Vállalkozóként tért vissza az államhoz az egykori NBH-főnök

Galambos Lajos az Egymásért-botrány kirobbanásakor szerelt le a titkosszolgálattól, majd egykori állambiztonságiakkal dolgozott egy Demján-cégnél, jelenleg pedig tanácsokat ad a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak. Cége egy kétnapos oktatásért alkalmanként 2,1 millió forintot számláz az intézménynek, Galambos szerint azonban más állami ügyfele nincs. Az [origo] utánajárt, mihez kezdett üzletemberként a Nemzetbiztonsági Hivatal egykori főnöke.

"Minél jobban izzadsz a kiképzésen, annál kevesebb vért fogsz veszíteni a csatában" - ezt a katonai jelmondatot kapták tanácsként az egyik elegáns budapesti hotelben, a Hilton Budapest Westendben tavaly november közepén tartott, az Oracle informatikai cég által szervezett üzleti fórum résztvevői. Az Ügymenet, üzleti intelligencia, adatbiztonság az elektronikus társadalomban című előadást Galambos Lajos tartotta, akit a rendezvény előzetes programjában a Reliable Nemzetközi Üzleti Tanácsadó Kft. tulajdonosaként mutattak be, de hozzátették azt is: nyugalmazott vezérőrnagy, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) egykori főigazgatója.

Az 56 éves Galambos akkor már mintegy másfél éve tevékenykedett az üzleti szférában, ahol több évtizedes állami szolgálat után próbálta ki magát. Egy tavaly júniusi MTI-interjúban beszélt arról, hogy 1976-ban került a Belügyminisztérium III/II-es kémelhárítási csoportfőnökség állományába, majd a következő bő harminc évben végigjárta a ranglétrát és eljutott egészen a polgári titkosszolgálatok csúcspozíciójába. Még Medgyessy Péter miniszterelnök nevezte ki a Nemzetbiztonsági Hivatal főigazgatójának 2004 nyarán, nem egészen három évvel később azonban zajos konfliktusok és botrányok közepette távozott nemcsak ebből a tisztségből, de a titkosszolgálattól is.

Galambos akkor a nyilvánosság előtt nem indokolta a döntését, de abban az időben a nyilvánosságot kerülve működő NBH több ügy miatt is a reflektorfénybe került. Előbb 2007 márciusában amiatt indult vizsgálat a hivatalnál, mert a munkatársai megjelentek a Magyar Nemzetnek annál az újságírójánál, aki érdeklődött Szilvásy György akkori titkosszolgálati miniszter házépítéséről, majd kirobbant az úgynevezett Egymásért-botrány. Az anyjától elszakított török-magyar kisfiú, Mehmet Károly hazahozatalával ismertté vált Egymásért Alapítvány vezetőjét, Földesi-Szabó László egykori rendőrt milliárdos csempészéssel és csalással gyanúsította meg a pénzügyőrség, a szervezetről pedig kiderült, hogy egy aktív és egy korábbi NBH-munkatárs is részt vett a tevékenységében.

Őszinte nemes szándék

Galambos azóta sem beszélt távozásának körülményeiről, és ugyan most az [origo] kérdésére is azt mondta, döntésének okait nem szeretné részletezni, annyit azért hozzátett, ezek közé az Egymásért-ügy is beletartozott. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ő maga kényelmetlenül érezte volna magát a büntetőeljárás alá vont alapítvány miatt, sőt, nyilvánosan is kiállt mellette. Amikor 2008 januárjában az alapítvány több képviselője sajtótájékoztatón utasította vissza a hatóságok gyanúsításait, akkor a rendezvény első perceiben ő is jelen volt. Abban az időben már hivatalosan is köze volt a szervezethez, 2008 elején ugyanis csatlakozott a kuratóriumhoz, és annak közel egy éven át a tagja volt.

