A forgalom miatt nem kérnek a lakók a magyar muszlimokból

Csak pár, a Svájcban betiltottakhoz hasonló minaret áll Magyarországon, de egyik sem most épült és csak egyet használnak vallási célra. Nagyobb muszlim vallási központ sincs Magyarországon, igaz, amikor felmerült, hogy építenének egyet, akkor a környéken lakók is tiltakoztak és a kerületi képviselők is összekaptak rajta. A lakók a forgalom megnövekedésétől tartanak, de képviselőjük szerint volt olyan is köztük, aki az iránt érdeklődött, hogy mikor énekel a müezzin.

Svájcban nem épülhetnek új minaretek a november végi népszavazás után, a svájciak 57 százaléka a tilalomra szavazott. Azonnal tiltakozott a döntés ellen a francia külügyminiszter, az egyiptomi főmufti, az indonéz muszlimok vallási vezetője, sőt a voksolás előtt még két svájci zsidó szervezet is.

Magyarországon érdektelenségbe fulladna egy ilyen népszavazás Tomka Miklós, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem vallásszociológusa szerint. Ennek egyik fő oka, hogy kevés muszlim hívő él az országban, és nincs sok imahely sem, így az emberek nem találkoznak sokat a muszlim vallás jelképeivel. Tomka szerint azonban "a magyar népesség meglehetősen elutasító az idegen vallásúakkal szemben", meglepő módon ez a nem vallásosakra jellemző leginkább, ők a vallás külsőleg látható jeleit utasítják el nagyrészt. "Nem nézi őket a magyar társadalom rokonszenvvel" - mondta a muszlimokról, de hozzátette: "Nem lesz annyi igény, hogy itt minaretet építsenek".

A Magyarországon élő muszlimok számáról nincsenek pontos adatok, a 2001-es népszámláláskor ugyan rákérdeztek a vallási hovatartozásra, de a választható felekezetek között nem szerepelt az iszlám. Tomka "hasraütésre" 2000-re saccolta a magyar muszlimok számát, de hozzátette, hogy számos külföldi is él Magyarországon, akik az iszlámot követik. Bolek Zoltán, az egyik Magyarországon bejegyzett muszlim egyház, a Magyar Iszlám Közösség vezetője is csak becsülni tudta a hazai muszlimok számát, szerinte több tízezer muszlim él Magyarországon, közülük 5-10 ezer magyar. Ezt a becslést árnyalja, hogy a 2001-es népszámláláson az egyéb valláshoz tartozók száma nem érte el az ötezret, igaz, nem kötelező jelenteni a vallási hovatartozást.

Budapesten nyolc, Pécsett, Siklóson, Szegeden, Debrecenben és Miskolcon egy-egy imahely működik - mondta az [origo]-nak Bolek. Öt helyen minaret is áll az országban, Egerben, Pécsett, Érden, Szigetváron és Esztergomban egy-egy csonka. Ezek a török hódoltság idején épültek, de ma már csak a pécsit használják vallási célra. Minaret a Fővárosi Állatkert elefántházának tornya is, de ez eredetileg sem vallási célra épült.

Az országosan kiadott építési engedélyeket nyilvántartó Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium nem vezet nyilvántartást arról, hogy hány építési engedélyt adnak ki az országban vallási célú épületekre. A minisztérium sajtóosztálya szerint nem is lenne korrekt rákérdezni erre. A Fővárosi Önkormányzat sem tud arról, hogy Budapesten valaki muszlim imahelyet, esetleg minaretet szeretne építeni, a sajtóosztály szerint "sem tervtanács formájában, sem egyéb formában nem tájékoztatták a kerületek a fővárost" ilyesmiről.

Városszéli muszlim központ

"Szándékunkban áll egy iszlám központ létrehozása" - mondta az [origo]-nak Bolek, de terv még nincs. Bolek azt mondta, nem akarják a központot vidéken létrehozni, bár "egy muszlimfalu ötlete is felmerült" korábban. Bolek szerint "ha egy országnak tisztességes alkotmánya van", ami szétválasztja az államot az egyháztól, akkor nincs félnivalójuk az embereknek. Bolek szerint a minaret pusztán egy szimbólum, nem kelthet semmilyen fenyegetést.

Ennek ellenére az eddigi legnagyobb szabású, kifejezetten vallási célú magyarországi muszlim építkezést megfúrták a beruházás környékén élők. A Népszabadság július 31-i számában írt arról, hogy ugyan minaretek nélkül, de épülhet egy muszlim imaház a főváros XI. kerületében, a Budaörsi úton. Az Iszlám Egyházhoz közel álló Jótékonysági Béke Alapítvány (az alapítvány és az egyház vezetője ugyanaz a személy) erre a célra vásárolt meg pár ingatlant a Budaörsi úton az újbudai önkormányzat honlapja szerint. Öt lakást vásároltak meg vagy szereztek meg lakáscserével egy épületben.

A Budaörsi úti ingatlanokat megvásároló alapítványt és a központot tervező Iszlám Egyházat az a Saleh Tayseer vezeti, akit 2004-ben azzal gyanúsítottak meg, hogy merényletet szervezett a Budapestre látogató Móse Kacav akkori izraeli államfő ellen. Tayseert két hónap előzetes letartóztatás után szabadon engedték, és bizonyítékok hiányában megszüntették az ellene folyó eljárást.

