Senki nem igazodik ki Sólyom Lászlón

Egymás után kaszálta el 2009-ben a törvényeket Sólyom László, aki egymaga többet vétózott tavaly, mint a korábbi köztársasági elnökök együtt tizenöt év alatt. Az MSZP-ben többen nehezen viselik a kudarcokat, és politikai motivációt éreznek Sólyom fellépése mögött, azt pedig egy alkotmányjogász is a szemére veti, hogy érzékeny határokat is átlépett. Az államfő ismerői szerint azonban Sólyom mellett szól, hogy előre megígérte, aktív lesz, mindig önfejű volt, és keményen védte szakmai elképzeléseit. Abban pedig semmi rosszat nem látnak, ha motiválná az is, hogy még egy ciklusra államfő lehessen.

Sólyom László tavaly több törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, mint az azt megelőző három évben összesen. Ráadásul az elmúlt évben több jogszabályt kifogásolt, mint elődei, Göncz Árpád és Mádl Ferenc 15 év alatt együttvéve. Az egyik legnagyobb jelentőségű lépés az volt Sólyom részéről, hogy visszadobta az egy évtizede készülő polgári törvénykönyvet, illetve több ehhez kapcsolódó jogszabályt, de elégedetlen volt az új közbeszerzési hivatalról, a társasházakról, illetve a népszámlálásról szóló jogszabállyal is. 2010-et hasonlóan aktívan kezdte: az év első munkanapján előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a magánnyugdíjról szóló törvényt és a közoktatási törvény módosítását.

Az Alkotmány szerint az államszervezet demokratikus működése felett őrködő köztársasági elnöknek lehetősége van arra, hogy amennyiben a törvénnyel nem ért egyet, akkor megfontolásra visszaküldje az Országgyűlésnek, ha pedig alkotmányossági aggályai vannak, akkor az Alkotmánybíróság véleményét kérje.

Kumin: Nem kellően kidolgozottak a törvények

Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezetője egyetértett azzal, hogy 2009-ben különösen sok törvényt kellett az államfőnek visszaküldeni az Országgyűlésnek. Szerinte ebben közrejátszik, hogy megszaporodtak a képviselői javaslatokon alapuló törvények, amelyek nem kellően kidolgozottak. "A gyakoribb elnöki vétó az elfogadott törvények színvonaláról is árulkodik, észrevehető, hogy a képviselői indítványok nincsenek úgy előkészítve, mint azok a törvényjavaslatok, amelyeket a minisztériumokban dolgoznak ki" - mondta Kumin, hozzátéve, hogy erre Sólyom László többször felhívta az Országgyűlés figyelmét.

Kumin hozzátette, a statisztikát jelentősen befolyásolja, hogy az államfő tavaly visszaküldte a parlamentnek a polgári törvénykönyvet, hiszen az ehhez kapcsolódó, szintén ismételt megfontolásra ajánlott jogszabályokkal együtt ez összesen hat vétónak számít. Kumin szerint nem lehet mérlegelési szempont az államfő elé kerülő törvények kihirdetése előtt, hogy korábban hány vétó született, a mérce mindig azonos marad: felmerül-e komoly ellenérv az adott jogszabály kihirdetésével szemben.

Vannak olyan országok, ahol egy visszaküldött törvényt csak valamilyen nehezítéssel, például egyszerű többség helyett az összes képviselő több mint felének szavazatával lehet elfogadni. Nálunk ilyen szabály nincs. A parlamentnek érdemben újra kell tárgyalnia a törvényt, de ettől még egyetlen betű megváltoztatása nélkül is elfogadhatják újra a jogszabályt a képviselők. "Érdekes, hogy az esetek többségében Sólyom László érveit - legalább részben - mégis elfogadják, és módosítanak a visszaküldött törvényen" - mondta Kumin. Szerinte az Országgyűlésnek ezt a gyakorlatát nem lehet mással magyarázni, csak a vétók tényleges megalapozottságával és meggyőző indoklásával.