Védekezik az Egymásért Alapítvány - Galambos ül a kép baloldalán

Az Egymásért-ügy jelenleg bírósági szakaszban van, és a tavaly december 1-i tárgyaláson meghallgatták Galambost is, aki a hvg.hu tudósítása szerint azzal próbálta védeni az alapítványt, hogy valójában csak egy jogértelmezési vita áll a büntetőügy hátterében, meghallgatása után pedig újságírói kérdésre közölte, "határozottan visszautasítom, amit a vád tárgyává tettek, miszerint az alapítvány a bűnben fogant volna". Galambos az [origo]-nak azt mondta, mivel még zajlik az eljárás, ezért "korai lenne pálcát törni" az alapítvány felett. Hozzátette, ő maga azért csatlakozott a szervezethez, mert "őszintén nemes szándékúnak tartom az alapítványt", és úgy érezte, "olyan gazdasági folyamatok zajlanak az országban, amelyek miatt erős szociális védőhálóra van szükség".

A Demján-kapcsolat

Az Egymásért Alapítvány vezetésének megújulásával és személyes elfoglaltságaival magyarázta Galambos, hogy miért távozott a kuratóriumból 2008 végén. Addigra már valóban sűrűbb lett az élete, 2007 decemberében - mintegy fél évvel az után, hogy távozott az NBH éléről - létrehozta tanácsadó céget, és ezzel egy időben kinevezték az akkor frissen megalakult Első Magyar Földi Kiszolgáló Zrt. (EMFK) nevű cég vezérigazgatójának. A vállalkozás egyik résztulajdonosa közvetve - a Canter Ingatlanfejlesztő Kft.-n keresztül - Demján Sándor, az ország egyik leggazdagabb embere, akivel Galambos szerint már évtizedek óta ismerik egymást. Az egykori NBH-főigazgató azt mondta, felesége a Skálánál dolgozott, amikor annak még Demján volt a főnöke, és azóta "hosszabb-rövidebb időközönként beszéltünk egymással". Galambos szerint az üzletembernek volt szerepe abban is, hogy ő az EMFK élére került: "Kaptam tőle biztatást közvetlen és közvetett formában is."

Voltak azonban más kapcsolatai is a részvénytársaságnál Galambosnak. A cég működésében már az alapítástól kezdve részt vett, majd később tulajdonrészt is szerzett Szabó Ferenc és Szita János, akik - mint arra a Heti Válasz egy tavaly nyári összeállítása rámutatott - a rendszerváltás előtt az állambiztonsági szerveknél dolgoztak. Galambos azt mondta, hogy csak Szabót ismerte, aki hozzá hasonlóan a kémelhárítással foglalkozó III/II-es csoportfőnökségen szolgált, és a nyolcvanas évek végére egészen osztályvezetői szintig jutott. Szita 1989-ben az állambiztonsági miniszterhelyettes titkárságának helyettes vezetője volt, és az [origo]-nak ő úgy emlékezett, hogy ismerték egymást Galambossal már a rendszerváltás előtti időszakban is.

"Kollégám volt, utánam végzett a főiskolán" - mondta Szita, és utalt arra, neki is volt szerepe abban, hogy Galambos az EMFK vezérigazgatója lett. "Úgy gondoltam, hogy kell egy megbízható, talpraesett ember. Galambos urat kértük meg, hogy legyen az Első Magyar Földi Kiszolgáló vezérigazgatója" - magyarázta a saját állítása szerint a részvénytársaság megalapítását levezénylő Szita.

Szabó és Szita régóta üzleti kapcsolatban áll Demjánnal. Előbbi résztulajdonos az üzletember érdekeltségébe tartozó két biztonsági cégnél, a Bank Biztonság Bizalom Zrt.-nél és a ferihegyi reptér biztonsági szolgálatát ellátó Airport Securitynál, amelynek vezetője egészen a közelmúltig Szita János volt. Galambos szerint nem kell különösebb jelentőséget tulajdonítani annak, hogy mindhárman titkosszolgálati múlttal rendelkeznek. "Ha keresnek embereket különböző feladatokra, akkor biztosan felmerül, ki kit ismer, de nem hiszem, hogy tudatos lenne az, hogy az egykori titkosszolgálatosok egymást keresnék" - magyarázta a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen is oktató egykori NBH-s vezető.

