előbb olvasható Lendvai Ildikó pártelnök levele, mint Bajnai Gordon kormányfőé, bár ezt Nyakó István MSZP-szóvivő "a kormányfő gáláns magatartásával" magyarázta.

Lendvai és Bajnai elsősorban a válságkezelő intézkedéseket sorolja levelében, Bajnai nagyobb általánosságokban ír "a katasztrófa elkerüléséről". A kampányfüzetben a politikusok bevezetői után konkrét intézkedéseket sorolnak fel, négy országos témakörre és egy Budapestről szóló részre bontva. A kiadvány adatokkal igyekszik alátámasztani a kormány válságenyhítő intézkedéseit, a többi párttal egyáltalán nem foglalkozik.

Másfél havi fizetéssel többet kapunk?

Az első rész a jövedelemadó januári csökkentéséről szól: a személyi jövedelemadó sávhatára 1,9 millióról 5 millióra növekszik január 1-jétől, az alsó kulcs 18-ról 17 százalékra, a felső kulcs 36-ról 32 százalékra csökken, eltörlik az évi 6 millió forint feletti fizetést terhelő 4 százalékos különadót. A szuperbruttosítás bevezetésével azonban adóalapunk a bruttó bér és a munkaadói járulék összege lesz.

Lendvai bevezetőjében azt írta, hogy "jövőre másfél havi fizetéssel többet vihet haza egy átlagos kereső". Bár Lendvai ezt nem mondja ki, feltehetően itt a nettó bérről beszél, hiszen azt lehet hazavinni. Az adóváltozás után - a Pénzügyminisztérium adókalkulátorával és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2009-re számított, havi 197 ezer forintos, átlag bruttó bérével számolva - jövőre, az idei év második félévéhez képest 144 ezer forinttal többet fog hazavinni egy átlagkereső, ami jelentős különbség, de messze elmarad a Lendvai által említett, körülbelül 204 ezer forintnyi különbségtől. A 144 ezer forintba nem számoltunk bele különböző megszerezhető adókedvezményeket, igaz, ezt Lendvai sem teszi.

Ráadásul minél kevesebbet keres valaki az átlaghoz képest, annál kevesebbet nyer. Például egy bruttó 180 ezret kereső már csak évi 96 ezer forinttal többet vihet haza, 150 ezres bruttónál pedig 30 ezer forint a különbség, holott a kampányfüzetben az olvasható, hogy az adózók mintegy 90 százalékára igaz Lendvai állítása.

Hány embernek lesz olcsóbb a távhő?

"A távfűtés áfájának csökkentésével több mint kétmillió ember rezsiköltsége lesz alacsonyabb, évi 40-50 ezer forinttal" - olvasható Lendvai köszöntőjében. A kiadvány hetedik oldalán látható diagram szerint egy átlagos budapesti lakás éves távhőköltsége 2009 szeptemberében 231 ezer forint volt, 2010 januárjára ez 185 ezer forintra csökken.

Lendvai szövegéből érthetetlen, hogy pontosan ki az a kétmillió ember, akiről írt. A KSH 2007-es adatai szerint a 640 ezer távfűtést használó háztartásban laknak megközelítőleg ennyien (1 millió 830 ezren), viszont itt a megtakarítás nem fejenként, hanem háztartásonként jelentkezik. A csökkenés azonban csak részben köszönhető a távhő januártól 18-ról 5 százalékosra csökkenő áfakulcsának. A különbség másik oka, hogy például a budapesti távhőszolgáltató, a Főtáv októberi hatállyal csökkentette a hődíját mintegy 14 százalékkal. A Főtáv díjcsökkentése csak a 240 ezer budapesti távfűtéses lakásra érvényes, a vidéki panellakások rezsiköltségének változása attól függ, hogy a helyi távhőszolgáltató milyen mértékben csökkenti a tarifáit. Vannak városok, ahol a budapestihez hasonló mértékű a csökkentés (ilyen Miskolc és Pécs), de van, ahol nem történt érdemi változás (például Kaposváron és Székesfehérváron).

Az "Út a munkához" programról a kampányfüzet azt írja, 127,5 milliárd forintot költenek jövőre erre, melyből 17,5 milliárd uniós támogatás lesz. Pedig Szollár Domokos kormányszóvivő vasárnap az MTI-nek 7,5 milliárdos uniós forrásról és 117,5 milliárdos teljes összegről beszélt.