Rendszerré vált

A szokásosnál is aktívabb mostanában a köztársasági elnök, és ez valószínűleg nem véletlen, de azért hiba lenne az elnöki vétó gyakorlását részéről tudatos politikai stratégiaként értelmezni - mondta az [origo]-nak egy, a kormányzati háttérmunkát közelről ismerő névtelenséget kérő forrás. Szerinte Sólyom azért is dobott vissza több jogszabályt az elmúlt időszakban, mert 2009 végén jogalkotási dömping volt, így nagyobb merítésből több törvény akadt el nála. A kormánypárton belüli viszonyokat közelről ismerő forrásunk azt állította, hogy a közelgő választás miatt az MSZP-ben vannak, akik érzékenyebben reagálnak Sólyom lépéseire. "Hallani emiatt morgolódást, és akadnak olyanok, akik szerint az államfő így akar bevágódni a Fidesznél" - mondta.

Sólyom aktivitását több, nevének elhallgatását kérő MSZP-s is a végéhez közeledő elnöki ciklussal hozta összefüggésbe. Egy a szocialistákhoz közeli forrásunk szerint a kormánypártban régóta kész tényként kezelik, hogy az államfő elfogult, így a törvények visszadobása egyértelműen azt jelzi számukra, hogy "próbál a másik oldalnak megfelelni".

Egy szintén névtelenséget kérő országgyűlési képviselő enyhébben fogalmazott, szerinte "emberileg érthető motiváció", ha Sólyom saját újraválasztása érdekében a szokásosnál is szigorúbban veszi feladatait. Ugyanakkor szerinte nem szabad elfelejteni, hogy a törvények visszadobásával "jelentős többletmunkát okoz, hiszen az intelmei mellett nem lehet csak úgy elmenni", újra elő kell venni a jogszabályt. "Újabban ez már kezd rendszerré válni" - jegyezte meg az MSZP-s képviselő.

Csiha Judit, a parlament alkotmányügyi és igazságügyi bizottságának szocialista elnöke szerint az elnöki vétót úgy kell értelmezni, hogy a köztársasági elnök vagy eltérő értékválasztása miatt nem ért egyet a jogszabállyal, vagy mert más jogi megoldást választana az adott kérdés rendezésére. "Mivel Sólyom közismerten konzervatív felfogású, nézetei könnyen eltérhetnek a kormányzó pártétól" - tette hozzá. Szerinte is "szokatlanul sok" jogszabályt irányít vissza az utóbbi időben az államfő. "Hű maradt ahhoz, amit a megválasztásakor mondott: aktív elnök akar lenni" - tette hozzá.

"Ezek a számok kivételesek, hiszen Sólyom László több törvényt küldött vissza a parlamentnek, mint az előző két köztársasági elnök három ciklus alatt összesen" - mondta Halmai Gábor egyetemi tanár, alkotmányjogász, aki szerint többről van szó, mint egyszerű aktivitásról. Egy bizonyos szám felett az elnöki vétó Halmai szerint nem kivételes jogalkotási eszköz, hanem óhatatlanul törvényhozási tényezővé teszi az államfőt. "Ez pedig súlyos beavatkozás részéről a törvényhozásba" - jegyezte meg.

Halmai: Sólyom nem ilyen jogszabályokat képzelt el

"A polgári törvénykönyv visszaküldésénél az államfő ráadásul nyilvánvalóvá tette, hogy ő - eredetileg polgári jogászként - nem ilyen jogszabályt képzelt el. Csakhogy nem használhatná fel az elnöki hatáskörét arra, hogy a saját szakmai kifogásai miatt megfúrja az új Ptk.-t, az elnöki vétót nem erre találták ki" - mondta Halmai.

Az alkotmányjogász állítja, az államfő az alkotmányt is megsértette, amikor az Országgyűlés ismét elfogadta a polgári törvénykönyvet (Ptk.), de az mégsem léphetett hatályba, mert Sólyom kifejezetten a Ptk.-ra vonatkozó korábbi kifogásaira hivatkozva visszaküldte a törvénykönyv végrehajtásáról rendelkező törvényt is. (Az alkotmány szerint elnöki vétó esetén az Országgyűlés a visszaküldött törvényt újra megtárgyalja, és ha ismét elfogadja, akkor a köztársasági elnök már nem tehet semmit, köteles azt aláírni és öt napon belül kihirdetni. Erről részletesen keretes írásunkban olvashat.) "Azzal, hogy a törvénykönyv bevezetéséhez szükséges törvényt a Ptk.-ra hivatkozva visszaküldte, valójában másodszor is megvétózta ugyanazt a törvényt, amit nem tehet. Mindezt azért, hogy megmutassa, mégiscsak meg tudja akadályozni az új polgári törvénykönyv hatályba lépését" - bírálta az államfő eljárását Halmai.