Szerettük volna megkérdezni Galambos kiválasztásáról Demjánt is, egyik munkatársa azonban közölte, hogy hosszabb ideig külföldön tartózkodik, az e-mailen elküldött kérdéseinkre pedig egyelőre nem érkezett válasz. Szita János szerint viszont a rengeteg üzleti érdekeltséggel rendelkező, vagyonos üzletember csak felületesen foglalkozik ezekkel a cégekkel. "Demjánnak ezer dolga van. Ha mozaikban kell kifejezni, akkor ez csak egyetlen kocka egy százszor százas táblán" - fogalmazott Szita.

Ferihegy átvételére készültek

Az EMFK létrehozásával az alapítók célja az volt, hogy megvessék a lábukat a ferihegyi reptéren, ahol jelenleg a török tulajdonú Celebi és az orosz kézbe került Malév végzi a földi kiszolgálási feladatokat, például a csomag- és jegykezelést. Ezt azonban nem sikerült elérni, a részvénytársaság 2008-as üzleti beszámolójában nem szerepel semmilyen bevétel, és Szita is egyszerűen csak úgy jellemezte a vállalkozást, hogy "ez egy alvó cég, semmilyen feladata nincs".

A cég előtt álló "új helyzetet" emlegették a jegyzőkönyv szerint azon a tavaly júliusi közgyűlésen is, amelyen Galambos bejelentette távozási szándékát a vezérigazgatói posztról. Ezt részben a cégnél szerinte szükséges "új szervezeti struktúrával", részben egyéb elfoglaltságaival indokolta. A tulajdonosok elfogadták a döntését, és a jegyzőkönyv szerint egyikük - Szabó Ferenc - köszönetet mondott neki nemcsak a vezérigazgatói feladatok ellátásáért, hanem külön "a korábbi időszakban megszerzett engedélyek során kifejtett munkájáért" is.

Az engedélyek jelentőségét az adja, hogy ezek nélkül az EMFK nem tud belépni a reptéri kiszolgálási piacra. A szükséges papírokat a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) kellett beszerezni, amely az [origo]-val azt közölte, hogy előbb 2008 áprilisában, majd 2009 júniusában adtak engedélyeket az EMFK-nak földi kiszolgálási tevékenységre különböző magyarországi reptereken. Ebben az időszakban Galambos volt a cég vezérigazgatója, nem ez volt azonban az egyetlen kapcsolata a közlekedési hatósági feladatokat ellátó állami intézménnyel.

Kint és bent

Az egykori NBH-főnök még 2007 decemberében alapította meg a Reliable Consulting Nemzetközi Üzleti és Biztonsági Tanácsadó céget, amely az elmúlt bő két évben két megbízást is kapott az NKH-tól. A hatóság kérdésünkre közölte, hogy az első szerződést 2008 augusztus elsején kötötték nettó hatmillió forint értékben és öt hónapra szólt. Az angolul megbízható tanácsadás nevet viselő cég feladata az NKH szerint az volt, hogy átvizsgálja és átdolgozza a hatóság titokvédelmi tevékenységét. Mivel a megbízás összege alatta maradt a közbeszerzési értékhatárnak, így nem írtak ki nyílt pályázatot, de a hatóság szerint három cégtől kértek be ajánlatot, és ezek közül Galambos cége adta a legjobbat. Az NKH azt üzleti titokra hivatkozva nem árulta el, hogy melyik volt a két másik vállalkozás.

Abban bíztak, hogy megnyílnak előtte az ajtók

Galambos tehát egyszerre volt jelen a közlekedési hatóságnál tanácsadóként és egy engedélyekért folyamodó cég vezérigazgatójaként, szerinte azonban ez semmilyen szempontból nem volt aggályos. Az egykori NBH-főigazgató szerint mivel az EMFK semmilyen tevékenységet nem végzett, így ő csak a közlekedési hatóságnál folytatott tanácsadási munkájára koncentrált. "Nem lobbiztam az elnök úrnál, tiszteletben tartottam, hogy független folyamatokról van szó" - mondta Galambos, aki azt állítja, az engedélyekkel kapcsolatban ő csak annyit tett, hogy részt vett a biztonsági követelményekről szóló, belső anyagok előkészítésében.

