Szigorodó büntetéseket hagy maga után Draskovics

A büntetések emeléséről, a közbiztonság lyukainak betömködéséről és a Magyar Gárda szorongatásáról szólt Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter elmúlt két éve. A miniszter kedden úgy adta be lemondását, hogy munkája nagy részét elvégzettnek tekintette: a szabálysértőket és bűnözőket valóban keményebb satuba fogta, de azért hagyott maga után kétséget és bizonytalanságot is.

Szinte minden lehetséges területen szigorítások, korlátozások és emelkedő büntetési tételek kísérték a kedden lemondott igazságügyi és rendészeti miniszter, Draskovics Tibor pályáját, aki saját bevallása szerint "dolga végeztével" távozik a tárcától. A pénzügyminisztériumi pályáról induló Draskovics rendészeti miniszter volt Gyurcsány Ferenc, majd Bajnai Gordon kormányában is, a minisztérium élén töltött közel két év alatt pedig valósággal ontotta magából a rendbontókat, szabálysértőket és bűnözőket megregulázó jogszabályokat.

Lemondásának indoklásában azt írta, hogy az általa vállalt jogalkotási és más feladatok túlnyomó részét munkatársaival együtt sikerrel elvégezték: ebben egyebek mellett olyan eredmények voltak, mint az új polgári törvénykönyv elfogadása, amelynek előkészítése messze túlmutatott az ő miniszterségén. Draskovicsot ugyanakkor végig kísértette a Magyar Gárda elleni harc, a közbiztonság állapota és a cigánykérdés is - az [origo] összeszedte, hogy ezeken a területeken milyen nyomokat hagyott maga után.

A magyar "terrorizmus" első hajtásai

Draskovics idején vált a politikai közbeszédben elfogadott kifejezéssé a magyar terrorizmus fogalma, miután a Magyarok Nyilai nevű szervezet felszámolása során több embert politikusok elleni merényletek tervezésével és kísérletével gyanúsítottak meg. Draskovics az ügyben előszeretettel használta a terrorizmus kifejezést, a rendőrségnek kért többlettámogatást is a "terrorizmus elleni harc" fokozásával indokolta.

Ehhez kötődik miniszterségének egyik legkínosabb pillanata is. Egy robbantást ábrázoló videofelvételt bemutatva júliusban robbantani készülő magyar terroristákról beszélt, és azt állította, hogy a felvételen látható bombát "sajnos valódi magyar terroristák helyezték el, ők robbantották föl". Utóbb azonban kiderült, hogy a Bonyhád határában készült felvételt diákok készítették, nem pedig terroristák.

Cigányozás és hallgatás

Ellentmondásokba keveredett Draskovics nemcsak az állítólagos terroristák ügyében, de a cigánysággal kapcsolatba hozott bűneseteknél is. Amikor 2009 januárjában Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány cigány bűnözőkről beszélt egy sajtótájékoztatón, Draskovics előbb reflexből felmentette, majd néhány napra rá visszahelyezte tisztségébe. A miniszternek ekkor nyilvánosan is állást kellett foglalnia arról, hogy mit gondol a cigány bűnözőket emlegető rendőrökről.

Draskovics egyrészt a nyílt beszéd mellett állt ki, és közölte: véget kell vetni a romák integrációjával kapcsolatos "képmutató elhallgatásnak". Másrészt viszont közölte, elfogadhatatlannak tartja, ha egy rendőr cigányokról beszél: "Rendőr nem cigányozhat" - jelentette ki. A későbbiekben társadalmi kérdések boncolgatásába nem bonyolódott, inkább a romák elleni támadások felderítésére korlátozta látókörét. A romák integrációja társadalmi probléma, a rendőrség az ország helyett ezt nem tudja megoldani - mondta egy sajtótájékoztatón.

Gárdára szabott intézkedések

Draskovicsnak minisztersége alatt sok munkát adott a Magyar Gárda is, amelyet előbb bíróság oszlatott fel, majd újraalakult, és régi formájában folytatta tevékenységét. A miniszter sokat foglalkozott a szervezettel, több jogszabályt vélhetően külön a gárda miatt módosított. Már a gárda elleni per során ő kezdeményezte, hogy az ügyet gyorsított eljárásban tárgyalja a bíróság, miután pedig a gárdisták botrányt okoztak az első tárgyalási napon, jogszabályban tette büntethetővé a bírósági tárgyalások nyilvánosságának megakadályozását.

