Senkit nem engedne egyetemre emelt szintű érettségi nélkül a Fidesz

Kötelezővé tenné a felsőoktatási intézményekbe felvételiző diákoknak 2013-tól az emelt szintű érettségit a Fidesz. A párt szerint a magyar felsőoktatás minőségi problémáit csak úgy lehet megoldani, ha szigorúbban készítik fel az érettségiző diákokat. A 2004-ben bevezetett kétszintű érettségi nem működik, erről árulkodik, hogy egyre kevesebben vállalják a nehezített vizsgát, de a kormánypárti oktatáspolitikusok is módosítani akarták a rendszert. Megszavazott törvényjavaslatuk nem lépett életbe, mert Sólyom László nem írta alá.

"A diákok többsége ma úgy jut be az egyetemekre, hogy idegen ember előtt még életében nem mérette meg magát, csak a saját iskolájában érettségizett középszinten. Az emelt szintű túl rizikós, a gyerekek tudják, hogy nem érdemes" - mondta egy budai gimnázium névtelenséget kérő matematikatanára az [origo]-nak. Az emelt szintért járó 40 többletpontot például egyszerűbb megszerezni egy középfokú nyelvvizsgával, amelyért 35 pont jár. "A gyerekek pedig, mint egy komputer, végigszámolgatják. Ez a rendszer tanuló komputer helyett pontszámító komputerré alakította őket" - mondta a tanárnő.

Szerinte a diákok is tisztában vannak azzal, hogy a szakok több mint kilencven százalékára emelt szintű érettségi nélkül is bejuthatnak. Az is gyakran előfordul, hogy a gyerekek emelt és középszinten is vizsgáznak, de a felvételi pontszámításhoz végül a középszinten szerzett pontjaikat használják fel. Ugyanakkor a rendszer visszás, mert az egyetemek, bár nem kérik az emelt szintű érettségit a felvételhez, az emelt szintű anyag tudását elvárják - mondta.

A budai iskolában az ország többi intézményéhez hasonlóan egyre kevesebben tesznek emelt szintű érettségit. "2005-ben a 18 matekfakultációra járó gyerekből még 17 emelt szintűre ment. Most már kettőnél több nem választja ezt." Az Oktatási Minisztérium adatai szerint míg 2006-ban 432 ezer középszintű érettségi vizsgát tettek, és 46,5 ezer emelt szintűt, addig 2009-ben már kevesebb mint 25 ezer volt emelt szintű érettségi, a középszintű vizsgák száma pedig 470 ezerre nőtt.

Az alapanyagon javítana a Fidesz

Ha kormányra kerül, akkor a Fidesz a választások után kötelezővé teszi a felvételihez az emelt szintű érettségit - mondta az [origo]-nak Sió László, a párt oktatáspolitikusa. Legalább az államilag finanszírozott képzéseknél kötelezőnek kell lennie - jelentette ki, hozzátéve, hogy a költségtérítéses képzéseknél, ahol a hallgatók a saját pénzükön tanulnak, lehet rugalmasabb a szabály, de Sió szerint ezt alaposan végig kell gondolni, mert nem jó, ha a hallgatók feleslegesen pazarolják a pénzüket és az idejüket, miközben még akadályozzák is a társaikat az előrehaladásban.

A Fidesz benyújtott egy javaslatot az Országgyűlésnek, amely az emelt szintű érettségiről szól, de ebben a parlamenti ciklusban valószínűleg már nem szavaznak róla - mondta Sió. E szerint a korány dönthetné el, hogy mely szakokon mely tárgyakból kötelező emelt szintű vizsgát tenni. A diákok először 2013-tól felvételiznének e rendszer szerint. A politikus szerint azért van szükség a hároméves haladékra, mert az iskoláknak és a diákoknak is időt kell adni a felkészülésre. A várhatóan tömegessé váló emelt szintű vizsgákat is meg kell szervezni, és hosszabb távon létre kell hozni egy intézetet, amely felépít egy megbízható adatbázist, amelyből összeállítják az érettségi vizsgák anyagát - tette hozzá.

Sió szerint az érettséginek jelenleg nincs tekintélye, a középszintű vizsgáról sokszor nevetve jönnek ki a diákok. "Beállt arra a rendszer, hogy a minimum is elég, csak kevesen törekednek a maximumra, és ez sokszor nem csak a gyerekekre igaz" - fogalmazott. Szerinte a kötelező emelt szint lesz a garancia arra, hogy a gyerekeket fel kell készíteni a felvételire. Sió szerint ha a felkészülést is biztosítják a diákoknak, akkor nem feltétlenül lesz kevesebb felvételiző, csak felkészültebbek lesznek az érettségizők. Azt nem részletezte, ezt hogyan képzelik el, csak annyit mondott: a változtatás nem igényel túl nagy többletforrást, miközben a tudásban jelentkező haszon magas lesz.

A felsőoktatás normatív támogatási rendszerének átalakítása - amely jelenleg minél több diák felvételére kényszeríti az egyetemeket, hiszen a diákok után lényegében fejpénzt kapnak az iskolák - nem javítana sokat az oktatás minőségén - mondta Sió. Az alapprobléma szerinte ugyanis az, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvett diákok egy része felkészületlen.

