Megkurtítják a katonák bajuszát, mert nem volt egyértelmű a szabály

Szájközépig érő helyett csak a szájszél vonaláig érő bajuszt hordhatnak a magyar katonák január elsejétől a honvédelmi miniszter december végén megjelent rendelete alapján. A honvédség öltözködési szabályzatának módosításával kikerült a katonáknak megengedett arcszőrzet-típusok közül a barkó is. A honvédelmi minisztérium médiaosztálya szerint a változtatást az indokolta, hogy a katonák eltérően értelmezték az arcszőrzet viselésének szabályait.

Meg kell nyírniuk ajkukra lógó bajuszukat a magyar katonáknak - írja elő Szekeres Imre honvédelmi miniszter január elsejétől hatályos rendelete, amely megváltoztatja a magyar honvédség öltözködési szabályzatát, többek között az arcszőrzet viselésének szabályait is.

A korábbi, 2005-ös öltözködési szabályzatban még az állt, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katona szájközépig érő ápolt bajuszt viselhet. A Magyar Közlöny december 29-i számában megjelent új rendeletben viszont az szerepel, hogy a katonák most már csak szájszél vonaláig érő bajuszt viselhetnek.

A katonák bajuszon kívül hordhatnak az új rendelet szerint másfél centiméternél nem hosszabb ápolt szakállat, pofaszakállat és pajeszt. A korábbi rendelet ezek mellett még megengedte a barkó viselését is, de ez az új rendeletben olvasható felsorolásból már kikerült, tehát a katonáknak a barkótól meg kell szabadulniuk.

Az illetékes parancsnok egyes helyzetekben teljesen megtilthatja a szakáll viselését, ez nem változott a korábbi szabályzathoz képest. A katona nem viselhet szakállt, ha az "akadályozza a katonai tevékenység ellátását, veszélyezteti a katona életét, testi épségét, egészségét, illetve a szolgálati tevékenység biztonságát, továbbá ha az nem felel meg az általános higiénés követelményeknek".

Megkerestük a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudjuk a változás okát. A minisztérium médiaosztálya azt írta: "egy olyan, szabályokon alapuló szervezetben, mint a Magyar Honvédség, a szabályok egységes értelmezése alapvető jelentőségű", a konkrét esetben pedig a módosítást az alakulatoktól beérkező visszajelzések indokolták, amelyek szerint "a katonák eltérően értelmezték az arcszőrzet viselésének szabályait".

A médiaosztály közölte azt is, hogy az öltözködési szabályzatot a minisztérium egyik osztálya folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. A módosításokat általánosságban több tényező indokolhatja, a szabályzat értelmezésének különbségei mellett például új ruházati cikkek bevezetése, a meglévő cikkek viselésének változásai is. A médiaosztály válasza szerint az illetékes osztály figyelemmel kíséri a katonáktól beérkezett véleményeket, az általuk megfogalmazott igényeket, a vezetői elvárásokat, illetve a nemzetközi egyenruha-viselés irányzatainak változásait. A módosítási javaslatokat az érintett, alárendelt szervek is véleményezik, és a szabályzat konkrét módosítása csak ezután történik meg - írták.

Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium katonai stratégiáját kidolgozó munkacsoport vezetője az [origo]-nak azt mondta: a konkrét módosításról nem tud nyilatkozni, de a hasonló intézkedéseknek általában életvédelmi oka van. A felszerelés jellege és a katonák tevékenysége befolyásolja, hogy milyen arcszőrzetet és ékszert viselhet. "Terjedelmes szakállra gázálarcot húzni nehéz, a hosszú haj beleakadhat a terepen bármibe" - mondta.

A szakállhoz és a hosszú hajhoz hasonlóan problémás például a gyűrű viselése. Gyarmati szerint az ilyen dolgokat "nem lehet esztétikai alapon szabályozni, mivel a katona életét is kockáztathatja, akadályozza, hogy a tevékenységét elvégezze".

Tóth Károly, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának MSZP-s - és bajuszos - tagja, azt mondta, nem tud segíteni, mert nem katona. A bizottság szintén bajuszos SZDSZ-es tagja, Molnár Lajos korábbi miniszter nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, három éve nem nyilatkozik a sajtónak semmilyen, még a katonák bajuszánál fontosabb ügyben sem.