Tayseer szerint még csak a tervezési szakaszában van az iszlám centrum, ezért még azt sem tudják, hogy ki fogja támogatni megépítését, bár azt állította, hogy felvették a kapcsolatot muszlim államokkal.

Megfúrták, aztán megszavazták

A központ építéséhez a kerületi rendezési terv módosítására volt szükség. A módosítást 2009 elején még nagy többséggel elvetette az önkormányzat városrendezési bizottsága, majd június 5-én 20 igen szavazattal elfogadta azt - mondta az [origo]-nak Surányi Ilona fideszes önkormányzati képviselő. Surányi szerint azonban a fideszes képviselők nem vettek részt ezen az ülésen, mert épp pártjuk EP-kampányzáró rendezvényén voltak. A Fidesz később rendkívüli ülésen próbálta újra napirendre venni a témát, de nem volt határozatképes az önkormányzat, így ez nem sikerült.

Wieszt János, a XI. kerületi MSZP-frakció vezetője szerint júniusban azért bólintott rá az MSZP a rendezési tervre, mert abban komoly változtatásokat hajtottak végre - például a lakók által kifogásolt maximális épületmegasságot lecsökkentették. A lakók képviselője, Zsigmond László azt állította az [origo]-nak, hogy azért tiltakoztak a központ építése ellen, mert attól tartottak, hogy nagy forgalmat zúdítana a központ a környékre. Ők úgy számoltak, hogy esetenként napi 700 autó járna a környéken, ami ellehetetlenítené a parkolást. Wieszt szerint a már így is túlterhelt a Budaörsi út, bár a környéken megforduló autók szerinte ezen már nem sokat rontanának. "Az a helyzet, hogy ez egy nagyon pici terület, ahol 300 ember él" - mondta Zsigmond, aki hozzátette: nem az iszlám vallással van gondjuk, bár "volt olyan lakó, aki megállított azzal, hogy reggel 4-kor fog-e majd kiáltani a müezzin".

A tervezett központ helye: Budaörsi út 38.

"A lakók sem, és mi sem vallási intoleranciából nem támogatjuk a tervet" - jelentette ki az [origo]-nak Kupper András kerületi fideszes képviselő. Szerinte "az a kicsi terület nem bírná el" a megnövekedett forgalmat. Tayseer szerint azonban nem megalapozottak a megnövekedő forgalomról szóló félelmek, mert a környéken futó főút és vasút miatt eleve alkalmatlan a terület lakóhelynek, ezért minősítette át az önkormányzat is. Tayseer szerint a lakóknak nemcsak a forgalommal van bajuk, hanem attól félnek, hogy az iszlám központ miatt leértékelődik az ingatlanuk, de ennek szerinte nincs alapja.

A XI. kerületi önkormányzat a szabályozási tervben előírta, hogy a leendő épület legfeljebb 15 méter magas lehet és a telek 40 százalékát építhetik csak be a tulajdonosok. Az épület oktatási, művelődési, kulturális, egészségügyi és igazgatási célt szolgálhat. Surányi Ilona fideszes önkormányzati képviselő azt mondta az [origo]-nak, hogy a magasság indifferens kérdés, a környéken élőknek nem az épület paramétereivel, hanem magával az épülettel volt gondjuk. Zsigmond Lajos is azt mondta, hogy nem a lakók követelték, hogy 15 méterben húzzák meg az épület maximális magasságát.

Kupper kifogásolta azt is, hogy az ingatlanokat megvásárló alapítvány - megfogalmazása szerint - gyaníthatóan közvetett kapcsolatban áll az al-Kaida terrorszervezettel. Ezt Kupper arra alapozza, hogy az alapítvány pénzügyi támogatást kapott egy több országban betiltott szaúdi szervezettől. Emiatt írásbeli kérdéssel fordult a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez szeptember 18-án. Kérdésében azt írja, hogy a Jótékonysági Béke Alapítvány "1999-ben közokirat-hamisítás okán került a magyar rendőrség látókörébe". Kupper szerint tetézi a kockázatot, hogy az ingatlan közel van a Katonai Biztonsági Hivatal Schweidel utcai épületéhez.

Az amerikai pénzügyminisztérium honlapja szerint az al-Haramain amellett, hogy humanitárius tevékenységet folytat, támogatja az al-Kaidát, és más, az Egyesült Államokban terrorszervezetként számon tartott csoportokat. Ilyen a Gázát uraló radikális palesztin szervezet, a Hamász, a Bali szigetén robbantó indonéz Dzsemá Iszlámija és az egy évvel ezelőtti mumbai terrortámadást végrehajtó pakisztáni Laskar i-Taiba is. Tayseer az [origo]-nak azt mondta, valóban kapcsolatban álltak az alapítvánnyal öt-hat éve, például gyerekek táboroztatására fogadtak el pénzt tőlük addig, amíg 2004-ben Szaúd-Arábia fel nem számolta.

Juhász Gábor titokminiszter Kupper kérdésére azt válaszolta, hogy az Iszlám Egyházat nem tartja és nem is tarthatja ellenőrzése alatt a Nemzetbiztonsági Hivatal. Juhász válasza szerint az önkormányzati engedélyről szóló döntés előtt a hivatal "tájékozódó megbeszélést kezdeményezett az önkormányzat vezetőjével, azonban a találkozó nem jött létre".