Nem kell elszámolniuk a támogatással az oltóközpontoknak

Összesen 203 olyan központot nyiltottak az országban ősz óta, ahol a H1N1 elleni vakcinát adták be az érdeklődőknek. Az egész nap nyitvatartó oltóközpontok egymillió forint támogatást kaptak kiadásaik fedezésére, a pénz elköltését nem ellenőrzik. A tisztiorvosi hivatal főosztályvezetője szerint ez nem kidobott pénz, mert 80 ezer embert beoltottak és a központok javították az oltási kedvet is.

Két és fél hónappal felállításuk után február 4-én bezárják az országszerte működő 203 oltóközpontot. Székely Tamás egészségügyi miniszter szerint azért döntöttek így, mert kevés az érdeklődő. (Erről bővebben itt olvashat.)

Az Egészségügyi Minisztérium novemberben jelentette be, hogy oltóközpontokat hoz létre azzal a céllal, hogy megkönnyítse az új influenza elleni védekezést. Székely novemberben közölte, hogy 3 ezer forintban maximalizálták az oltás díját az oltópontokon: ebből a vakcina ára 1930 forint volt. Az efölötti összeget, 1070 forintot az oltópontok saját mérlegelésük alapján kérhették el az oltásért. A pénz az oltópontoknál maradt.

Székely novemberben jelentette be azt is, hogy a 12 órás műszakban dolgozó oltópontok egymillió forintot, a 6 órán át nyitva tartók félmillió forint támogatást kapnak a minisztériumtól. A pénzt az oltóközpontok a dologi kiadásokra kapták, felhasználására voltak megkötések, de azt tételesen nem ellenőrizték, hogy mire költötték az összeget a központokban - állította az [origo]-nak Ócsai Lajos, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH) járványügyi főosztályvezető főorvosa.

Ócsai úgy tudja, a pénzt jellemzően az oltóközpontokat működtető egészségügyi dolgozók túlóra díjának fizetésére használták. Ahol a korházak, rendelőintézetek munkatársai nem tudták ellátni ezt a feladatot, ott nyugdíjas egészségügyi dolgozókat hívtak vissza, az ő tiszteletdíjukat is ebből a pénzből fedezték. Ócsai szerint az egyes oltópontokon esetlegesen megmaradt pénzt a minisztérium nem kéri vissza.

Országszerte 203 oltóközpontot hoztak létre, ebből megyénként kettő, összesen 40 működik még (ezek reggel 8-tól este 8-ig tartanak nyitva), de februárban ezeket is bezárják. Az [origo] kérdésére Ócsai azt mondta, semmiképpen sem volt túlzás vagy kidobott pénz az oltóközpontoknak átultat támogatás: egyrészt 80 ezer embert beoltottak ezeken a helyeken, amelynek "jelentős járványügyi hozadéka van" másrészt nem sajnálja, hogy "ezekbe az intézményekbe becsorgott egy kis plusz finanszírozás és az oltóközpontok jótékony hatását illetve ráerősítő hatását nem lehet elvitatni, valamennyire tehermentesítette a háziorvosokat" - mondta.

A már bezárt oltópontok az év végi ünnepekig működtek, addig volt különösen nagy az érdeklődés az oltás iránt. Ócsai szerint várható volt, hogy az ünnepekkel az oltási kedv lankadni fog. Mint mondta, az oltóközpontok bezárása után a H1N1-oltást ugyanúgy lehet majd megkapni, ahogyan bármilyen más oltást: nemzetközi oltóhelyeken lehet hozzájutni a megyeszékhelyeken működő ÁNTSZ regionális intézeteiben, illetve a regionális kirendeltségeken.

Magyarországon 94 ember halála hozható összefüggésbe a H1N1 influenzavírussal - mondta szerdán Falus Ferenc országos tiszti főorvos. Falus elmondta, az elmúlt héten 14 200-an fordultak influenzaszerű tünetekkel orvoshoz, ez a szám nem éri el a 20 ezres járványküszöböt.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az északi féltekén már enyhül a helyzet, bár áprilisig még okozhat újabb megbetegedéseket a H1N1 - mondta hétfőn Margaret Chan, a WHO főigazgatója Genfben. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a H1N1 vírus okozta járvány várhatóan elmarad az 1918-as világjárvány hatásától és inkább az 1957-es és 1968-as, kevesebb halálos áldozatot követelő influenzajárványhoz lesz hasonló. (Erről bővebben itt olvashat.)