Az LB is a Magyar Gárda ellen foglalt állást

Helybenhagyta a korábbi jogerős ítéletet a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Magyar Gárda feloszlatásáról. Az LB ezzel kimondta az utolsó szót az ügyben, a gárdisták többször nem kérhetnek jogorvoslatot.

Kimondta az utolsó szót a Legfelsőbb Bíróság (LB) a Magyar Gárda feloszlatásáról: helybenhagyta a másodfokú jogerős ítéletet, amely a Magyar Gárda Egyesület és a Magyar Gárda Mozgalom feloszlatásáról rendelkezett. A Fővárosi Ítélőtáblán idén júliusban született döntés felülvizsgálatát a gárdisták kérték az LB-n.

A Gárda utolsó lehetősége a feloszlatás megakadályozására a jogerős ítélet felülvizsgálatának kérelme volt. A kérelmet júliusban azzal indokolta Gaudi-Nagy Tamás, a szervezet ügyvédje, hogy a jogerős döntés előtt számos hibát követett el a bíró, és rosszul mérlegelte a bizonyítékokat.

A keddi tárgyalás előtt a rendőrség fémkordonokkal zárta körbe az LB Markó utcai épületét, csak a szemközti járdán lehetett közlekedni. A környéken nagy volt a készültség, az épületnél mintegy ötven rendőr várakozott. A tárgyaláson részt vett Vona Gábor, a Jobbik elnöke és Morvai Krisztina, a párt európai parlamenti képviselője is.

Túllépték a határt

A 2007 júniusában bejegyzett egyesület feloszlatása érdekében még az év decemberében indított polgári pert a Fővárosi Főügyészség, mert az ügyészek szerint a Magyar Gárda Egyesület működése sértette mások emberi méltóságát. Az elsőfokú bíróság döntése 2008 decemberében még csak a Magyar Gárda Egyesületet oszlatta fel, a másodfokon eljáró, jogerős ítéletet hozó Fővárosi Ítélőtábla viszont már a Magyar Gárda Mozgalmat is, mondván, az egyesülettől a mozgalom elválaszthatatlan.

Az LB szerint a Gárda "tevékenységével túllépte a szabad véleménynyilvánításnak azt a határát, ami még alkotmányos védelemben részesülhet". Emellett konfliktushelyzetet idézett elő, és saját alapszabályától is eltért, mely szerint tevékenysége a magyar kultúra és történelem ápolására, illetve a rend és a polgári nyugalom megőrzésére irányul.

Az LB is egyetértett a jogerős ítélettel, amely már kimondta, hogy a tény, hogy a Gárda felvonulásain nem történt erőszak, nem jelenti azt, hogy nem állt fenn annak veszélye. A bírók szerint az egyesülési jog nem ütközhet az alkotmányba és nem sértheti mások jogait és szabadságát, azonban a szervezet ezeket nem tartotta be.

A strasbourgi bírósághoz fordulnak

Az ítélet kihirdetése után a Magyar Gárda ügyvédje, Gaudi-Nagy Tamás és Vona Gábor, a Jobbik elnöke is azt mondták, a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz fordulnak az ügyben. Gaudi-Nagy szerint mostantól reális a veszélye annak, hogy minden hasonló, "valós társadalmi problémákat felvető kezdeményezést" elfojtsanak a hatóságok. Vona pedig úgy kommentálta a döntést, hogy a bíróságok nem tudtak ellenállni a rájuk nehezedő nyomásnak. "Tudomásul vesszük, de nem tudjuk elfogadni az ítéletet" - tette hozzá.