Levette a listájáról a Fidesz az ingatlanadóról beszélő képviselőjét

A Fidesz bejelentette, hogy nem indítja a választáson Mádi László képviselőt, miután az 1990 óta fideszes képviselőként dolgozó Mádi csütörtökön azt mondta egy fórumon, hogy hosszú távon elképzelhetőnek tartja az ingatlanadó bevezetését. Az ellenzéki párt több politikusa is meglepődött a döntésen, de azt is érthetetlennek nevezték, hogy Mádi miért beszélt az ingatlanadó bevezetéséről. Párttársai szerint Mádinak nem voltak konfliktusai a pártvezetéssel, szűkebb környezetében azonban szerzett magának ellenségeket.

Mádi László csütörtökön az ingatlanadóról a Fidesz álláspontjával ellentétesen nyilatkozott, ezért a politikus nem szerepelhet a Fidesz listáján az országgyűlési választáson - olvasható a Fidesz pénteki közleményében.

Mádi az MTI beszámolója szerint a Magyar Ingatlanközvetítők és Értékbecslők Szakmai Szervezetének rendezvényén beszélt arról, hogy szerinte mik a Fidesz elképzelései. Mádi László nem fedte fel a Fidesz konkrét terveit. Mindössze annyit mondott, hogy bár rövid távon nem bevezethető, kellő előkészítés és a társadalommal folytatott egyeztetés után bevezethető az ingatlanadó.

Mádit többször kerestük telefonon, de eddig nem vette fel. A Fidesz elnöki stábját vezető Szijjártó Péter munkatársa annyit közölt az [origo]-val: a párt a pénteki közleménynél többet nem kíván nyilatkozni az esetről.

Mádi elismerte, hogy hibát követett el - mondta az [origo]-nak egy szabolcsi fideszes politikus, aki telefonon beszélt a félreállított képviselővel. Forrásunk szerint Mádi azt mondta neki, hogy a kifogásolt nyilatkozatban ő csak arról beszélt, hogy majd valamikor a távoli jövőben, egy a jelenleginél jóval nyugodtabb politikai légkörben el lehet gondolkodni az ingatlanadó bevezetésén, de ez alatt nem a következő kormányzati ciklust értette. Azt Mádi nem mondta el, hogy kik közölték vele a döntést, de úgy fogalmazott, "kénytelenek voltak beáldozni" - mondta a szabolcsi fideszes politikus, aki szerint ha ez nem kampányban történik, akkor egy közleménnyel elintézték volna a dolgot, most azonban akkora a tét, hogy nem engedheti meg magának a párt az ilyen hibákat.

A Fidesz parlamenti frakciójának egyik névtelenséget kérő tagja - aki az [origo] munkatársától értesült a hírről -, azt mondta: a döntésnek nem volt előzménye, korábban a frakcióban nem volt probléma Mádival. Forrásunk nem hallott arról, hogy a képviselőnek konfliktusa lett volna a pártvezetéssel.

Meglepődéssel fogadták a bejelentést azok az [origo] által megkérdezett fideszes képviselők, akik Mádival együtt tagjai a parlament költségvetési bizottságának. Tállai András azt mondta, hogy munkatársunktól értesült a döntésről, és nem ismerte Mádi ingatlanadós nyilatkozatát sem. Kérdésünkre elmondta, hogy Mádi adóügyekben nem volt aktív, inkább lakáskérdésekkel foglalkozott. Nem hallott a Mádit érintő döntésről egy másik, névtelenséget kérő képviselő sem, de annyit megjegyzett, hogy nem érti az ingatlanadós nyilatkozatot, mert az tényleg ellentmond a párt álláspontjának.

"Hatalmas hülyeséget csinált" - mondta Mádi ingatlandós nyilatkozatáról a képviselő egyik szabolcsi párttársa az [origo]-nak. A névtelenséget kérő politikus szerint ugyanakkor Mádi hibája, hogy húszéves fideszes múltja ellenére nem tudta megoldani, hogy egy ilyen elszólás ne jelentse politikai karrierje végét. A saját állítása szerint Mádival szimpatizáló politikus hozzátette, hogy a képviselő soha nem volt a pártvezetés kegyeltje, de komolyabb konfliktusai sem voltak Orbánékkal. A megyei pártszervezeten belül azonban a szélre szorult, amiben forrásunk szerint személyes okok is közrejátszottak. "Furcsa a stílusa. Elég hamar kiosztja a környezetét, így könnyen szerez ellenségeket házon belül" - mondta a szabolcsi fideszes, hozzátéve ugyanakkor, hogy Mádi mindig is keményen dolgozott, és a pártvezetés is tudta róla, hogy "húzóember a munkában".