Nincsenek már kiszolgáltatva a hitelesek?

A kampányfüzet következő témája a bankhitelesek védelméről szól. "Nem fordulhat elő, hogy a bankok önkényesen és egyoldalúan növelik a hitelek kamatait" - olvasható a kiadványban, utalva a pénzintézetekkel szeptemberben aláírt magatartási kódexre. A valóság ennél árnyaltabb, ugyanis a kódex aláírása önkényes volt.

Ráadásul a csatlakozó bankok továbbra is módosíthatják egyoldalúan a feltételeket rajtuk kívülálló okokra hivatkozva, mint például Magyarország hitelbesorolása, az országkockázati felár, a jegybanki alapkamat vagy a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása. Emellett a hitel futamideje alatt a hitelfelvevőknél is történhetnek olyan változások, amelyek hatással vannak kockázati megítélésükre. A kódex szerint, ha például a hiteles fedezetnek tekintett ingatlanjának 10 százalékkal megváltozik az értéke, a bank módosíthatja a feltételeket, a kódex azonban nem nevesíti, hogy ezt mi alapján és ki méri.

Biztonságosabb-e Budapest?

A közbiztonság javítása is szerepel a kiadványban, konkrét tendenciákról azonban csak Budapesttel kapcsolatban van szó. A kampányfüzet szerint a főváros közbiztonsága javult, azon belül a vagyon és a közrend elleni bűncselekmények száma csökkent az elmúlt években.

Ezzel szemben az Igazságügyi és Rendvédelmi Minisztérium (IRM) Statisztikai és Elemző Osztályának honlapján fellelhető adatok szerint a vagyon elleni bűncselekmények száma 2006-ban 69 920, 2007-ben 72 463, míg 2008-ban 75 881 volt Budapesten, míg a közrend elleni bűncselekmények, csak a három évvel ezelőtti számokhoz képest csökkentek: 2006-ban 21 174, két éve 19 460, tavaly pedig 19 555 ilyen bűncselekményt követtek el.

A kampányfüzet legmeglepőbb kijelentése szerint "sokszorosára nőtt a felderítési arány a fővárosban". Az [origo] kérdésére az MSZP sajtóosztálya azt mondta, arra utal az állítás, hogy "hatékonyabban végzi a munkáját a rendőrség Budapesten. Egyes területeken sokszorosára nőtt a felderítések száma. Csökkent a személygépkocsi-lopások és a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma is. Ezeknek a bűncselekményeknek a csökkenése egyenes arányban áll a felderítési hatékonyság növekedésével". Az IRM adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy összességében csökkent az edményességi mutató: 2006-ban 53,4 százalékos, 2007-ben 53,2 százalékos, 2008-ban pedig 49,5 százalékos volt.

Amit nem tudunk

Szintén homályos, hogy a kiadványban olvasható, "többen adóznak majd" kijelentés mit takar. Az MSZP sajtóosztálya szerint ez azt jelenti, hogy "ahol csökkennek az adóterhek, ott mérséklődik az adóelkerülés aránya is. Ezen kívül a munkát terhelő adók és járulékok csökkentésével pedig a munkáltatóknak jobban megéri majd alkalmazottakat foglalkoztatni, a munkavállalóknak pedig jobban megéri majd dolgozni".

Bár azt nem tudjuk, hogy a jövő évi adóváltozások hogyan módosítják a foglalkoztatást, az utóbbi időszak tendenciái azt mutatják, hogy a foglalkoztatás csökken. A KSH adatai szerint évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta (10,4 százalék), mint az idei év augusztusa és októbere között. Csökkent a foglalkoztatási ráta is: a 16-64 éves korosztályban 2007 augusztusa és októbere között még 57, 6 százalék, 2008-ban 57,2 százalék, 2009-ban pedig már csak 55,6 százalék volt.

Az MSZP szóvivője, Nyakó István az [origo]-nak azt mondta, hogy a brosúrák darabja 10-12 forintba került, amit a párt kasszájából finanszíroztak. Nyakó szerint a kiadvány terjesztése még nem a jövő évi választási kampányának a kezdete, hanem az MSZP "új magatartásának a része, ami a kampányban is meghatározó lesz".