Ennek ellentmond ugyanakkor, hogy a közlekedési hatóság szerint Galambos volt az, aki vezérigazgatóként eljárt az EMFK-nak eddig kiadott engedélyek kérelme ügyében, és ezt megerősítette Szita János is, aki szerint Galambos "írt alá, és ő képviselte a céget". Más kérdés azonban, hogy bármit is csinált az egykori NBH-főnök, a részvénytársaság eredeti célkitűzését nem sikerült elérnie. Az EMFK ugyan szerzett földi kiszolgálási engedélyeket több vidéki reptérre is, de Ferihegyre csak részleges jogosítványokat kapott, így nem tudott versenyre kelni az ott már működő cégekkel. "Az engedélyeket Ferihegyre csak a biztonság egyes részfeladataira kaptuk meg. Ez nekünk annyit ért, mint halottnak a beöntés" - magyarázta Szita János, aki szerint ez a legfőbb oka annak, hogy az Első Magyar Földi Kiszolgáló nem tud valódi üzleti tevékenységet folytatni.

Szita ugyanakkor utalt rá, a tulajdonosok eredetileg abban bíztak, hogy Galambos múltja előnyös lehet az engedélyek megszerzésénél. Azt mondta, bízott benne, hogy az egykori titkosszolgálati vezető "tekintélye javítani fog a helyzeten", és elhárulnak az akadályok, végül azonban nem értek el semmit "Hiába adtuk be a kérelmeket, hiába volt az NBH vezetője korábban Galambos" - tette hozzá.

Egy újabb megbízás

Az EMFK-nál betöltött vezérigazgatói állásából tavaly július 15-én mondott le Galambos, két héttel később azonban már várta is egy újabb munka a közlekedési hatóságnál. Még 2009. május 2-án kötött szerződést tanácsadó cége az NKH-val, amelynek értelmében Galambos vállalkozása havi kétszer nyolc órában rendelkezésre áll a hatóság titokvédelmi tevékenységével kapcsolatban, illetve kétszer kétnapos oktatást tart az intézmény munkatársainak. Az [origo] által megtekintett, egy évre szóló szerződés szerint a havi kétszer 8 órás rendelkezésre állásért havonta nettó 300 ezer forint, a kétszer 2 napos oktatásért pedig összesen nettó 4,3 millió forint jár az egykori titkosszolgálati főnök cégének. Az NKH a megbízással kapcsolatos kérdéseinkre - köztük arra, hogy miért volt szükség külső céget megbízni titokvédelmi feladatokkal - üzleti titokra hivatkozva nem válaszolt.

Ezt a második NKH-s megbízást már maga Galambos kezdeményezte. A titokvédelemmel foglalkozó első megbízás után azt látta, hogy "hiába tettünk le az asztalra egy komoly anyagot, annak nincs igazán következménye, ezért javasoltam, hogy tartsanak képzéseket" - magyarázta Galambos, aki szerint "ez meghallgatásra talált, és jött egy felkérés, amely tartalmazta a rendelkezésre állást és az oktatást".

Így idén július végéig stabil jövedelemforrással rendelkezik a tanácsadó cég, amely már az első teljes évének számító 2008-ban 23,1 millió forintos bevételre tett szert, pedig még alkalmazottja sem volt, bár Galambos szerint az első NKH-s megbízásnál besegített neki néhány korábbi kollégája. Az egykori NBH-főnök azt mondta, a közlekedési hatóság az egyetlen állami ügyfele, így bevételei nagy részét a piacról szerzi, és olyan magyar valamint külföldi cégeknek ad tanácsot, amelyek igényt tartanak arra a tudásra, amelyet ő pályafutása során felhalmozott, és amely átadására a törvények lehetőséget adnak.