Ki dönthetett Mádi visszahívásáról?

Mátrai Márta, a párt országos választmányának egyik alelnöke - aki szintén munkatársunktól értesült a hírről - az [origo]-nak azt mondta: a párt alapszabályzata szerint a listákról a végső szót a párt országos választmánya mondja ki. A választmány azonban az úgynevezett Választási Egyeztető Bizottság javaslatai alapján dönt. Ennek a testületnek Orbán Viktor pártelnök, Navracsics Tibor frakcióvezető, Kövér László választmányi elnök, Gyürk András kampányfőnök, a párt elnöksége által delegált egy fő, illetve a választmány által delegált két fő a tagja.

Mátrai, aki tagja a párt frakciójának is, hozzátette: Mádival korábban nem volt gond a frakcióban, azt azonban nem tudta megmondani, hogy az elmúlt hetekben volt-e Mádinak a párvezetéstől eltérő véleménye.

Az [origo] megkeresett az ügyben több Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselőt, Simon Miklóst, Fülöp Attilát, valamint a megyei választmány elnökét, Tilki Attilát, de egyikük sem hallott a Mádiról szóló döntésről.

Mit mondott Mádi az ingatlanadóról?

Az ingatlanadóról szóló tavalyi parlamenti vitában Mádi volt a Fidesz egyik vezérszónoka. Június 9-én az Országgyűlésben többek között azt mondta: a kormány vagyonadóról szóló javaslata nem átgondolt, ezért nem is lehet majd végrehajtani. A politikus hiányolta az erről szóló hatástanulmányokat. Felszólalásban szakértőkre hivatkozva azt mondta: a lakások 5 vagy akár 10 százalékát is érinteni fogja a vagyonadó. Szerinte a jogszabály mellékletében szereplő értékek alapján nem lehet megállapítani az ingatlanok valós értékét. Kifogásolta azt is, hogy az adó újabb terhet tesz a sokkos állapotban lévő ingatlanpiacra.

Mádi 1990 óta a Fidesz országgyűlési képviselője, korábban többször volt a párt frakcióvezető-helyettese. Mádi egy választás kivételével mindig a párt Szabolcs megyei listájáról jutott be a parlamentbe, csak 1998-ban nyert egyéniben. A Fidesz 2010-es egyéni jelöltjeinek listáján nem szerepelt.

Mi az ingatlanadó?

Az ingatlanadóra vonatkozó elképzeléssel Bajnai Gordon kormányfő április 19-én, megszorító csomagjának ismertetésekor állt elő először. A tervek többször módosultak, még az adó nevét is megváltozatták ingatlanadóról vagyonadóra, mire hosszas tervezgetések után a 2010-es adócsomaggal együtt júniusban elfogadta az Országgyűlés. A Fidesz azt ígérte, hatalomra kerülése esetén megszünteti ezt az adófajtát, bár az Orbán Viktor Fidesz-elnök által bemutatott Jövőkép című programtervükben szerepelt egy ehhez hasonló adónem. (A Jövőképben szereplő tervekről itt olvashat.)

Az elfogadott törvény szerint az érintetteknek az értékesebb ingatlanok, gépjárművekről, vízi- és légiközlekedési járművekről is bevallást kell készíteniük, és bizonyos összeghatár felett adót kell fizetniük ezek után. Az első lakóingatlan után 30 millió forint érték fölött kellett volna adót fizetni, egy következő másiknál 15 millió a határ, az adóköteles ingatlan után 30 millió forintos érték alatt 0,25, a 30-50 millió közötti részre 0,35, az 50 millió fölötti részre 0,5 százalékos adót kellett volna fizetni. A kormány átal beterjesztett eredeti javaslat ennél jóval szigorúbb volt, de a parlamenti egyeztetések során ez felpuhult.

A vagyonadóról szóló törvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság kedden megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság szerint az ingatlanok megadóztatásáról szóló rész alkotmányellenes, mert a bíróság szerint sérti a jogbiztonságot. (Erről itt olvashat részletesen.)

Az ingatlanadó ötlete évekkel korábbra nyúlik vissza, Katona Tamásnak - a Pénzügyminisztérium jelenlegi államtitkára - 2006-ban azért kellett pár hónapos pénzügyi államtitkári tevékenykedés után távoznia, mert arról beszélt, hogy 2008-tól a kormány bevezetheti az ingatlanadót.

Az ingatlanadóról szóló cikkeinket itt olvashatja.