Forrás: MTI/Kovács Attila

Dolgoztatja az Országgyűlést

"Bizonyos pontig hihető lenne, hogy Sólyom szakmai szuverenitása és közismerten önjáró természete miatt van ennyi vétó, de jelenleg a visszadobott törvények száma már arra utal, hogy más, politikai indoka is van az elnöknek" - mondta Halmai, hozzátéve, hogy nem akar találgatni arról, hogy ez az indok esetleg újraválasztásáról szól-e.

Valakinek a szekerét tolja

"A lehető legrosszabb értelmezése a törvények visszaküldésének, hogy az elnök így akarja elérni az újraválasztását" - mondta egy, az államfőhöz közeli forrásunk, aki a téma érzékenysége miatt azt kérte, hogy nevét ne említsük. Szerinte a köztársasági elnök nem változott, de az, amire reagálni kénytelen, annál inkább. "A legegyszerűbb gyorsan levonni azt a következtetést, hogy Orbán szekerét tolja. Pedig Sólyom teljesen más dolgokat kifogásol, mint az ellenzék, míg más esetekben az ellenzék által is támogatott jogszabály akad el nála, mint például az úgynevezett Balaton-törvény" - jelentette ki.

A politikai motivációt azonban egy az [origo]-nak egy névtelenül nyilatkozó fideszes országgyűlési képviselő sem tartja vad ötletnek. Nem lehet kizárni, hogy politikai szempontok is motiválják az államfőt - mondta. Szerinte a Ptk. visszadobásának indoklásában ugyan nem volt leírva, hogy Sólyom inkább egy új országgyűlésre bízná a törvényalkotást, de "le lehetett lefordítani az államfő megfogalmazásából, hogy a jelenlegi összetételű parlamentet már nem tartja alkalmasnak arra, hogy egy kiérlelt, átfogó kódexet készítsen".

Ugyanakkor a fideszes képviselő szerint Sólyomot sokkal inkább saját szakmai presztízse irányítja. "Nem ránk kacsintott a Ptk. visszadobásánál, hanem a jogászprofesszorokra, például Vékás Lajosra, aki korábban az új polgári törvénykönyvet előkészítő bizottság vezetője volt, és köztudott, hogy nem elégedett a parlament által elfogadott végleges verziójával" - mondta. A politikus szerint ezért Sólyom lépéseit az ombudsmanválasztásnál is bizonyított "öntörvényűségére", de elsősorban jogászi szemléletére lehet visszavezetni. "Számára valószínűleg inkább az a verzió jelent csapást, mikor ő átengedi a törvényt, utána viszont az Alkotmánybíróság megsemmisíti, mint a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló törvényt" - jegyezte meg.

"Mindig is olyan elnök volt, aki korlátozott hatásköreit igyekezett maximálisan kihasználni" - mondta Sólyomról egy névtelenséget kérő forrásunk, aki civil szervezeteken keresztül jól ismeri az államfőt. Hibának tartja, hogy a köztársasági elnököt "ennyire rátolják a Fideszre", holott szerinte a konzervatív nézetei mellett Sólyom jogfilozófiai szemléletében szerinte mindig is voltak balliberális elemek is. Szerinte - bár ez nyíltan még soha nem hangzott el - az államfő szeretné, ha újraválasztanák, és tevékenységébe, így a törvényalkotás befolyásolásába is belejátszhat a tudat, hogy hamarosan lejár a mandátuma. Ez szerinte érthető, hiszen Sólyom "egy ambiciózus ember", aki, mint mindenki, "saját szobrán dolgozik".