A középszintet megsínylik a gyerekek

A kétszintű érettségit hosszú előkészítés után 2004-ben vezették be, eredetileg azzal a céllal, hogy az egyetemek saját felvételije helyett egységes, minden intézménybe belépőt jelentő, kiszámítható vizsgarendszert alakítsanak ki. A középszintű érettségi az eredeti terv szerint az általános műveltséget mérte volna a középiskola végén, az emelt szintű pedig a továbbtanulók számára a korábbi egyetemi-főiskolai felvételiket váltotta volna fel.

Az emelt szintű érettségi bevezetésekor azonban nem tették általánosan kötelezővé ezt a vizsgát a felvételihez, sok egyetem pedig nem kérte a felvételizőktől, mert a hallgatók után járó normatív finanszírozás miatt minél több diákra volt szükségük. Miközben ma sok felsőoktatási intézménybe közepes eredményekkel be lehet jutni, az alkalmatlan diákokat pedig a rendszer nem szűri ki, az egyetemek gyakran panaszkodnak a minőségromlás miatt. A műszaki felsőoktatási intézményekben a gólyáknak felzárkóztató kurzusokat kellett indítani, mert különben nem tudták volna tartani a lépést. A felsőoktatás átalakulásáról és a minőségromlás okairól ebben a cikkben részletesen olvashat.

A kormány szerint sem jó

A kétszintű érettségit többször bírálták az egyetemek, legutóbb Szabó Gábor, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke, aki a Magyar Nemzetnek januárban adott interjúban azt javasolta, hogy állítsák vissza a régi rendszert: vezessék be újra a régi típusú érettségit, és adják vissza a felvételiztetés jogát az egyetemeknek. Szabó azt mondta az [origo]-nak: a legnagyobb baj, hogy az egyetemek nem alkalmazzák az emelt szintű érettségit, mert a legtöbb szakterületen nem tudtak megállapodni arról, hogy egységesen kötelezővé teszik a felvételhez a nehezebb vizsgát. Szerinte ha egy rendszerről bebizonyosodik, hogy nem jó, akkor érdemes a régihez visszanyúlni.

Az [origo] kérdésére Szabó elismerte, hogy a felsőoktatás normatív finanszírozási módja a minőségi problémák egyik oka, de szerinte az érettségi rendszerének átalakítása önmagában nem oldaná meg ezeket a problémákat. Szerinte az segítene, ha kiszámítható lenne a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, több lenne a garancia és biztosíték a rendszerben. Például biztosítani kellene, hogy a lemorzsolódási ráta ne befolyásolja az egyetemek anyagi helyzetét - mondta.

Megkönnyebbülten jöttek ki az érettségiről

A kétszintű érettségi bevezetése után felmerült gondokat a kormány is érzékelte, ezért úgy döntött, hogy 2010-ben megemeli az alapszakokra való bejutáshoz szükséges minimális ponthatárt, 180-ról 200-ra, 2012-től pedig 240-re. "Mára világossá vált, hogy [a kétszintű érettségi jelenlegi rendszere] egyaránt rontotta a középiskolák magas színvonalú képzésének esélyeit és a felsőoktatás képzési színvonalát. (...) A felsőoktatás tömegesítését és az elengedhetetlen teljesítmények megkövetelésést össze kell egyeztetni" - olvasható egy tavaly októberben benyújtott MSZP-s javaslatban, amely a közoktatási törvényt módosítaná.

Az eredeti javaslat szerint valamilyen tárgyból mindenképpen kötelező lett volna emelt szinten érettségit tenni a felvételihez, azt pedig az oktatással foglalkozó minisztérium dönthette volna el, hogy 2012-től mely szakokhoz melyik tárgyból követelik meg az emelt szintű vizsgát. Az eredeti MSZP-s javaslat a parlamenti egyeztetések során jelentősen felpuhult, a legutolsó változata szerint az egyetemek - és nem a hasonló képzést végző szakcsoportok - azt is eldönthetik, hogy kérnek-e egyáltalán emelt szintű vizsgát a felvételizőktől.

A javaslatot ugyan december közepén megszavazta az Országgyűlés 199:147 arányban (az MSZP és az SZDSZ mellette, a Fidesz ellene voksolt), de Sólyom László államfő január elején az Alkotmánybírósághoz (Ab) küldte néhány passzusa miatt. Nem sokkal az MSZP javaslatának elfogadása előtt, decemberben nyújtotta be a Fidesz a maga javaslatát, amely szinte teljesen megegyezik az MSZP-s képviselők eredeti javaslatával. A fideszes törvényjavaslat szerint - az eredeti szocialistához hasonlóan - csak emelt szintű érettségivel lehetne bejutni az egyetemekre és főiskolákra, és a kormány döntené el, hogy melyik szakra milyen tárgyból kell emelt szintű vizsgát tenni. A különbség annyi, hogy a Fidesz 2012 helyett 2013-tól állna át erre a rednszerre.

Az [origo] múlt csütörtökön telefonos interjút kért az Oktatási Minisztériumtól is, szerettük volna megismerni a tárca álláspontját, de hétfőn délutánig nem kaptunk választ megkeresésünkre.