Az újjáalakult gárda működtetése ellen 2009 júliusában hozott először rendeletet, amelyben 100 ezer forintos bírságot írt elő a feloszlatott szervezet működésében részt vevőknek. November végén aztán újra kormányrendeletet módosított - vélhetően ismét a gárda miatt: ebben az állt, hogy ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, aki a bíróság által feloszlatott szervezet formaruháját nyilvános rendezvényen viseli.

Börtön a tojásdobálókra és a zavargókra

Draskovics a konkrét ügyek mellett általánosságban is igyekezett nyomot hagyni az ország büntetőjogi viszonyain. 2008. február 19-én nevezték ki rendészeti miniszternek, és 2008 őszén már be is nyújtotta az egyik legfontosabb rendcsináló büntetőjogi csomagját: a jogszabályokat "a közrend és az igazságszolgáltatás működését veszélyeztető jelenségek elleni hatékonyabb fellépés érdekével" indokolta, és a korábbi kormányellenes tüntetésekről és zavargásokról ismert cselekményeket büntette velük.

Draskovics börtönbüntetést kért többek között a tojásdobálásra, a rendezvények megzavarására vagy a fehér poros borítékkal való fenyegetésre is. A garázdaságot már abban az esetben is büntethetővé tette, ha az elkövető nem képes sérülést okozni tettével, számos erőszakos bűncselekménynek pedig már az előkészületét is büntetni kezdte. Szintén büntetést írt elő azoknak, akik a hatósági eljárást megzavarják vagy a bírósági tárgyalások nyilvánosságát próbálják megakadályozni.

A büntető törvénykönyv 2008-as szigorítását 2009 júliusában újabb követte. Míg 2008-ban a tüntetéseket és zavargásokat próbálta megregulázni, a 2009-es módosítások többek közt az elszaporodó fegyveres rablásokat akarták letörni a büntetési tételek növelésével. A törvény emellett a fegyveresen, csoportosan elkövetett, hivatalos személy elleni erőszakot is szigorúbb büntetéssel sújtotta, a kiszabható pénzbüntetések felső határát pedig 10 millió forintról 100 millióra emelte.

Gumibotos közterületesek, fizetett településőrök

Draskovicsot minisztersége alatt sok kritika érte a rendőrség problémás működése, alacsony létszáma miatt: mivel a létszámot vidéken pénz, Budapesten pedig jelentkezők hiányában nem tudták eléggé felduzzasztani, a miniszterre hárult, hogy hogyan foltozza be a rendvédelemben tátongó lyukakat rendőrök nélkül.

Draskovics erre egyrészt szintén a 2009-es csomagban igyekezett választ adni, amelyben a közrend védelmére hivatkozva megnöveltek a közterület-felügyelők hatáskörét, és többek között gumibotot adott nekik. Másrészt 2009 végén a Bajnai-kormány "Rend és biztonság" programjában fizetett településőrök toborzását kezdte meg, városonként két településőr fizetését vállalta át a kormány. A programban két hónap alatt 1000 őr foglalkoztatására adtak be pályázatot különböző önkormányzatok.

Kis lopások komolyabb büntetése, adó módjára behajtása

Bár még csak tervben létezik, szintén a Draskovicshoz fűződő kezdeményezések közé tartozik a kis értékű lopások körüli szigorítás. E szerint a lopások elfogott elkövetőinek a jövőben nemcsak büntetést kellene fizetniük, de kártérítést is a lopással megkárosított emberek számára.

A terv úgy tenné hatékonyabbá az ilyen lopások felderítését, hogy a rendőrséget is eljárásra kötelezné: a 20 ezer forint érték alatt a lopás ugyanis csak szabálysértésnek számít, amit a nyomozati eszközökkel nem rendelkező helyi jegyzőnek kellene felderítenie. A jövőben - Draskovics ígérete szerint - az ilyen ügyekben is lehet a rendőrséghez fordulni.

A lopásokkal kapcsolatos intézkedések azonban itt sem csak kötelességet adnak a hatóságnak, hanem jogokat is. A terv szerint az előírt kártérítést, valamint a szabálysértési bírságot is adó módjára hajthatja majd be az állam a lefülelt elkövetőktől.