Kordonok mögött dönt a Gárdáról az LB

Kedden megkezdődik a Magyar Gárda perének harmadik felvonása, a jogerős másodfokú ítélet után a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) döntenie kell arról, jogszerű volt-e a Gárda feloszlatása. Az LB-hez a gárdisták fordultak, miután júliusban a bíróság kimondta a Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom feloszlatását. A bíróság épületét kordonnal vették körül.

Nyilvános ülést tart kedden kilenc órakor a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása ügyében a Legfelsőbb Bíróság (LB). A korábbi, a szervezetet feloszlató, jogerős másodfokú ítélet felülvizsgálatát a gárdisták kérték. A szervezet utolsó lehetősége a feloszlatás megakadályozására a jogerős ítélet felülvizsgálatának kérelme. A kérelmet azzal indokolta Gaudi-Nagy Tamás, a Gárda ügyvédje, hogy a jogerős döntés előtt számos hibát követett el a bíró, és rosszul mérlegelte a bizonyítékokat.

Kedden a rendőrség fémkordonokkal zárta körbe az LB Markó utcai épületét, csak a szemközti járdán lehet közlekedni. A környéken nagy a készültség, az épületnél mintegy ötven rendőr várakozik. Az MTI tudósítója szerint gárdista-egyenruhát viselő ember nem jelent meg, csupán néhány fekete ruhás szimpatizáns. A tárgyaláson részt vesz Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is.

A 2007 júniusában bejegyzett egyesület feloszlatása érdekében még az év decemberében indított polgári pert a Fővárosi Főügyészség, mert az ügyészek szerint a Magyar Gárda Egyesület működése sértette mások emberi méltóságát.

A Fővárosi Bíróság 2008 decemberében az ügyészeknek adott igazat, és elrendelte a Gárda feloszlatását. A gárdisták fellebbeztek, ezért idén júliusban újra ítéletet hozott a bíróság: a Fővárosi Ítélőtábla másodfokon helybenhagyta az előző döntést, csak az indoklást változtatta meg részben. A Magyar Gárda Egyesületen kívül kimondta a Magyar Gárda Mozgalom feloszlatását is.

A per eddigi iratanyaga. További fotókért kattintson a képre!

Az Ítélőtábla szerint az egyesület és a mozgalom rendezvényei közvetlenül és ténylegesen fajgyűlölő és kirekesztő megnyilvánulásokkal támadták a közrendet és a köznyugalmat, és ennek következtében sérült a biztonsághoz és szabadsághoz való jog. A bíró szerint ez akkor is így van, ha nem történt közvetlen fizikai erőszak, de fennállt annak "fenyegető veszélye". Az indoklás szerint a faji megkülönböztetés és a kirekesztés alapjaiban támadja a demokratikus rendet, és a büntetése a feloszlatás.

Az egyesület az LB-hez benyújtott felülvizsgálati kérelme elsődlegesen a Fővárosi Bíróság és a Fővárosi Ítélőtábla határozatainak hatályon kívül helyezését és az ügyészségi kereset elutasítását kéri a Legfelsőbb Bíróságtól.